Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyre kevesebb földgázt fogyasztanak Németországban

Jelentősen csökkent a földgázfogyasztás az idén az első fél évben Németországban, júniusban már csaknem 25 százalékkal kisebb volt a felhasználás, mint egy évvel korábban – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.

Létrehozva:

|

Az energetikai és vízgazdálkodási vállalkozások szövetségének (BDEW) adatai szerint az év első hat hónapjában 497 milliárd kilowattórának (KWh)  megfelelő mennyiségű földgázt használtak fel a németországi fogyasztók, ez 14,7 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés mindenekelőtt a tavalyinál enyhébb időjárásnak tulajdonítható – emelte ki közleményében a BDEW, rámutatva, hogy a gázt főleg fűtésre használják Németországban. Ugyanakkor a hőmérsékleti hatásoktól megtisztított adatok is jelentős, csaknem nyolcszázalékos csökkenést mutatnak. Ez elsősorban a földgáz drágulásával magyarázható, de a gazdasági kilátások romlásának és az ártól független megtakarítási szándéknak is lehetett szerepe. A visszaesés különösen júniusban volt jelentős, amikor a kiigazított fogyasztás már majdnem a negyedével, 22,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A felhasználást tovább kell csökkenteni, a gáztározókat pedig a nyár végéig a lehető legnagyobb mértékben fel kell tölteni ahhoz, hogy az ország “jól átvészelje a telet”, és ehhez az iparvállalatoktól a háztartásokig minden fogyasztónak segítenie kell – húzta alá a közlemény szerint Kerstin Andreae, a BDEW ügyvezetője. Szinte minden háztartásban és minden középületben vannak még megtakarítási lehetőségek – tette hozzá az ágazati érdekképviselet vezetője, példaként említve a rövidebb zuhanyzást és a fűtés szakszerű ellenőrzését.  A fűtési szezon kezdetén mindenkinek meg kell fontolnia azt is, hogy nem lenne-e elég egy-két fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet – mondta, megjegyezve: “minden egyes megtakarított kilowattóra pénzt is megtakarít”. Azzal kapcsolatban, hogy az orosz földgázszállítások visszafogásának hatására erősödik az aggodalom a földgázhiány miatt, ami megnövelte a keresletet az árammal működő mobil fűtőberendezések iránt, kiemelte, hogy az eszközök nem a fűtési rendszer helyettesítésére valók, ezért csak óvatosan szabad használni őket.

Az ilyen berendezések a kiugróan magas áramigényük miatt nagyon megnövelhetik a háztartások villanyszámláját, és akár hálózati szintű veszélyt is okozhatnak. Ha például egy hideg téli estén egy környéken egyszerre sok háztartás kapcsolja be a fűtőventilátort, gyorsan túlterhelődhet az áramelosztó hálózat – mutatott rá az ágazati szervezet vezetője. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) keddi kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá.

A kieső mennyiséget lehet más forrásból pótolni, de a nagykereskedelmi árak a kínálat csökkenése miatt “nagyon magasak”, így a fogyasztóknak “jelentősen emelkedő gázárakra” kell készülniük – áll a hatóság jelentésében. Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is folytatódik, a tározók töltöttsége 76,79 százalékos a keddi mérések szerint. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat. Németországban Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!