Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Háromszor több a higany az óceánokban

Létrehozva:

|

Több az ember termelte higany az óceánokban, mint eddig vélték. Sok helyen kétszer-háromszor annyi van a cseppfolyós fémből, mint az iparosodás előtt volt.

A higany nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok használatából és az aranybányászatból származik. Egy tíztagú amerikai-francia-holland kutatócsoport a nem szerves eredetű higany mennyiségét vizsgálta, amely az óceánokban átalakul a tengeri állatokban található, mérgező metil-higannyá.

A higany koncentrációja a vízmélység szerint eltérő: általában magasabb a felszín közelében és közepes mélységben, mint az óceánok mélyén. Az Atlanti-óceán északi részén azonban már több mint 1000 méteres mélységben is magas a higanykoncentráció. A felszín és száz méteres óceáni mélység között a koncentráció 3,4-szer haladja meg az iparosodás előtti szintet. „Száztól ezer méteres mélységig körülbelül 150 százalékkal magasabb a több mint egy évszázaddal korábbi szintnél” – mondta Carl Lamborg kutatásvezető, a massachusettsi Woods Hole Óceánkutatási Intézet geokémikusa a Nature híroldalának.

Jótékony áramlatok
Ezer méternél mélyebben azonban csak tíz százalékkal lett magasabb a higanykoncentráció az emberi tevékenykedés következményeként. Ez alól a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán északi része a kivétel, ahol rendellenesen nagy higanykoncentrációkat mértek ezer méternél mélyebben az Atlanti-óceán déli részének és a Csendes-óceán hasonló rétegeihez képest.

A vizsgálatból az is kiderül, hogy az emberi szennyezésből származó higany majdnem kétharmada ezer méternél sekélyebb vízben található. Az emberi eredetű higany mennyiségét 60 ezer (plusz-mínusz 20 ezer) tonnára becsülik. A kutatók több ezer atlanti- és csendes-óceáni vízmintát elemeztek; a mintákat 2006 és 2011 között, nyolc kutatóúton gyűjtötték 0-5000 méteres mélységből. A kutatók a Woods Hole Oceanográfiai Intézet, a Wright Állami Egyetem, a Toulouse-i Földtudományi Laboratórium és a Holland Királyi Tengerkutató Intézet munkatársai, eredményeiket a Nature közölte.

A tengeráramlatok némileg tompítják a higanyszennyezés következményeit. A hűvösebb, sósabb, sűrűbb vizek lesüllyednek, ez pedig jelentősen csökkenti a higanykoncentrációt a felszínhez közeli vizekben, ahol a leggazdagabb az élet. Ez azért lényeges, mert a higany a felhalmozódás miatt annál mérgezőbb, minél tovább halad a táplálékláncban. Egy csúcsragadozó, mint az előszeretettel fogyasztott tonhal húsában tízmilliószor nagyobb a koncentrációja, mint abban a vízrétegben, amelyben a hal él.

Idegrendszeri kockázatok
Ha várandós kismamák, szoptató anyák és kisgyermekek túl sok metilhigany-tartalmú tengeri élelmiszert esznek, fokozódik annak kockázata, hogy idegrendszeri problémák alakulnak ki a kicsik fejlődő szervezetében. Egy 1999-2004 között végzett vizsgálat szerint az USA-ban a szülőképes korú nők 5-10 százalékának vérében olyan magas a higanyszint, amely már növeli az idegrendszeri rendellenességek kockázatát a magzatnál. Az EU-ban a becslések szerint évente 1,5-2 millió olyan gyermek születik, akik IQ-problémáit a higanyszennyezés okozza.

Ha a jelenlegi trendek maradnak, Carl Lamborg szerint a következő ötven évben annyi higanyt bocsát az emberiség a tengerbe, mint az utóbbi százötven év alatt összesen. Emiatt a tengeráramlatok hatása kevésbé tud érvényesülni, tehát a sekélyebb vizekben még tovább nőhet a koncentráció. A kutató abban bízik, hogy vizsgálatuk nyomán a probléma inkább nyomon követhetővé válik.

forrás: origo.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Több mint 45 ezren jelentkeztek bölényvadászatra a Grand Canyonba

Létrehozva:

|

Szerző:

Több mint 45 ezren jelentkeztek az amerikai Nemzeti Park Szolgálat (NPS) felhívására, amelyben 12 gyakorlott vadász önkéntest kértek a Grand Canyonban elszaporodott bölények kilövésére.

A parkfenntartó azzal magyarázta a felhívást, hogy a bölénycsordák olyan népesek lettek, hogy az már környezeti károkat okoz a természetvédelmi területen – számolt be róla a BBC hírportálja. A bölények kilövését nem vadászatként hirdették meg, mivel az amerikai nemzeti parkokban tilos a vadászat. A felhívást egyes szakértők azért bírálták, mivel szerintük ez veszélyes precedenst teremthet. A jelentkezés hétfőn kezdődött és 48 órával később zárult. Ez alatt az idő alatt 45 ezer jelentkező vállalkozott a feladatra. A tájékoztatás szerint első körben 25 jelentkezőt választanak ki, majd a rátermettségük felmérése után 12 vállalkozót bíznak meg vele, hogy lőjenek ki bölényeket a park North Rim elnevezésű részén.

Az önkéntesek nem vihetnek magukkal segítőtársakat. Egy bölény mintegy 900 kilogrammot nyom, de a kilőtt állat húsából csak annyit vihet magával a vadász, amit motorizált szállítóeszköz vagy málhásállat nélkül képes. Pedig a terepviszonyok sem könnyűek: sziklás, néha havas terepen kell haladni, akár 2440 méteres szintkülönbség emelkedéssel kell megbirkózni. A régióban azért vált szükségessé a bölények ritkítása, mert számuk az elmúlt években 600 példányra nőtt. A parkszolgálat szerint 200 példányra kellene leszorítani a bölények számát a North Rim területén az amerikai őslakosok régészeti lelőhelyeinek letaposásának elkerülése, a talajerózió és a vízszennyezés csökkentése érdekében. A 19. század végére alig 400 példány maradt meg a korábban az országot benépesítő, 30-60 millió példányra becsült bölénypopulációból. Környezetvédők szerint nincs rá bizonyíték, hogy a Grand Canyon térségében eredetileg is éltek volna bölények.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Különleges genetikai háttérrel rendelkeznek a 105 évig élő emberek

Létrehozva:

|

Szerző:

Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is – állapították meg olasz kutatók.

Ez az első alkalom, hogy ilyen részletességgel megfejtették a nagyon hosszú ideig élő emberek genomját, ami útmutatóul szolgálhat ahhoz, miért élhetnek ennyire hosszú életet és hogyan sikerül elkerülniük az időskori betegségeket.”Az öregedés megnöveli számos krónikus betegség és állapot kockázatát. A 105 év feletti emberek genetikai adottságát vizsgáltuk és összehasonítottuk az Olaszország azonos területein élő fiatalabb felnőttekével” – idézte Paolo Garagnanit, a Bolognai Egyetem szakértőjét az EurekAlert tudományos hírportál.A kollégáival és számos olasz kutatócsoport és a svájci Lausanne-ban lévő Nestlé Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével végzett vizsgálatba 81 nagyon idős, 105 év és 110 év feletti embert vontak be.

Az ő eredményeiket az azonos régióban élő 36 egészséges személyével hasonlították össze, akiknek átlagéletkora 68 év volt. A vérvizsgálatok és genomszekvenálások során nyert információkat összevetették korábbi tanulmányokkal, amelyek összesen 333 száz éves kor felett és 358 hatvan év körüli személyt vizsgáltak. Öt genetikai változást azonosítottak, amelyek gyakoriak a 105 feletti és a 110 feletti korcsoportban. Az ellenőrzések során ugyanezeket megtalálták a száz éven felülieknél is.A számítógépes elemzések szerint ezek a genetikai módosulások megváltoztathatják három különböző gén kifejeződését, amelyek a sejtek egészsége szempontjából kiemelt fontosságúak.

Az egyik ilyen gén (STK17A) koordinálja például a sejtválaszt DNS-károsodás esetén, elősegíti a programozott sejthalált, kezeli a veszélyes reaktív oxigéneket. Ezek a folyamatok számos betegség, például a rák kialakulásánál játszanak fontos szerepet. A szakemberek a természetesen előforduló mutációkat is megvizsgálták a korcsoportokban. Arra jutottak, hogy a 105, illetve 110 év felettieknél hétből hat génnél alacsonyabb volt a mutációval terheltség aránya. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy elkerülték őket az olyan egészségügyi problémák, mint a szívbetegség.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Védetté nyilvánították a farkast Szlovákiában

Létrehozva:

|

Szerző:

Védetté minősítették a farkast Szlovákiában, s így tilossá válik a vadászata, befogása, megölése és otthoni tartása vagy tenyésztése is – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a környezetvédelmi tárca közlésére hivatkozva csütörtökön.

A környezetvédelmi tárca vezetője, Ján Budaj jelképesen a Föld napján írta alá a rendeletet, amely a környezetvédelmi törvényt kiegészítve, a védett élőlények közé sorolja a farkast (Canis lupus) és eszmei értékét 3000 euróban (egymillió forint) szabja meg. Az új szabályozás szerint a farkas vadászhatósága ez év június elsejével ér véget véglegesen. A döntés több évtizedes – a környezetvédők és a vadásztársaságok közt zajló – vita végére tett pontot Szlovákiában. Bár az Európai Unió tagállamainak többségében a farkas védett és kilövése tilos, vagy csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában az erre vonatkozó szabályozás eddig kevésbé volt szigorú, és szezonális keretek között lehetővé tette ennek a ragadozónak a vadászatát.

Szlovákia 1995-ben az egész ország területére és az év teljes hosszára vonatkozó tilalmat vezetett be a farkas vadászatára. Ezt a szabályozást 1999-ben részlegesen feloldották, s azóta az ügyben illetékes szaktárca minden évben kvótában szabta meg a kilőhető farkasok számát. Az engedély az utóbbi időszakban 100-ig terjedő példányról rendelkezett évente. A farkas vadászatának mostani végleges tiltását megelőzően a szlovák hatóságok legutóbb 2015-ben változtattak a farkasok védelmét célzó előírásokon, akkor azoknak a területeknek a számát növelték, ahol tilossá vált a vadászatuk.

Az ország területén élő farkasok létszámáról csak becslések léteznek, s ezek adatai nagyon eltérőek. Míg a vadászegyesületek korábbi statisztikái szerint számuk ezernél több, a környezetvédők 35-40 falkát, közel négyszáz példányt említenek, az állami természetvédelmi alap pedig 600 példány létezéséről tud.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt