Zöldinfó
Nagy István: 90 milliárd forint értékű természetvédelmi beruházás jött létre Magyarországon az elmúlt 12 évben
A természeti örökség megőrzése érdekében az elmúlt 12 évben Magyarországon több mint 90 milliárd forintnyi természetvédelmi beruházás jött létre – mondta az agrárminiszter pénteken a Hortobágyon, az ország első nemzeti parkja alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Nagy István kifejtette, e beruházások többségét a nemzeti parki igazgatóságok 465 egyedi beruházása adta, amelyek révén több mint 300 ezer hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát, biztosítják a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit. Az operatív programokban a természetvédelmi fejlesztésekre fordítható források 51 százaléka ment élőhely-rekonstrukciós beruházásokra; ehhez hozzászámítva a fajmegőrzési projektekre és a természetvédelmi területkezelés fejlesztésére fordított összegeket, ez az arány 73 százalék – mondta a miniszter. Nagy István jelezte, hogy a fejlesztések a következő uniós költségvetési időszakban is folytatódnak: a 2027-ig tartó időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program pluszban (Kehop plusz) több mint 42 milliárd forint forrás jut természetvédelmi fejlesztésekre.
A tárcavezető ismertette, a 2014-ben indult és 2023-ig tartó Kehopban a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága kilenc kiemelt természetvédelmi fejlesztést finanszírozott, mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, más programokban pedig 2,6 milliárd forint támogatással további hat, ökoturisztikai, illetve határon átnyúló fejlesztés zajlott. Az ötvenéves nemzeti parkot méltatva Nagy István kitért arra, hogy az évforduló nemcsak az elmúlt fél évszázadról szól, hanem “az ezer meg ezer évünkről, a megmaradásunkról, rólunk mindannyiunkról, akik magyarul beszélünk nemcsak egymással, de az állatainkkal is”. Egyúttal köszönetet mondott a park minden jelenlegi és valaha volt munkatársának, hogy “mindennapi tevékenységükkel, a puszta iránti olthatatlan szeretetükkel hozzájárultak, hozzájárulnak a megmaradásunkhoz”. A klímaválságból, a globális biodiverzitás-válságból adódóan “elemi érdekünk a Kárpát-medence sajátságos és különleges természeti környezetének, a fajok és élőhelyek sokszínűségének védelme” – jelentette ki az agrárminiszter.
Hozzátette: a Hortobágyi Nemzeti Park jelentőségét mutatja, hogy négy tájvédelmi körzet és húsz természetvédelmi terület mellett a különleges helyszíneket nemzetközi jogszabályok is védik: két ramsari terület (vízimadarak védett tartózkodási helye), egy bioszféra-rezervátum található a térségben, maga a puszta pedig az UNESCO Világörökség része. Nagy István egy felmérés eredményeit ismertetve azt mondta, az elmúlt évek természetvédelmi törekvései a lakosság számára is kézzelfoghatók: míg 2018-ban a megkérdezettek 78,5 százaléka hallott a hazai nemzeti parkokról, 2021-re ez az arány megközelítette a 94 százalékot. A 62 bemutatóhely, a 38 látogatóközpont, a 4 arborétum, a 6 tájház, a 40 idegenforgalmi hasznosítású barlang mellett ugyancsak fontos a védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató, döntően önállóan is bejárható, csaknem ezer kilométer hosszú tanösvényhálózat – mondta, megjegyezve, hogy ezeken a területeken a látogatószám 2010 óta csaknem 30 százalékkal nőtt, és éves szinten már meghaladja az 1 millió 650 ezret. Nagy István végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetvédelem egyre inkább teremtésvédelem, amelybe az ember is beletartozik, felelősséggel tartozunk érte.
Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Hortobágy Európa legnagyobb füves élőhelye, szikes pusztája, amely alig változott az elmúlt 30 ezer évben. A Magyarországon eddig megfigyelt 420 madárfajból több mint 380-at a Hortobágyon azonosítottak – jelezte. Aradi Csaba, a HNP egykori igazgatója személyes hangvételű beszédben emlékezett meg az elmúlt ötven évről, a pásztorok életéről, a pusztai állatállomány alakulásáról, a természetvédők küzdelmes munkájáról. A találkozó csikósok bemutatójával, pásztor ételek kóstolásával, majd pusztai kocsikázással fejeződött be. A Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973. január 1-jén alapították.
Zöldinfó
Baranya földtani kincsei új turisztikai térképre kerülhetnek
Geopark létrehozásával kapcsolatos kezdeményezés indult Baranyában.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Baranya földtani, természeti és kulturális örökségét jelenítené meg egységes turisztikai termékként, illetve segítené hozzá az UNESCO Globális Geopark cím elnyeréséhez a térséget az a kezdeményezés, amelyet a közelmúltban indított a pécsi székhelyű Pannon Európai Területi Társulás (Pannon ETT) – közölte az MTI-vel a szervezet. A társulás közleményében azt írták: a Pannon Geopark létrehozásának előkészítését önkormányzatok bevonásával indították el a közelmúltban, de a későbbiekben a helyi vállalkozások, szállásadók, vendéglátók, termelők, kézművesek, civil szervezetek, iskolák és turisztikai szolgáltatók bekapcsolódására is számítanak – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A határokon átívelő európai uniós támogatással megvalósuló programok kezdeményezését és végrehajtását is végző, magyar, horvát, szlovén és bosnyák önkormányzatok, megyék, egyetemek, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park által alkotott társulás közlése szerint hosszabb távú cél az UNESCO Globális Geopark cím megszerzése lehet, de ehhez még többéves szakmai és szervezeti munka vezet még.
A geopark létrehozásának alapját az adja, hogy Baranyában – egyebek mellett – dinoszauruszok lábnyomaira bukkantak korábban, a térség különleges barlangokat rejt, vörös homokkőből formálódott, egyedülálló földtani képződményekben és évszázados helyi történetekben bővelkedik. A baranyai értékek a Pannon ETT szerint jelentős természeti és kulturális örökséget képviselnek, ám egymástól elszigetelten jelennek meg a turisztikai kínálatban. A Pannon Geopark kezdeményezés egyik legfontosabb lehetősége, hogy összekapcsolja az egymáshoz közeli látnivalókat és szolgáltatásokat. A látogatók így nem csupán egyetlen kirándulóhelyet kereshetnének fel, hanem akár többnapos programot is összeállíthatnának Baranyában.
Közölték, hogy a kezdeményezés nemcsak a megye településeinek kínálhat új lehetőségeket, hanem a horvátországi partnerekkel való együttműködésre is módot kínál. A jelenleg már futó és 2027 végéig zajló magyar–horvát együttműködésben megvalósuló NETGEO-projekt például szintén azt a célt szolgálja, hogy a határ két oldalán található földtani és turisztikai értékek ne külön-külön, hanem egymást kiegészítve jelenjenek meg. A Pannon Geopark esetében is a 2010 óta működő Pannon ETT koordinálná a települések közötti együttműködést, a közös arculat és marketing kialakítását, valamint a turisztikai szolgáltatók és programgazdák összekapcsolását.
Most elsősorban a településeken a sor. Az érdeklődő önkormányzatoknak ki kell nyilvánítaniuk csatlakozási szándékukat, ki kell jelölniük egy helyi kapcsolattartót, majd össze kell gyűjteniük a település természeti, kulturális és turisztikai értékeit, valamint a lehetséges partnereket. Ezekből állhat össze a későbbi közös kínálat. A későbbi tervek között szerepel egy többnyelvű online felület létrehozása is, amelyen térképen lehetne böngészni a geopark látnivalóit, túraútvonalait, programjait és szolgáltatásait. A későbbiekben közös minőségi elvek alapján működő partnerhálózat, akár geoparki védjegyrendszer is kialakulhat.
A hosszú távú cél az, hogy egyre szervezettebb, működőképes térségi együttműködés alakuljon ki, amelynek egy pontján megszerezheti a térség a további fejlesztésekre lehetőséget teremtő UNESCO Globális Geopark címet – tájékoztatott a társulás. A geopark olyan földrajzilag körülhatárolt térség, amelynek kiemelkedő földtani örökségét nemzetközi jelentőségű értékként kezelik, és amelynek védelmét, bemutatását az oktatással és a fenntartható gazdasági fejlődéssel kapcsolják össze.
Az UNESCO 2015-ben hozta létre Globális Geopark minősítést. A szervezet idei augusztusi adatai szerint a világ 51 országában már 241 ilyen geopark működik. Magyarországon a Bakony–Balaton, a Szlovákiával közös Novohrad–Nógrád, valamint a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark működik, ezek együttesen az Magyarország területének 7,9 százalékát fedik le, általuk összesen 324 magyarországi 324 település vesz részt geoparki együttműködésben. A magyar határtól negyven kilométerre fekvő horvátországi Papuk hegység térsége már korábban elnyerte az UNESCO Globális Geopark minősítését, így a baranyai kezdeményezés egy már működő, nemzetközi együttműködési modellhez kapcsolódhatna.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
