Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az első Föld körüli repülés napenergia meghajtással

Létrehozva:

|

Az ABB innovációs és technológiai együttműködésre lépett a Solar Impulse projekttel (a világ első napenergiával hajtott repülőgépe), amely 2015-ben kísérletet tesz, hogy elsőként kerülje meg a Földet napenergia felhasználásával.

Azt követően, hogy a Solar Impulse prototípusa nyolc világrekordot állított fel, amikor elsőként szelte át a két kontinens közötti légteret, majd átrepülte az Egyesült Államokat, Bertrand Piccard és André Borschberg elérkezettnek látja az időt, hogy a vállalkozásukat 2015-ben egy világkörüli repüléssel koronázzák meg.

Az energiahatékonyság, a fenntartható közlekedés és a megújuló energiaforrások fejlesztésében élenjáró ABB nagy jelentőséget tulajdonít a napenergiának, és meggyőződése, hogy ez az energiaforrás nagyban hozzájárulhat a környezeti hatásoktól mentes gazdasági növekedés eléréshez, illetve meghatározó szerepet játszik majd a jövőbeni energiaszerkezetben. Az ABB, amely a 90-es évek óta jelen van a napenergia-ágazatban hosszú ideje az iparág elkötelezett támogatója. A vállalat ez irányú elkötelezettségét jól jelzi, hogy tavaly 1 milliárd dollárért megvásárolta a világ második legjelentősebb szolárinverter-gyártójának számító Power-One-t.

Az ABB és a Solar Impulse szívügyének tekinti a megújuló energiaforrások hasznosítását, ezért folyamatosan olyan új és kreatív módszerek kifejlesztésén dolgozik, amelyek hozzájárulnak a jövő energiával kapcsolatos kihívásainak újszerű megoldásához. Mindkét cég jelentős technológiai fejlesztésekkel büszkélkedhet a megújuló energia felhasználók számára történő átalakítása terén, valamint az energiatárolás területén is.

Repülés a világ körül: átkelés óceánok és kontinensek felett

Az öt hónapra tervezett, a Föld megkerülését célzó repülések 2015 március elején kezdődnek és 2015 július végéig tartanak. z napenergia-meghajtású repülőgép első földkörüli repülésének bázisa Abu Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában lesz, így a gép innen indul, és ide fog visszaérkezni a világ körüli útjáról.

Az útvonal: a gép elrepül a Perzsa-öböl sivatagai felett, majd a veszélyes indiai monszunt kikerülve átrepül a kínai nagy fal felett; ezt az etapot két óceán feletti átkelés követi (a két átkelés közt egy „álom” pihenőt tartanak Amerikában), majd visszatérnek az indulás helyére, a Perzsa-öbölbe.

A Solar Impulse jelenleg az Abu Dzabiból induló repülőút etapjainak egyeztetését végzi. A gép a 2015 júliusára tervezett Abu Dzabiba történő visszatérése előtt leszáll majd Ázsiában, az Egyesült Államokban, Dél- és Észak-Európában, valamint Észak-Afrikában is.

Repüléstörténeti esemény: mint minden, a történelemben elsőnek számító vállalkozás esetében, most sincsenek viszonyítási pontok. Mint korábban, most is számos kihívással fogunk szembesülni, ami elengedhetetlenül arra késztet majd bennünket, hogy kitoljuk a technológiai, az emberi és a navigálási teljesítmény határait.

Abu Dzabi, a bázisnak otthont adó város

Abu Dzabi, az Egyesült Arab Emírségek fővárosából indul, és itt ér majd véget az első napenergia-meghajtású repülő Föld körüli útja.

Masdar, az Abu Dzabi székhelyű, megújuló energiára szakosodott cég lesz a Solar Impulse helyi partnere. A Solar Power csapatát a Masdar és Abu Dzabi városa látja majd vendégül január elején, hogy a csapat tagjai elvégezhessék az első napenergia-meghajtású géppel tervezett Föld körüli repülés előtt szükséges teszteket és gyakorlást.

A Si2-t a svájci Payerne repülőteréről teherszállító repülőgéppel átszállítják Abu Dzabiba, ahol bemutatják majd a World Future Energy Summit (WFES) energiacsúcson. A WFES csúcs abba az Abu Dzabi Fenntarthatósági Hét elnevezésű, 2015 január 17. és 22. között tartandó rendezvénysorozatba illeszkedik, amelynek a házigazdája a Masdar lesz.

„Ez az ideális partneri kapcsolat be fogja bizonyítani, hogy Abu Dzabi az újrahasznosítható energiaforrások tekintetében kompetenciaközpontak számít, illetve a Solar Impulse az első napenergia-meghajtású gép Föld körüli repülőútja során bemutatja majd a tiszta energia nagy horderejű alkalmazásait”- jelentette ki Bertrand Piccard. André Borschberg így folytatta: „Azért esett a választásunk erre a helyre, mert az éghajlata, az infrastruktúrája és a tiszta technológiák iránti elkötelezettsége miatt a legjobb és legalkalmasabb indulási pontnak tartjuk a Föld körüli repülés szempontjából.”

A Föld körüli repülőút főbb adatai:

A napenergia-meghajtású gép első Föld körüli útja számokban:

· 2 pilóta: Bertrand Piccard és André Borschberg, akik felváltva vezetik majd a gépet az együléses pilótafülkéből
· 1 repülőgép: Solar Impulse 2
· A fedélzeten szállított üzemanyag mennyisége: 0 liter
· A tervezett út hossza: 35 000 km (22 000 mérföld)
· Repülési idő: kb. 500 óra
· 10 etap, amelyek közül néhánynak az időtartama meghaladja az 5 nappalt és éjszakát
· A küldetés tervezett időtrtama 5 hónap (2015 márciusától 2015 augusztusáig)
· 60 fős támogató csapat

Zöld Energia

Az új Ethereum 99 százalékkal kevesebb energiafelhasználással jár, mint elődje

Létrehozva:

|

Szerző:

A kriptovalutákkal kapcsolatban jelenleg az egyik legnagyobb beszédtéma az energiahatékonyság, ami nem is csoda: a legismertebb Bitcoin éves villamosenergia-fogyasztása több, mint amennyit például Argentína, az Egyesült Arab Emírségek vagy Hollandia fogyaszt, írta az alternativenergia.hu.

Erre megoldást hozhat egy másik valuta, az Ethereum 2.0, ami 99,95 százalékkal kevesebb energiafelhasználással járhat, mint az elődje. Az Ethereum jelenleg a legnagyobb altcoin, vagyis a Bitcoinhoz hasonló kriptovaluta. Szakértők szerint hamarosan népszerűbb lehet, mint a piacon először megjelenő társa, mivel már most több szempontból jobb: az Ethereum ugyanis egy olyan számítástechnikai platform is, ahol a fejlesztők új alkalmazásokat hozhatnak létre, ezen kívül támogatja az intelligens szerződéseket, és megvan benne a lehetőség, hogy megbízható információk nagy piacává váljon decentralizált működése jóvoltából. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, elemzők millió szempontból hasonlították már össze a Bitcoint az Ethereummal, és leginkább a jövő zenéje lesz, hogy melyik milyen téren lesz népszerűbb – az viszont biztos, hogy utóbbi energiahatékonysági területen nagyot lép előre azzal, ha megjelenik és elterjed az Ethereum 2.0. A kriptovaluták ugyanis jelenleg nagyon alacsony energiahatékonysággal működnek, a Bitcoin éves villamosenergia-fogyasztása például több, mint amennyit Argentína, az Egyesült Arab Emírségek, vagy éppen Hollandia elhasznál.

A kriptovaluta előállítása energiaigényes folyamat, nagy teljesítményű számítógépek szükségesek hozzá. 2021-es adatok szerint a Bitcoin működése éves szinten 121,36 terrawattórát (TWh) tesz ki, amit érdekes összevetni a magyar lakossági villamosenergia-felhasználással, amely ugyanekkora időintervallum mellett 11,7 terawattóra.
Kérdés, hogy hol lehet ezen faragni – az Ethereum, úgy tűnik, megtalálta a megoldást. A valuta és platform jelenleg a Proof of Work (PoW) protokoll alapján működik, ugyanúgy, mint a Bitcoin: ez tulajdonképpen egy algoritmust takar, amelynek segítségével a decentralizált rendszer felügyelői biztosíthatják, hogy a konszenzus megszületik olyan nagyon fontos témákban, mint a számlaegyenlegek, vagy a tranzakciók sorrendje. Ez gyakorlatilag lefekteti a szabályokat, amelyek alapján a bányászok dolgoznak.

Az algoritmus biztosítja, hogy mindig annyi Ethereum mozogjon a tranzakciókban, amennyi ténylegesen létezik, és azt is, hogy az Ethereum láncát nagyon nehéz legyen feltörni vagy átírni. Az Ethereum erről áll át az úgynevezett Proof of Stake (PoS) protokollra, amely szintén egy konszenzusos mechanizmus, és lehetővé teszi, hogy a decentralizált blokklánc-hálózatok jól tudjanak együttműködni. A Proof of Stake előnye, hogy drámaian növeli a rendszer energiahatékonyságát, mivel a bányászokat nem a kapacitásuk, hanem az általuk birtokolt Ethereum-állományok mennyisége alapján jutalmazza, ami véget vet a bányászok jutalmáért folytatott áramégető versenynek. Ez az oka annak, hogy az ETH2.0 annyival energiahatékonyabb lehet: Carl Beekhuizen, az Ethereum Alapítvány egyik kutatója szerint a legkonzervatívabb becslések szerint is 99,95 százalékos energiamegtakarítással jár majd.

Jelenleg az Ethereum is annyi energiát fogyaszt évente, mint egy közepes méretű ország, ez a 2.0-val drámaian lecsökken majd, Beekhuizen számításai szerint 2,62 megawattra. Ez már nem országos szint, hanem 2100 amerikai háztartás energiafogyasztása. A kutató szerint egy ETH2.0 tranzakció 20 percnyi tévénézés során elhasznált energiával ér fel, míg a mostani Ethereum-tranzakciók 2,8 napig tudnának árammal ellátni egy átlagos háztartást. Ehhez képest egy darab Bitcoin-tranzakció 38 napnyi áramfelhasználását fedezhetné egy háztartásnak.

A PoW protokollal alapvetően az volt a probléma, hogy a rendszer biztonságosságát az garantálta, ha a bányászó hardver hatékonyságát növelték, vagy ha több hardvert használtak. Ha egy sikeres támadást akartak megakadályozni, a bányászoknak többet kellett dolgozniuk, mint a támadóknak, és mivel a támadók valószínűleg hasonló teljesítményű eszközökkel rendelkeznek, mint a bányászok, ez egyértelműen több hardver használatát jelentette, ami több energiát is fogyasztott. A PoS azonban ezt a látszólag véget nem érő fokozást értelmetlenné teszi, és úgy növeli a biztonságot, hogy az energiafelhasználás nem növekszik vele együtt.
Hátránya is van azonban a megoldásnak: a PoS protokollok biztonsági aggályokat vetnek fel, mivel az ellenőrzési folyamatban megbízható felügyelőkre van szükség.

Bár az ETH2.0 még kezdeti stádiumban van, a felhasználók már most 4 millió tokent szereztek. Az Ethereum egyébként nem is időzíthette volna jobbkor az energiahatékonysági bejelentését: Elon Musk nemrég bejelentette ugyanis, hogy a Tesla nem fogad el többet Bitcoint az autóiért, méghozzá leginkább azért nem, mert a bányászat ennyire környezetszennyező. Bár a Tesla-guru a februárban bevásárolt 1,5 milliárd dollárnyi Bitcoinját nem adta el, a kriptovaluta a bejelentésre így is elkezdett drámaian visszaesni a piacon. Az Ethereum tehát tökéletesen használta ki a piaci helyzetet, és adott alternatívát a most éppen gazdaságilag nem a legjobb helyzetben lévő, környezetszennyező, energiaigényes Bitcoinra egy olyan valutával, aminek bányászata már teljesen elfogadható energiafelhasználással jár.

Tovább olvasom

Zöld Energia

Mennyibe kerül a Tesla napelemes tetője?

Létrehozva:

|

Szerző:

A Tesla rendszere drága mulatság, de a speciális tető igen hatékony, ráadásul jóval esztétikusabb, mint a legtöbb házra telepíthető napelem.

A Tesla napelemes tetőcserepének telepítési költségét nagyban befolyásolhatja az érintett felület nagysága, összetettsége, illetve az adott otthon állapota. A Tesla napelemes tetőcserép rendszere nemcsak a villanyszámlát csökkenti, hanem kifejezetten esztétikus is. A vállalat által gyártott, a cég napelemeihez csatlakoztatható otthoni akkumulátor ráadásul jelentősen megkönnyíti az energia felhasználását. Az előnyök persze azt is jelentik, hogy a telepítés jóval költségesebb, mint egy hagyományos napelemes rendszer kiépítése. A Forbes Advisor cikkéből kiderül, hogy a napelemes tető fő piacán, Amerikában, mennyit kell fizetni a kiépítésért. (A termék egyébként már több európai országban is elérhető.) A Tesla, tudva, hogy nincs két egyforma tető, illetve ügyfél, oldalán nem tüntet fel konkrét árakat, ehelyett egy kalkulátor ad becslést a költségekre. A számolás során a felület számos tényezőt figyelembe vesz, köztük a ház méretét, illetve a jelenlegi energia-használatot.

Az árat utóbb jelentősen befolyásolhatja a tető összetettsége, valamint az, hogy az eredeti tetőt le kell-e teljesen cserélni. Ez a két tényező önmagában akár 25 ezer dollárral (mintegy 7,3 millió forinttal) is növelheti a telepítés összegét, az otthon állapotától függően ráadásul tovább emelkedhet a költség. A rendszer igazán hatékony működéséhez a Tesla Powerwall otthoni akkumulátorára is szükség van – az eszkösz jó tulajdonságai miatt igen népszerű a piacon. A Powerwallból egyetlen egység nagyjából 6500 dollárba (1,9 millió forintba) kerül, a telepítést 4 ezer dollárért (1,1 millió forintért) végzik. A további egységeknél a beszerelésért már nem kell fizetni. Végezetül a helyi jogszabályok alapján esetenként az üzembe helyezésnél újabb költségek merülhetnek fel.

Maga a telepítés bizonyos régiókban, otthonoknál kifejezetten hosszú lehet, az engedélyek beszerzése, a szállítás és maga a felszerelés hol rövidebb, hol gyorsabb. A végén egy kétemeletes, 185 négyzetméter tetőfelületű otthon esetében egy 11,28 kilowattos rendszer akár 55 300 dollárba (nagyjából 16,2 millió forintba) is kerülhet. Ez egy hagyományos napelemhez képest drága beruházás, a Tesla terméke ugyanakkor nemcsak esztétikus, hanem jó teljesítményű is.

Tovább olvasom

Zöld Energia

Hatalmas téglákkal tárolhatjuk a megújuló energiát

Létrehozva:

|

Szerző:

Egyre fontosabbá válik, hogy a megújuló energiaforrások által előállított áramot valamilyen módon el tudjuk tárolni későbbi felhasználásra. Egy svájci cég megoldása ebben segíthet.

Egy svájci székhelyű vállalat olyan tornyot fejlesztett ki, amely a gravitációs energia révén képes elraktározni az energiát, írta az alternativenergia.hu. A platform a közelmúltban jelentős támogatást kapott. A megújuló energiák egyre több területet hódítanak meg, az alternatív megoldások előtt azonban sok akadály áll. Az egyik problémát a hálózat számára felesleges áram tárolása jelenti, ebben jelenthet segítséget egy svájci székhelyű energetikai cég platformja. Az Energy Vault a közelmúltban 100 millió dolláros (mintegy 29 milliárd forintos) támogatást szerzett EVx típusú tornya számára. A rendszer képes elraktározni a hálózatból érkező energiát gravitációs potenciális energia formájában. A befektetést a Prime Movers Lab vezeti, a további támogatók a SoftBank, a Saudi Aramco, a Helena és az Idealab X. Az Energy Vault az összegből felgyorsíthatja az EVx telepítését amerikai, közel-keleti, európai és ausztráliai ügyfelei számára. Az első platformot 2021 utolsó negyedévében telepíthetik az Egyesült Államokban, 2022-ben pedig világszerte felgyorsulhat a folyamat.

Az EVx egy hat karból álló darutorony, amelyet arra terveztek, hogy hálózati méretű, megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek lássák el árammal. A rendszer elektromotorok segítségével hatalmas téglákat emel fel, így hozva létre gravitációs energiát. Amikor a hálózatnak ismét áramra van szüksége, a blokkokat leengedik, és a felszabaduló mozgási energiát hasznosítják. A téglák tárolókapacitására zéró degradáció jellemző, ráadásul akármennyi ideig a magasban maradhatnak. Az Energy Vault szerint a blokkokat helyi földből, illetve szemétlerakókba vagy szemétégetőkbe szánt anyagokból gyártják le. A felhasznált alapanyagok közé tartoznak a hamu, a bányászat során keletkező zagydarabok, valamint szélturbinák darabjai.

A vállalat 2020-ban kezdte el telepíteni energiatároló-rendszerének első kereskedelmi méretű darabját, az új EVx platform pedig tavaly áprilisban mutatkozott be. A torony hatékonysága 80-85 százalékos, és 35 éven át működőképes lehet. A rendszer a cég szerint skálázható, a hosszabb és a rövidebb távú tárolási igényeket pedig egyaránt gazdaságosan kielégítheti. Mivel a globális lítium-ellátás folyamatosan csökken, a hasonló alternatív megoldásoknak valószínűleg egyre komolyabb szerep jut majd a piacon.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák