Kapcsolatfelvétel

Otthon

Miért jobb a napelem, a napkollektorral szemben?

Létrehozva:

|

Bizonyára Ön is hallott már a globális felmelegedésről, és arról is, hogy ehhez nagy részben mi is hozzájárultunk.

A fosszilis energiahordozók több száz éven keresztül történő meggondolatlan felhasználásával bizony hozzájárultunk e folyamat órási méreteket öltött felgyorsításához.Ez még egy ok arra, hogy szakítsunk a fosszilis tüzelőanyagokkal, és olyan irányba térjünk, amelyek semmiképp sem károsítják a Földet. A másik ok, és ez is épp annyira égetővé teszi az energiakérdést, hogy a fosszilis energiahordozók nem képesek minket huzamosabb ideig ellátni a nélkülözhetetlen energiával. Egyes becslések szerint kétszáz, háromszáz éven belül vészesen kimerítjük a forrásokat. Még mielőtt odáig eljutnánk, esélyt kellene adnunk a megújuló energiaforrásoknak.

Ezt már megtettük, de minden próbálkozás csak egy kicsivel bizonyította be, csak egy csöppet igazolta a már valóságos tényt, miszerint a megújuló energiaforrásokra támaszkodni lehet. A szélenergiát, vízenergiát és a napenergiát már számos országban előszeretettel alkalmazzak, és egyes nemzetek áramának a nyolcvan, kilencven százalékát innen nyerik. A három közül az elmúlt években a napenergia kapta a legnagyobb figyelmet. Érthető, hisz a Nap hihetetlen energiaforrás, melyből nekünk is jut bőven, és már csak annyi maradt, hogy e lehetőséget ki is használjuk. E folyamat elkezdődött, hál az olyan pazar eszközöknek, mint a napelemek és a napkollektorok. Mindkettő a napenergiára alapszik, ám más-más működési elven működik. E cikkünkben szeretnénk egyszer és mindenkorra tisztázni, hogy pontosan mi is a különbség a kettő között, és hogy sok esetben miért is éri meg a napelemet választani.

A napelem és napkollektor fogalma napjainkban egy igen aktív, sokat hallott fogalom, mellyel nagyjából mindenki tisztában van. E két kifejezést kétség kívül sokan hallották, és sokaknak van egy elképzelésük, hogy pontosan e berendezések mik is lehetnek. Azonban sok példa van rá, hogy e kettőt keverik, és nem csak a laikusok, hanem bizony a rádiókban, tévéműsorokban sem bizonyítják, hogy e kettő között bizony van eltérés. Talán ennek oka is a temérdek félreértés és fogalomzavar, amikor a két fogalmat egymás mellé helyezik, és meg kell nevezni, hogy pontosan melyik mit tud. E cikkünkben azonban tiszta vizet öntünk a pohárba, és bemutatjuk közelebbről e két szerkezetet. Lássuk először, hogy a napkollektor mit takar. E szerkezet sokak számára könnyebben, egyszerűbben használható és kezelhető berendezés, illetve a működési elvét is sokkal gyorsabban lehet kiismerni, Biztosra vehető, hogy azzal mindenki tisztában van, hogy ha valamit huzamosabb ideig a napon tartunk, akkor az bizony fel fog melegedni. Nagyon egyszerű és kezdetleges napkollektorok számos tengerparti ház udvarán díszelegnek, sőt szinte minden balatoni nyaraló kertjében ott tündökölnek. Ki ne emlékezne a rengeteg emléket takaró feketére festett hordóra, amit vízzel feltöltve forró zuhanyt vehettünk akár egy fátyolfelhős napon is. Nos, a napkollektor működési pontosan így működik.

A Nap sugárzásának hőenergiája felmelegíti a benne tárolt folyadékot, melyet egy hőcserélőn keresztül egy úgynevezett puffer tartályban tárolunk. Tudni kell, hogy e tartályok minimum kétszáz literesek lehetnek, de manapság már olyanokat is be lehet szerezni, amelyek egy kétezer literesek is lehetnek. Természetesen ez a napkollektor méretének függvénye. E speciális tartály olyan fallal rendelkezik, mely egyedi hőszigetelővel van alaposan kitöltve, ezáltal huzamosabb ideig tárolni tudja a nap által felmelegített vizet. Ennek köszönhetően a vizet nyugodtan alkalmazhatjuk fűtés rásegítésre, a padlófűtésünkben vagy akár radiátoros rendszerben is. Ezáltal rengeteg energiát spórolhatunk meg, ugyanis a gázkazánnak nem húsz Celsius fokos, hanem jóval melegebb akár hatvan Celsius fokos vizet kell tovább melegíteni vagy csak szinten tartani. Bizony a napkollektor titka ebben rejlik. A napkollektorok több változatban, típusban is kaphatóak. Talán a két legelterjedtebb, legkeresettebb fajta a vákuumcsöves napkollektor és a sík kollektor. A vákuum csöves kollektorok között is vannak technológiai eltérések, a négy legfőbb csoport a hőcsöves napkollektor, az U- csöves napkollektor, amire sokszor hivatkoznak tükrös napkollektorként is, és létezik még a direkt átfolyású napkollektor, viszont ezt hazai időjárási körülmények között nem javasolt telepíteni. A negyedik típus sík abszorber lemezes napkollektorok. Működése egy picivel egyszerűbb, mint a vákuumcsöves kollektoroké. A sík kollektorban két, vékony, abszorber szőnyegnek nevezett sötét színű lemez van, amik között apró csatornákban áramlik a szolár folyadék, és átveszi a hőt.

A napkollektor megismerése után ideje kitérni a sok esetben megbízhatóbb napelemre. Tudni kell, hogy a napelem teljesen eltérő elven működő berendezés. A nap fényenergiáját alakítja át árammá, az úgynevezett foto voltaikus hatás során. A napelem számára a legideálisabb körülmény, ha az idő hűvös, viszont tiszta az ég, így direkt napsütést kaphat. Magas hőmérsékleten ugyanis a napelem cellák túlmelegednek és veszítenek névleges teljesítményükből. Különösen igaz ez a leggyakoribb napelem típusokra a polikristályos és monokristályos napelemekre. Ennek egyik fő oka a speciális alkotó elemre vezethető vissza, és e tény a szilícium tulajdonságai miatt van így: E tekintetben a legegyedibb, legkiemelkedőbb megoldást eddig a vékony rétegű napelemek jelentik, melyeknek kevésbé esik a teljesítményük magas hőmérséklet esetén, viszont a hátrányuk, hogy nagyobb felületre van szükségük és nehezebb telepíteni őket. A napelemeket a mai napig nagyon modern technológiának tekintjük pedig már az 1950-es években gyártottak napelemeket és nagyon fontos szerepet játszanak a civilizáció fejlődésében. Az űrprogramok például nem jöhettek volna létre napelemek nélkül. Visszatérve a földre a lakossági napelem rendszerek, nagyon megbízható és üzembiztos berendezések nagyon minimális meghibásodási lehetőséggel. A napelemeket akárcsak a napkollektorokat a legtöbbször a tetőn helyezzük el, ahonnan a vezetékeket összegyűjtve az inverterbe csatlakoznak, ez a berendezés alakítja a napelemek által termelt egyenáramot, váltóárammá. Amit már az összes elektromos berendezésünk működtetésére használni tudunk.

Advertisement

Ezeket tudva talán úgy tűnhet, hogy a napelemek sokkal bonyolultabb és ismeretlenebb technológiával, működési elvvel rendelkeznek, pedig a napkollektor rendszerek sokkal komplexebbek és ez által több meghibásodási lehetőséget is hordoznak magukban. Ezzel jelentősen több karbantartást igényelnek, beruházási költségük pedig már szinte semmivel sem alacsonyabb, mint a napelem rendszereké. Elegendő, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a napkollektor esetében az egész házon át kell vezetni a csöveket amíg a napelem rendszernek elegendő egy vezeték ami a legtöbb esetben nem is kell hogy bekerüljön a házba, vagy akár az egész rendszer a tetőtérben maradhat elzárva. Talán e cikk által azok könnyebben döntést tudnak hozni azok, akik e két berendezés között hezitáltak.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Otthon

A lakosság egyre inkább korszerűsít

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.

Létrehozva:

|

Szerző:

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. 

A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést.

Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek. A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

 

mti

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák