A magyar fejlesztésű napelemes tetőcserépre sokat kellett várni, de az elmúlt két évben sikerült komoly eredményeket elérnie. A tetőre telepített napelemekkel egy háztartás rengeteg pénzt spórolhat, sokaknak azonban esztétikai kifogásaik vannak az ilyen beruházásokkal kapcsolatban. Számukra jelenthetnek megoldást a költségesebb, de jóval szebb napelemes cserepek, amelyeket a hagyományos cserepekhez hasonlóan lehet beilleszteni a tetőszerkezetbe. A technológia a 2000-es években jelent meg, 2012 januárjában pedig már egy magyar fejlesztésű, forradalmi terméktől volt hangos a hazai sajtó. Tóth Miklós találmányának szabadalmát 180 országban védette le, és arra számított, hogy nem csupán Magyarországon fog beindulni a gyártás.

„A gyártás itthon fog történni, de jelenleg is tárgyalásban vagyunk európai és tengerentúli gyártóbázis beindításáról is, még ebben az évben” – tette hozzá. Tóth Miklós az interjúban a hazai befektetőkkel kapcsolatos csalódásairól is beszélt. A projekt azonban 2014-ben sem robbant be, 2016-ban ráadásul a Tesla bemutatta saját fejlesztésű napelemes tetőcserepét. A termék hamar nagy népszerűségre tett szert, miközben a magyar találmányról megint nem nagyon lehetett hallani, és végül feledésbe is merült. A Teslát egyébként többen is megvádolták lopással, utóbb pedig más, hasonló termékek is megjelentek a piacon.

A Terrán Generonnak sikerült

A fejlesztés nem csupán Amerikában lendült fel, a százéves múltú, magyarországi Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. is elkezdte létrehozni saját napelemes tetőcserepét. A 2017 szeptemberében bejelentett projektben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is részt vett, az első darabok pedig némi csúszással, 2019-ben kerültek forgalomba. A Terrán Generont egy 2019. áprilisi kiállításon mutatták be először. Márciusban a vállalat ügyvezető igazgatója azt mondta, egy normál családi ház tetőfelülete 200-250 négyzetméter, ennek 15-20 százalékát, azaz mintegy 20-40 négyzetmétert kell lefedni a napelemes cserepekkel ahhoz, hogy a rendszer ellássa a háztartás áramfogyasztását. A vállalat honlapján ekkor azt írta, egy Magyarországon átlagosnak számító 6 kWp-os napelemes rendszer Terrán Generonnal, teljes körű szolár kivitelezéssel, inverterrel és szolgáltatói ügyintézéssel nagyjából 3,9 millió forintba kerül.

A tapasztalatok alapján ugyanakkor általában ennél kisebb teljesítményű rendszer is elegendő. Egy átlagos magyar háztartás éves energiaigényét optimális tájolás esetén egy 2 kW csúcsteljesítményű rendszer is kielégítheti, ennek kiépítését mindennel együtt megközelítőleg bruttó 2 millió forintra becsülik. A Terrán szerint a beruházás már közép távon megtérül, a napelemes cserepek megjelenése pedig szinte teljesen megegyezik a hagyományos tetőcserepekével. Fontos kiemelni, hogy a magyar terméket csak Terrán Zenit és Terrán Rundo, illetve ilyen típusúvá átalakított tetőfedésbe építhető be. 2021 márciusára a Generont már több mint száz épületre telepítették, ekkor derült ki, hogy a cég külön gyártósort tervez beindítani Pécsett. Idén márciusban még májusra várták a próbagyártás megkezdését, 2021-ben pedig összesen mintegy 250 otthon és középület tetőébe akarták beépíteni a napelemes rendszert. A Terrán esetében egyébként, sok más hazai vállalathoz hasonlóan, fellendülést hozott az otthonfelújítási program, a támogatás révén sokan érdeklődtek a Generon iránt.

A pécsi gyár végül csak tavaly szeptember második felében nyitott meg. Gódi Attila, a Terrán ügyvezető igazgatója az avatóünnepségen kiemelte: az új beruházással már három magyarországi és két határon túli gyárban állítják elő a cég termékeit, a napelemes tetőcserepek pedig a cégcsoport hatodik automata gyártósorán készülnek. Ekkorra a terméket már több mint 200 épületre telepítették.

Az elkövetkező öt évben egymilliárd eurót fektet be különböző projektekbe Bécs energiaszolgáltatója, a Wien Energie, hogy függetlenné válhasson a földgáztól. Földhőben, hőszivattyúkban, nap- és szélenergiában látják a jövőt.

„Csak befektetésekkel juthatunk ki a válságból. Az elkövetkező években teljesen átalakítjuk Bécs energiaellátását: minden egyes euró, amit felhasználunk hosszú távon függetlenséget, klímavédelmet és árstabilitást hoz a bécsieknek” – mondta Michael Strebl, a Wien Energie ügyvezető tanácsának elnöke annak kapcsán, hogy Ausztria legnagyobb energiaszolgáltatója 2027-ig összesen 1, 29 milliárd eurót fektet be, hogy fokozatosan függetlenné válhasson a fosszilis energiahordozóktól. Ebből 625 millió eurót hőtermeléssel kapcsolatos projektekbe, 334 millió eurót a megújuló áramtermelés további kiépítésére, 90 millió eurót a környezetbarát hűtésre, 160 millió eurót digitalizációra, e-mobilitásra és telekommunikációra, valamint 90 millió eurót az ellátás biztonságának további fejlesztésére fordítanak. A Wien Energie a napenergia hasznosítása terén látja a legnagyobb fejlődési potenciált. Jelenleg négyszáz projektet vizsgálnak, amelyek összteljesítménye 600 megawatt. Ezek között egyaránt találhatók tetőre telepített napelem-rendszerek és 10 megawattos projektek a város vonzáskörzetében. A cél mindenesetre az, hogy 2022 során a telepített napelemek terén átlépjék a 100 megawattos álomhatárt.

A Wien Energie jelenleg 320 naperőművet és napelem-rendszert üzemeltet Bécsben és környékén, amelyek összteljesítménye 85 megawatt. A cég 2021-ben 150 százalékkal növelte a napenergia segítségével előállított áram mennyiségét. A távhőnek szintén kulcsszerepet szánnak a város dekarbonizációjában: 2040-re Bécs hőigényének 56 százalékát távhő segítségével szeretnék fedezni. Természetesen a hőtermelés terén is az alternatív megoldásokban – a földhő és a környezeti hő felhasználásában – látják a jövőt. 2021-ben az előállított távhő 23,6 százaléka már megújuló forrásból származott és tizenötezer lakást valamint százhúsz vállalati ügyfelet kötöttek rá a távhőhálózatra. Ezen a területen is a lokális, kisebb városrészek hőellátását biztosító megoldások kidolgozására koncentrálnak.

Kép: Wien Energie / Johannes Zinner

A Wien Energie egyébként is nagy hangsúlyt fektet a kutatásra és a zöld megoldásokra, amelyek középpontjában jelenleg a hidrogén áll. 2022-ben kezdik meg az első elektrolízis üzem építését és átalakítják a donaustadti erőmű egyik gázturbináját is, hogy kísérleti jelleggel zöldhidrogént keverhessenek a gázhoz. De kutatják a zöld gázok és a hulladékból keletkező anyagok lehetséges hasznosítását is, illetve a különböző tárolási technológiákat.

Egyre fontosabbá válik, hogy a megújuló energiaforrások által előállított áramot valamilyen módon el tudjuk tárolni későbbi felhasználásra. Egy svájci cég megoldása ebben segíthet.

Egy svájci székhelyű vállalat olyan tornyot fejlesztett ki, amely a gravitációs energia révén képes elraktározni az energiát, írta az alternativenergia.hu. A platform a közelmúltban jelentős támogatást kapott. A megújuló energiák egyre több területet hódítanak meg, az alternatív megoldások előtt azonban sok akadály áll. Az egyik problémát a hálózat számára felesleges áram tárolása jelenti, ebben jelenthet segítséget egy svájci székhelyű energetikai cég platformja. Az Energy Vault a közelmúltban 100 millió dolláros (mintegy 29 milliárd forintos) támogatást szerzett EVx típusú tornya számára. A rendszer képes elraktározni a hálózatból érkező energiát gravitációs potenciális energia formájában. A befektetést a Prime Movers Lab vezeti, a további támogatók a SoftBank, a Saudi Aramco, a Helena és az Idealab X. Az Energy Vault az összegből felgyorsíthatja az EVx telepítését amerikai, közel-keleti, európai és ausztráliai ügyfelei számára. Az első platformot 2021 utolsó negyedévében telepíthetik az Egyesült Államokban, 2022-ben pedig világszerte felgyorsulhat a folyamat.

Az EVx egy hat karból álló darutorony, amelyet arra terveztek, hogy hálózati méretű, megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek lássák el árammal. A rendszer elektromotorok segítségével hatalmas téglákat emel fel, így hozva létre gravitációs energiát. Amikor a hálózatnak ismét áramra van szüksége, a blokkokat leengedik, és a felszabaduló mozgási energiát hasznosítják. A téglák tárolókapacitására zéró degradáció jellemző, ráadásul akármennyi ideig a magasban maradhatnak. Az Energy Vault szerint a blokkokat helyi földből, illetve szemétlerakókba vagy szemétégetőkbe szánt anyagokból gyártják le. A felhasznált alapanyagok közé tartoznak a hamu, a bányászat során keletkező zagydarabok, valamint szélturbinák darabjai.

A vállalat 2020-ban kezdte el telepíteni energiatároló-rendszerének első kereskedelmi méretű darabját, az új EVx platform pedig tavaly áprilisban mutatkozott be. A torony hatékonysága 80-85 százalékos, és 35 éven át működőképes lehet. A rendszer a cég szerint skálázható, a hosszabb és a rövidebb távú tárolási igényeket pedig egyaránt gazdaságosan kielégítheti. Mivel a globális lítium-ellátás folyamatosan csökken, a hasonló alternatív megoldásoknak valószínűleg egyre komolyabb szerep jut majd a piacon.