Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Háromszor több a higany az óceánokban

Létrehozva:

|

Több az ember termelte higany az óceánokban, mint eddig vélték. Sok helyen kétszer-háromszor annyi van a cseppfolyós fémből, mint az iparosodás előtt volt.

A higany nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok használatából és az aranybányászatból származik. Egy tíztagú amerikai-francia-holland kutatócsoport a nem szerves eredetű higany mennyiségét vizsgálta, amely az óceánokban átalakul a tengeri állatokban található, mérgező metil-higannyá.

A higany koncentrációja a vízmélység szerint eltérő: általában magasabb a felszín közelében és közepes mélységben, mint az óceánok mélyén. Az Atlanti-óceán északi részén azonban már több mint 1000 méteres mélységben is magas a higanykoncentráció. A felszín és száz méteres óceáni mélység között a koncentráció 3,4-szer haladja meg az iparosodás előtti szintet. „Száztól ezer méteres mélységig körülbelül 150 százalékkal magasabb a több mint egy évszázaddal korábbi szintnél” – mondta Carl Lamborg kutatásvezető, a massachusettsi Woods Hole Óceánkutatási Intézet geokémikusa a Nature híroldalának.

Jótékony áramlatok
Ezer méternél mélyebben azonban csak tíz százalékkal lett magasabb a higanykoncentráció az emberi tevékenykedés következményeként. Ez alól a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán északi része a kivétel, ahol rendellenesen nagy higanykoncentrációkat mértek ezer méternél mélyebben az Atlanti-óceán déli részének és a Csendes-óceán hasonló rétegeihez képest.

A vizsgálatból az is kiderül, hogy az emberi szennyezésből származó higany majdnem kétharmada ezer méternél sekélyebb vízben található. Az emberi eredetű higany mennyiségét 60 ezer (plusz-mínusz 20 ezer) tonnára becsülik. A kutatók több ezer atlanti- és csendes-óceáni vízmintát elemeztek; a mintákat 2006 és 2011 között, nyolc kutatóúton gyűjtötték 0-5000 méteres mélységből. A kutatók a Woods Hole Oceanográfiai Intézet, a Wright Állami Egyetem, a Toulouse-i Földtudományi Laboratórium és a Holland Királyi Tengerkutató Intézet munkatársai, eredményeiket a Nature közölte.

A tengeráramlatok némileg tompítják a higanyszennyezés következményeit. A hűvösebb, sósabb, sűrűbb vizek lesüllyednek, ez pedig jelentősen csökkenti a higanykoncentrációt a felszínhez közeli vizekben, ahol a leggazdagabb az élet. Ez azért lényeges, mert a higany a felhalmozódás miatt annál mérgezőbb, minél tovább halad a táplálékláncban. Egy csúcsragadozó, mint az előszeretettel fogyasztott tonhal húsában tízmilliószor nagyobb a koncentrációja, mint abban a vízrétegben, amelyben a hal él.

Advertisement

Idegrendszeri kockázatok
Ha várandós kismamák, szoptató anyák és kisgyermekek túl sok metilhigany-tartalmú tengeri élelmiszert esznek, fokozódik annak kockázata, hogy idegrendszeri problémák alakulnak ki a kicsik fejlődő szervezetében. Egy 1999-2004 között végzett vizsgálat szerint az USA-ban a szülőképes korú nők 5-10 százalékának vérében olyan magas a higanyszint, amely már növeli az idegrendszeri rendellenességek kockázatát a magzatnál. Az EU-ban a becslések szerint évente 1,5-2 millió olyan gyermek születik, akik IQ-problémáit a higanyszennyezés okozza.

Ha a jelenlegi trendek maradnak, Carl Lamborg szerint a következő ötven évben annyi higanyt bocsát az emberiség a tengerbe, mint az utóbbi százötven év alatt összesen. Emiatt a tengeráramlatok hatása kevésbé tud érvényesülni, tehát a sekélyebb vizekben még tovább nőhet a koncentráció. A kutató abban bízik, hogy vizsgálatuk nyomán a probléma inkább nyomon követhetővé válik.

forrás: origo.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kerékpárutak épülnek a magyar-román határ mentén Bihar megyében

Csaknem kétszáz kilométernyi kerékpárút épül a magyar-román határ romániai oldalán, Bihar megyében a folyók töltésein, összekapcsolva a határ két oldalán lévő településeket – mondta el az MTI-nek Pásztor Sándor.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Bihar megyei Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte: a határmenti megyében az Ér, a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös töltésén épülnek kerékpárutak az országos helyreállítási program (PNRR) keretében. Ezek a folyók természetes folyását követik, így nem a meglévő határátkelőknél szelik át a magyar-román határt. De azt remélik, a jövőben határátlépésre is lehet használni őket, a program megvalósítási határideje ugyanis 2026. Pásztor Sándor abban bízik, addig Románia schengeni csatlakozása is megtörténik. Mint részletezte, a Bukarestben szerdán aláírt finanszírozási szerződés szerint az Ér töltésén épülő kerékpárút a romániai Biharfélegyháza és a magyarországi Pocsaj közelében éri el a határt. Utóbbi településre lehet eljutni a Berettyó töltésén épülő kerékpárúton is, mely a romániai Margittával kapcsolja össze a magyarországi nagyközséget.

A tervek szerint a Sebes-Körös töltésén haladva Nagyváradról Biharkeresztesre, míg a Fekete-Körös mentén Nagyszalontáról Sarkadra és Gyulára lehet eltekerni, de a hajdúváros és a bihari megyeszékhely, Nagyvárad között is lesz kerékpárút. Pásztor Sándor elmondta: magyar oldalon nagyrészt kiépültek a kerékpárutak, de az érintett vízügyi hatóságokat is értesítette a romániai tervekről. Hozzátette, a romániai hatóságok egyéves előkészítő munkán vannak túl, mely során telekkönyvezték a töltéseket. A kerékpárutak tervezése jövő héten kezdődik, év végén pedig a kivitelezésre is kiírnák a versenytárgyalást. A Bihar megyében épülő kerékpárutak csak kis szakaszát képezik a PNRR keretében megépülő romániai biciklihálózatnak, melyről szerdán írt alá finanszírozási szerződést Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

Az RMDSZ MTI-nek küldött közleménye szerint ezek öt erdélyi megyében 426 kilométernyi kerékpárút megépítésére vonatkoznak. Bihar megyében 180, Arad megyében 29, Hargita megyében 45, Maros megyében 34, Szatmár megyében 4, Temes megyében 108 kilométernyi bicikliút létesül. A folyók töltésein megvalósuló beruházások turisztikai és árvízvédelmi szempontból is fontosak.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!