Zöldinfó
Nagy István: 90 milliárd forint értékű természetvédelmi beruházás jött létre Magyarországon az elmúlt 12 évben
A természeti örökség megőrzése érdekében az elmúlt 12 évben Magyarországon több mint 90 milliárd forintnyi természetvédelmi beruházás jött létre – mondta az agrárminiszter pénteken a Hortobágyon, az ország első nemzeti parkja alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Nagy István kifejtette, e beruházások többségét a nemzeti parki igazgatóságok 465 egyedi beruházása adta, amelyek révén több mint 300 ezer hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát, biztosítják a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit. Az operatív programokban a természetvédelmi fejlesztésekre fordítható források 51 százaléka ment élőhely-rekonstrukciós beruházásokra; ehhez hozzászámítva a fajmegőrzési projektekre és a természetvédelmi területkezelés fejlesztésére fordított összegeket, ez az arány 73 százalék – mondta a miniszter. Nagy István jelezte, hogy a fejlesztések a következő uniós költségvetési időszakban is folytatódnak: a 2027-ig tartó időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program pluszban (Kehop plusz) több mint 42 milliárd forint forrás jut természetvédelmi fejlesztésekre.
A tárcavezető ismertette, a 2014-ben indult és 2023-ig tartó Kehopban a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága kilenc kiemelt természetvédelmi fejlesztést finanszírozott, mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, más programokban pedig 2,6 milliárd forint támogatással további hat, ökoturisztikai, illetve határon átnyúló fejlesztés zajlott. Az ötvenéves nemzeti parkot méltatva Nagy István kitért arra, hogy az évforduló nemcsak az elmúlt fél évszázadról szól, hanem “az ezer meg ezer évünkről, a megmaradásunkról, rólunk mindannyiunkról, akik magyarul beszélünk nemcsak egymással, de az állatainkkal is”. Egyúttal köszönetet mondott a park minden jelenlegi és valaha volt munkatársának, hogy “mindennapi tevékenységükkel, a puszta iránti olthatatlan szeretetükkel hozzájárultak, hozzájárulnak a megmaradásunkhoz”. A klímaválságból, a globális biodiverzitás-válságból adódóan “elemi érdekünk a Kárpát-medence sajátságos és különleges természeti környezetének, a fajok és élőhelyek sokszínűségének védelme” – jelentette ki az agrárminiszter.
Hozzátette: a Hortobágyi Nemzeti Park jelentőségét mutatja, hogy négy tájvédelmi körzet és húsz természetvédelmi terület mellett a különleges helyszíneket nemzetközi jogszabályok is védik: két ramsari terület (vízimadarak védett tartózkodási helye), egy bioszféra-rezervátum található a térségben, maga a puszta pedig az UNESCO Világörökség része. Nagy István egy felmérés eredményeit ismertetve azt mondta, az elmúlt évek természetvédelmi törekvései a lakosság számára is kézzelfoghatók: míg 2018-ban a megkérdezettek 78,5 százaléka hallott a hazai nemzeti parkokról, 2021-re ez az arány megközelítette a 94 százalékot. A 62 bemutatóhely, a 38 látogatóközpont, a 4 arborétum, a 6 tájház, a 40 idegenforgalmi hasznosítású barlang mellett ugyancsak fontos a védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató, döntően önállóan is bejárható, csaknem ezer kilométer hosszú tanösvényhálózat – mondta, megjegyezve, hogy ezeken a területeken a látogatószám 2010 óta csaknem 30 százalékkal nőtt, és éves szinten már meghaladja az 1 millió 650 ezret. Nagy István végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetvédelem egyre inkább teremtésvédelem, amelybe az ember is beletartozik, felelősséggel tartozunk érte.
Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Hortobágy Európa legnagyobb füves élőhelye, szikes pusztája, amely alig változott az elmúlt 30 ezer évben. A Magyarországon eddig megfigyelt 420 madárfajból több mint 380-at a Hortobágyon azonosítottak – jelezte. Aradi Csaba, a HNP egykori igazgatója személyes hangvételű beszédben emlékezett meg az elmúlt ötven évről, a pásztorok életéről, a pusztai állatállomány alakulásáról, a természetvédők küzdelmes munkájáról. A találkozó csikósok bemutatójával, pásztor ételek kóstolásával, majd pusztai kocsikázással fejeződött be. A Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973. január 1-jén alapították.
Zöld Energia
Áramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
Mi történik a nappal megtermelt energiával este, amikor a legnagyobb szükség lenne rá? Itt lép képbe az energiatároló, amely új szintre emeli az otthoni energiafelhasználást.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kormány idén februárban elindította a lakossági energiatároló pályázatot, amelynek célja, hogy háztartási méretű energiatároló (akkumulátoros) rendszerek telepítésére ösztönözze főleg napelemes rendszerekkel rendelkező tulajdonosokat – ismertette a pályázat részleteit az alternativenergia.hu. Azok a háztartások sem indulnak hátrányból, amelyeknél jelenleg nincs kiépített napelemes rendszer. Amennyiben a pályázat benyújtásakor vállalják a rendszer telepítését, hasonló esélyekkel pályázhatnak.
Nem csak a számláról szól az egész, az energiatároló többet ad, mint spórolást!
Egy napelemes rendszer és a hozzá kiépített energiatároló látható és érezhető módon csökkenti a villanyszámlát, ennek ellenére egy modern akkumulátoros rendszer sokkal több előnnyel jár, amelyek a mindennapi élet minőségét és biztonságát növelik. Íme öt ok, amiért érdemes elgondolkodni a telepítésén.
De ha már a spórolás a legnagyobb rábeszélő tényező egy napelemes rendszer esetében, akkor vegyünk egy nyári, optimális napot Magyarországon (derült ég, jó tájolás, kb. 5–6 teljes napsütéses óra). Nyáron ideális tájolás és megfelelő dőlésszög esetén nagyjából 5–6 úgynevezett „csúcsteljesítményű” napsütéses órával lehet számolni. Ha például egy 5 kW-os rendszert veszünk alapul és 5,5 órával számolunk, akkor az 5 kW × 5,5 óra alapján körülbelül 27,5 kWh napi termelés adódik. Ez a mennyiség egy átlagos magyar háztartás akár két maximum három napi villamosenergia-fogyasztását is fedezheti. A pontos értéket természetesen befolyásolja sok minden: a földrajzi elhelyezkedés, a panelek tájolása és dőlésszöge, valamint a hőmérséklet és az esetleges árnyékolás is, de ideális nyári körülmények között reálisan ekkora napi hozammal lehet számolni.
1. Az energiafüggetlenség érzése
Amikor saját magad tárolod a napenergiát, kevesebb függőséged van a szolgáltatóktól és a külső körülményektől. Csak egy napelemes rendszer esetében kicsit nagyobb fókuszt kell fektetni arra, hogy az ember mikor indítja be a mosogatógépet, szárítógépet, esetlegesen azokat mikorra érdemes időzíteni. Egy akkumulátorral a háztartás nagyobb kontrollt kap az energiafelhasználás felett, és megnyugtató érzés, hogy a szükséges áram mindig kéznél van, még a dráguló energiaárak, a rosszabb időjárás esetén is.
De ha már a függetlenség és a tudatosság mezein lépkedünk létezik egy úgynevezett HEM rendszer (Home Energy Management) – magyarul otthoni energiamenedzsment rendszer. Ez egy intelligens vezérlőmegoldás, amely összehangolja a napelemes termelést, az energiatárolót és a háztartás fogyasztóit. Valós időben figyeli, hogy mennyi energiát termel a rendszer, mennyi van az akkumulátorban, és mikor érdemes elindítani a nagyobb fogyasztókat. A HEM rendszer képes például automatikusan akkor tölteni az elektromos autót, amikor a napelem éppen többletenergiát termel, vagy akkor indítani a hőszivattyút, amikor az akkumulátor töltöttsége megfelelő. Ezzel nemcsak a hálózatról vételezett áram mennyisége csökkenthető, hanem optimalizálható a saját termelés felhasználása is.
2. Kiszámíthatóság
A villamosenergia ára és a szabályozási környezet változékony lehet. Egy energiatárolóval azonban stabilabbá tehető a háztartás költségstruktúrája: a rendszer segítségével mindig látható, mennyi energia áll rendelkezésre, így kevésbé leszel kitéve az áremelkedéseknek vagy a szaldó elszámolás változásainak.
3. Áramszünet elleni biztonság
Ha a rendszered alkalmas rá, az energiatároló a vészhelyzetekben is segít: áramkimaradáskor a legfontosabb fogyasztókat, például hűtőt, világítást vagy orvosi eszközöket tovább működtetheti. Nem is beszélve arról, hogy manapság sokan dolgoznak home office-ból, és egy hirtelen áramkimaradás ilyenkor nem éppen jelent előnyt a főnöknél.
4. Elektromos autó jövőbeni kiszolgálása
Be kell vallani, manapság a dízel- és benzines autók egyre inkább visszaszorulnak. Kevesebben választják őket, hiszen rengeteg háztartás rendelkezik már napelemmel, így a városban való cirkáláshoz teljesen tökéletes egy elektromos autó. Ha a vásárlás is tervben van a jövőben, a háztartási akkumulátor segítségével könnyen feltölthető saját, tiszta energiával. Számokkal is alátámaszthatjuk ezt!
Egy mai, átlagos elektromos autó akkumulátora általában 50–60 kWh kapacitású. De most vegyünk példának egy 60 kWh-s akkumulátort. Mi van akkor, ha az aksi teljesen lemerül? 100%-ra történő feltöltéshez nagyjából 60 kWh energiára van szükség, de a töltési veszteségek miatt a valóságban inkább 63–66 kWh-tal érdemes számolni. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a mindennapi használatból eredendően kevés olyan alkalom van, amikor az autót teljesen tele töltjük. A töltési idő nagyban függ attól is, hogy milyen teljesítményű töltőt használunk otthon. Hagyományos, 230 voltos konnektorról, amely körülbelül 2,3 kW teljesítményt biztosít, egy teljes, 60 kWh-s feltöltés körülbelül 26–30 órát venne igénybe, míg 10 kWh visszatöltése 4–5 órát. Ez inkább lassú, kiegészítő megoldásnak tekinthető. Egy korszerűbb, 11 kW-os otthoni fali töltő (wallbox) esetén a teljes feltöltés nagyjából 5–6 órát vesz igénybe, míg egy átlagos napi fogyasztás pótlása körülbelül 1 órát. Ha ezt összevetjük a korábban már emlegetett 5 kW-os napelemes rendszerrel, amely egy átlagos háztartás esetében ideálisnak mondható, akkor az általa egy nap alatt megtermelt energia nagyjából 150-180 kilométer megtételéhez elegendő.
5. Ingatlanérték-növelő tényező
Az energiatárolóval felszerelt ingatlanok egyre vonzóbbak a piacon. A fiatalok nagy része úgy gondolja, hogy ha már jelentős összegekről van szó egy ingatlanvásárlás során, érdemes olyan otthont választani, amely minden igényt kielégít. Így nemcsak saját kényelmünk és igényeink teljesülnek, hanem a Földünknek is jót tehetünk.
A potenciális vásárlók értékelik a modern, fenntartható és költséghatékony megoldásokat, így a beruházás nemcsak kényelmet és biztonságot nyújt, hanem hosszú távon az ingatlan értékét is növeli.
Összességében az energiatároló nem csupán a villanyszámlát csökkenti. A rendszer nagyobb energiafüggetlenséget, kiszámíthatóbb költségstruktúrát és áramszünetek elleni védelmet biztosít, miközben a jövő elektromos autóinak töltését is könnyedén lehetővé teszi. Emellett hozzájárul az ingatlan értékének növeléséhez, és a modern, fenntartható megoldások iránti igényt is kielégíti. Egy energiatároló tehát egyszerre nyújt kényelmet, biztonságot, gazdasági előnyt és környezettudatosságot, valódi beruházás a jövőbe.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaElromlott a kenyérpirító? A bécsi Repair Café segít
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaÁtrendeződés a használtautó-piacon: egyre több az alternatív hajtás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia
