Zöld Energia

Napelem: Ha ma megrendelem, mikortól lesz 0 Ft-os a villanyszámlám?

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2019-11-25

Szerző:

Hell

A decentralizált energiatermelés egyik kulcsfontosságú eleme a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) termelése.

A HMKE jogszabályi megfogalmazása a 2008-ban hatályba lépett villamos energiáról (VET) szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló rendeletben található, melyek kimondják, hogy HMKE-nek minősül az a villamosenergia-termelő berendezés, mely: “olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t” (ez a legfeljebb 50 kW beépített teljesítőképességű kiserőműveket jelenti jó közelítéssel). A HMKE, mint termelő létesítmény célja a „háztáji villamosenergia-termelés”, azaz hogy egy háztartás villamosenergia-fogyasztását helyben állítsa elő, így az egyes csatlakozási pontokon a hálózati veszteség csökkenhet. A VET technológiai megkötést nem tesz, így naperőmű, szélerőmű vagy bármely egyéb technológiával működő kiserőmű is tartozhat ebbe a kategóriába. Az elosztói hálózatok által kialakított szabályozás alapján HMKE létesítése és elosztóhálózathoz való csatlakoztatása engedélyköteles – amelynek kiállítására az igénybejelentés és csatlakozási dokumentáció benyújtása után az adott területen működő elosztói engedélyes (E.ON, ELMŰ, stb.) jogosult -, ha a kiserőmű hálózatra csatlakozik és azzal párhuzamos üzemben működik vagy képes működni. Amennyiben nem csatlakozik, azaz szigetüzemben működik, akkor a létesítést csak bejelenteni szükséges szintén az elosztói engedélyesnek. A HMKE-k létesítése és hálózathoz való csatlakoztatása műszaki feltételekhez kötött, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy az adott felhasználási helyen a szükséges egy hálózathasználati, és -csatlakozási szerződés, vagy korábban közüzemi szerződés, és az abban foglalt rendelkezésre álló teljesítmény “igazolható módon elérje, vagy meghaladja a telepíteni szándékozott HMKE névleges betáplálási teljesítményét”. Ha ez a feltétel nem teljesül, teljesítménybővítésre van szükség, mely a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló rendelet alapján történik.

A HMKE-k telepítését szabályozó keretrendszer a termelő berendezések hálózatra kifejtett hatásait, visszahatásait is figyelembe veszi, így meghatározza, hogy csak az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló rendeletben írtaknak megfelelő berendezést lehet csatlakoztatni a közhálózatra, valamint a csatlakozás módját is megszabja: kisfeszültségű hálózatra egyfázisú termelő berendezés általában csak 2,5 kVA-ig csatlakoztatható, 5 kVA egységteljesítmény felett pedig kizárólag háromfázisú csatlakoztatás megengedett. Abban az esetben, ha “a felhasználó egyfázisú ellátással rendelkezik, akkor több egyfázisú termelőegység is csatlakoztatható, de ezek összes névleges teljesítménye nem haladhatja meg az 5 kVA-t. Többfázisú csatlakoztatás esetén törekedni kell a termelő berendezések szimmetrikus elosztására, a fázisok közötti aszimmetria pedig maximum 5 kVA lehet.” A hálózatra és a csatlakozásra vonatkozó feltételek mellett a termelő berendezéssel kapcsolatos műszaki előírások is megtalálhatók a szabályzatban. Így az előírás szerint a villamos energia visszatáplálására alkalmas berendezést el kell látni olyan védelemmel, amely a kisfeszültségű hálózat irányából a hálózati feszültség kimaradása esetén az automatikus és galvanikus leválasztást 200 ms-on belül képes automatikusan biztosítani.

A termelő egységet továbbá rövidzárlati, túlterhelési, földzárlati és érintésvédelmen túlfeszültség és frekvencia csökkenési és emelkedési védelemmel, valamint túlfeszültség és szigetüzem elleni védelemmel is el kell látni. A hálózati visszahatások vonatkozásában az MSZ-EN 50160 előírásai az irányadóak, melyek szerint a hálózatba visszatáplált áram lehetséges maximális felharmonikus tartalma: THDi<5%. A berendezésnek ezen kívül a felhasználói hálózatra fixen beépített eszközökön keresztül kell csatlakoznia a fogyasztói főelosztóba.

Kétféle közcélú hálózatra kapcsolt HMKE termelőrendszer létesíthető, a szigetüzemre nem alkalmas, hálózatra tápláló, illetve a szigetüzemre alkalmas termelő berendezés. Bár a nem szigetüzemre szánt létesítmény nem képes üzemelni, ha a közcélú hálózaton valamilyen okból kifolyólag megszakad az energiaszolgáltatás, egyszerűsége és takarékossága miatt mégis ez az elterjedtebb kialakítás. Ezek a közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszerek inverteres és a teljesítményszabályozásra alkalmatlanok.

A szigetüzemben is működni képes rendszerek az addicionális berendezések (akkumulátortelep, töltésvezérlő, speciális inverter, szabályozás) miatt jóval drágábbak, telepítésük hálózati kapcsolattal rendelkező felhasználók esetén csak gyakori hálózati zavarok, illetve speciális (szünetmentes) táplálási igény esetén megtérülő. Ilyen típusú létesítmény lehet inverteres rendszer, amely a közcélú hálózaton bekövetkező zavar, áramkimaradás esetén a hálózatról lekapcsolódik, és az akkumulátortelepből – annak kapacitásáig – biztosítja a villamosenergiát, de csak a felhasználó villamos berendezéseinek működéséhez feltétlen szükséges mennyiséget. Az áramkimaradás megszűnése után visszacsatlakozik a hálózatra. Léteznek továbbá közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszerek is, melyek alkalmasak teljesítményszabályozásra, a bekövetkező áramkimaradás esetén a hálózatról szintén lekapcsolódnak, és a generátor kapacitásáig biztosítják a szükséges energiát. Az áramkimaradás megszűnését követően ezen berendezések is visszaállnak hálózati táplálással történő működésre. A HMKE-k energiatermelése során alkalmazott technológiák közül a legelterjedtebb a napenergia hasznosítása fotovoltaikus napelemek segítségével, de kereskedelmi forgalomban kapható olyan szélkerék is, melyek egy családi ház igényeit az év jelentős részében fedezni tudják. Ez pillanatnyilag hazánkban főleg kis közösségi felhasználásban képzelhető el, azonban ezen technológiánál szigetüzem nem igen valósulhat meg. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen berendezések a beruházási, és a további járulékos költségek miatt támogatások nélkül nem térülnek meg és nem tarthatók fenn, ezért is léteznek a legtöbb országban támogatási rendszerek a megújuló energiaforrással működő technológiák terjedésének elősegítése érdekében.

Kulcsár “Háztartási méretű kiserőművek villamosenergia-ellátásban betöltött szerepe a magyarországi településállományban” című tanulmányában a Magyarországon, 2015. december 31-ig létesített HMKE-állományt vizsgálta négy szempont szerint: mely településeken található a legtöbb HMKE (abszolút értékben és fogyasztóarányosan), hol található a legnagyobb beépített összes kapacitás, illetve az adott települések energia-önellátási szintje mekkora, azaz az így termelt villamosenergia az igények mekkora hányadát képes fedezni. A tanulmány először is megállapítja, hogy a HMKE kategória bevezetése, és az erre vonatkozó törvény hatályba lépése óta az ilyen típusú erőművekből származó összes teljesítőképesség ugrásszerűen megnövekedett: a 2008-ban még csak 0,51 MW kapacitás 2015 végére a 128 MW-ot is meghaladta. Ezen kapacitás kiemelkedően nagy részét – több mint 99%-át – a napelemes kiserőművek adják, ez a MEKH adatai alapján 2015-ben összesen 15 136 db HMKE-t jelentett, így mindössze 90 db, 1,29 MW beépített teljesítményű HMKE működött egyéb technológia szerint (ezek 68%-a szélerőmű, közel 16%-a pedig földgázüzemű erőmű). A HMKE-k kapacitás-alakulása 2008-tól az alábbi táblázatban található. A tanulmány során felhasznált MEKH-adatok alapján az is észrevehető, hogy a legtöbb HMKE-méretű naperőmű 5 kW alatti, a lakossági szegmensre jellemző kategóriába tartozik, a legnagyobb teljesítőképesség pedig az intézményi és céges szegmensre jellemző 10-50 kW-os csoportban található.

A HMKE naperőművek ilyen mértékű növekedésének több oka is van, többek között a beruházási költség csökkenése, a kedvező szaldó elszámolás és a pályázati forrásból igénybe vehető beruházási támogatások. A tanulmány szerint 2015-ben hazánkban, a településeknek szolgáltatott villamosenergia mennyisége 35 760 GWh volt, ebből 34 056 GWh az 1 759 HMKE-vel rendelkező települések, melyből 131,122 GWh, azaz csupán 0,38% a HMKE-k által megtermelhető rész. Fontos megjegyeznünk, hogy triviális okokból kifolyólag a HMKE-k valós teljesítményét nem, csak a hálózatba táplált többletteljesítményt tudjuk mérni, így ezek becsült, beépített teljesítményből számított adatok. A legtöbb HMKE-vel rendelkező település között főként megyeszékhelyeket, nagy-, közép- és kisvárosokat találunk – a legtöbb HMKE és a legnagyobb beépített teljesítmény is Budapesten található, lakosságra vetítve pedig Siófok, Szekszárd, Hajdúböszörmény és Kiskunhalas szerepel a legelőkelőbb helyeken. Szintén 2015-ben a néhány száz fős lélekszámú településeket tekintve megfigyelhető, hogy a HMKE-k által termelt villamosenergia az éves igények akár 45%-át is képes volt fedezni. A 10 000-100 000 fős lakosú településeken ez az arány meghaladta a 2%-ot, a 100 000 fő feletti városokban viszont 1% alatti volt ez az érték. Ezen adatok azt mutatják, hogy a közeljövőben egyes településeken megvalósulhat az önellátás, megfelelő támogatások, ösztönzők mellett növekedhet a decentralizált energiatermelés aránya, ezzel növelve az energiaellátás biztonságát és közelebb kerülve a környezetvédelmi célok eléréséhez.

Forrás: energiam.blog.hu
Bittera Luca

0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x)

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Napelemes tetőcserép: Magyar ember feltalálta, a Tesla legyártotta?

Létrehozva:

2 hét telt el a létrehozás óta

2021-04-27

Szerző:

Hell

2012 január elsején írtunk először a “magyar találmányról” a napelemes tetőcserépről.

A hír még aznap vezető anyag lett és tízekrek olvasták, hogy hamarosan indul a hazai napelemes tetőcserép gyártása.

“Heteken belül elindul a gyártása annak a napelemes tetőcserépnek, amelyet forradalmi újításként emlegetnek világszerte. Tóth Miklós találmányát itthon és külföldön is siker övezi. A Géniusz Európa nagydíjjal jutalmazott termék szabadalmát és a gyártási technológiát a feltaláló 180 országban védette le. Az energiatermelésre szolgáló cserép hazai forgalmazása után Ausztráliában és az Egyesült Államokban is gyártják majd a terméket, amely a feltaláló szerint öt éven belül piacvezetővé válik az építőiparban. A találmány bármely tetőcseréprendszerhez alkalmazható, és a meglévő tetőt sem kell átépíteni.”

2012 -Napokkal később interjút kértünk a feltalálótól, hogy meséljen a napelemes tetőcserép találmányáról.

“A mi termékünk részben újrahasznosított, részben új gyártású alapanyagokból készülnek, a gyártáskor részben alternatív energiát használunk, napelemes tetőcserepet és szélgenerátort. Minimálisra, közel nullára csökkentjük a keletkező hulladékot, melléktermék nem képződik, a gyártáshoz szükséges hő- és elektromos energiát a lehető legnagyobb mennyiségben saját magunknak állítjuk elő. A termékünk napsütés mentes időszakban is termel elektromos energiát, kevesebbet, mint teljes napfényben, de még így is képes feltölteni az akkumulátorokat, mellyel 12 órán keresztül tudunk elektromos energiát leadni. Ez arra az esetre vonatkozik, ha sziget üzemű rendszerről beszélünk. Sziget üzemű megoldás esetén lehetőség van vagy külső szolár akkuk, vagy opcióként a napelemes tetőcserépben integrált rendelhető típusokat is fogunk forgalmazni. 2012 Április-május hónapban kerülhet forgalomba. “

2014 júniusáig kellett várni a következő hírre a napelemes cserépről, amelyet ismét egy interjú formájában kaptunk a feltalálótól.

A TMT Napelemes Tetőcserép fejlesztése, már két éve elkészült, amelynek eredményeképpen az alaptípuson kívül további típus változatok készültek. A típus változatok több színben, és számos felszereltséggel készülnek majd, egyedi igények figyelembe vételével. A sorozatgyártás a nyár folyamán megkezdődik, és a termékeket megrendelés alapján fogjuk gyártani, a beérkezések sorrendjében. Jelenleg a régi honlapunk nem elérhető, mert új, más domain néven teljesen új honlapot készítünk, amely sokoldalúbb kialakítású, teljesen új tartalommal és több nyelven lesz elérhető. Lesz majd webshop is és virtuális bemutató terem, ahol minden egyes terméket 3D-ben térben forgatva meg lehet majd tekinteni – mondja Tóth Miklós. A gyártás itthon fog történni, de jelenleg is tárgyalásban vagyunk Európai és tengeren túli gyártóbázis beindításáról is, még ebben az évben. A TMT Napelemes Tetőcserép gyártása a fő feladatunk és a leendő vásárlóknak a szerződésben álló kivitelező cégeink építhetik be a termékeket. Több éves finanszírozói tárgyalás sorozaton vagyok túl és azt kell mondjam, hogy itthon a korábbi Magyar tárgyaló partnerek, cégek akik magukat befektetőknek tartották, csak hitegettek, pénzük, tőkéjük nem volt. Sok szélhámos céggel, magánszeméllyel folytattam tárgyalásokat, de minden esetben kiderült, hogy saját tőke nélkül szerettek volna részt venni a projektben. Aki ma Magyarországon azt mondja magáról, hogy befektető az hazudik. A hazai üzleti élet nem érett ma még egy korrekt meglévő tőkével rendelkező befektetési konstrukció lebonyolítására, ezért a finanszírozói tőke bevonása külföldről fog megtörténni.

2016 október – Tesla saját napelemes tetőcserepet mutat be

Eközben a Tesla, pontosabban a Solar City boszorkánykonyhájában megalkották a saját napelemes tetőcserepüket és a “magyar találmány” egy szempillantás alatt a feledés homályába merült. Elon Musk bemutatta a Tesla Solar Roof prototípusát 2016. októberében. Négy stílusban készültek el, amelyek úgy néztek ki, mint a szokványos cserepek, de lényegében miniatürizált hagyományos napelemek voltak, örök garanciával.

2016 november: Lopták a napelemes tetőcserép ötletét?

A San José-ban működő SunPower Corp. szeptemberben azzal vádolta meg peres úton Musk vállalatát, a SolarCity-t, hogy tőlük lopta a cserép dizájnját. A SunPower olyan titkosított, “bizalmas” terveket is bemutatott, melyeket megosztott egy céggel, melyet később a SolarCity vásárolt fel. A Huffington Post állítása szerint egy testvérpár már 9 éve csinálja azt, amit Musk most forradalmi újításként mutatott be a sajtónak. A Luma Resources nevű startup cég Detroitban működik és már két nagyvállalatot is leelőzött a napenergia-termelő zsindelycserép piacra dobásában. A cég lassan egy évtizede abból él, hogy ilyen elemeket rak fel tetőkre és cége “sok elismerést szerzett ezzel”, mondta a vállalat alapítója, Robert Allen a Huffington Postnak. Még Obama elnök is megemlítette az Allen fivéreket 2011-es State of the Union beszédében.

2017 május: Megérkeztek a riválisok

A Forward Labs tervezése tökéletesen illeszkedik a hagyományos tetőhöz. Mivel a Forward Labs költséghatékonyabb anyagokat használ, a költségek átlagosan 33% -kal alacsonyabbak, mint a Tesla napelemes rendszere. A telepítés néhány nap alatt elvégezhető. A rendszert passzív módon hűtik a panelek alatt levő nyílásokon keresztül, és ha egy panel elromlana, akkor ki lehet pattantani és egy újat tenni a helyére. A Forward Labs napeleme várhatóan a következő évben érkezik.

2017 szeptember: Magyar napelemes tetőcserép 2.0

Szolárcserép fejlesztésébe kezdett a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft., a tetőcserép felületébe integrált napelemek kifejlesztésében együttműködnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), az új cserép jövőre kerülhet kereskedelmi forgalomba.

2019 március – Idén forgalomba kerül magyar napelemes tetőcserép

Az új terméket a Terrán Generont először az áprilisi Construma építőipari kiállításon mutatják be, ezt követően pedig már forgalomba is kerül. A vállalat ügyvezető igazgatója elmondta, egy normál családi ház tetőfelülete 200-250 négyzetméter, ahhoz, hogy a család teljes villamos energia igényét fedezni tudják, a Terrán Generon szolárcseréppel a tetőfelület 15-20 százalékát, 20-40 négyzetmétert kell lefedni. “A magánszemélyek által 2018-ban megvalósított, tetőre épített napelemes rendszerek átlagos mérete megközelítőleg 6 kWp volt. Egy ekkora teljesítményű Terrán Generon napelemes rendszer ára teljes körű szolár kivitelezéssel, inverterrel és szolgáltatói ügyintézéssel kb. 3,9 millió forint (3,1 Mft + ÁFA). Az átlagos háztartás energiaigényének előállításához ennél 40-50 %-kal kisebb teljesítményű rendszer is elegendő lehet” – olvasható a Terran weboldalán.

2019 október – A Tesla újragondolja a napelemes tetőcserepét

A Tesla azt hirdette, hogy a Solar Roof napelemes tetőcserép költsége 40%-kal lesz alacsonyabb a korábbi változatokhoz képest. Elon Musk megközelítése a napelemes tetőcserépnél a végletekig ragaszkodik a költségek visszaszorításához, ahogy ez már kitűnt a Tesla napelemes tetőcserepeinek online értékesítésre történő áttérése idején is. Musk egyik legerősebb, a napelemes tetőcserép mellett szóló érve, hogy olcsóbb lesz, mint az új tető és az új napelem panelek összege, ez az, amivel Musk a háztulajdonosok legtöbbjénél érvelt. Azonban elkerülhetetlenül feltételezésekre alapozunk, és a Tesla új napelemes tetőcserepekből álló tetőjét a napelemmel ellátott „prémium tetővel” hasonlítják össze.

Tovább olvasom

Zöld Energia

2 millió darab napelem alatt áfonya terem a sivatagban

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2020-02-07

Szerző:

Hell

Mi köze a tőzegáfonyának a Góbi sivataghoz?

A Góbi, egy terméketlen sztyeppe, amelynek felszínét inkább a végtelen sziklamezők, félsivatagok, kanyonok, „holdbéli” hegységek, rejtett sós tavak határozzák meg. Mégis van összefüggés az értékes gyümölcs és a kietlen vidék között. Erre szolgál magyarázatul a térségből nemrégiben hírportálunkhoz érkezett információ, miszerint tőzegáfonyát termesztenek a Góbi sivatagban, Kína területén Jincsuan város vidéki övezetében. Kettőezer száz hektáron egy napelemparkban létrehoztak egy speciális szerkezetet, amelybe 2 millió darab napelemet építettek be, amely 670 MW teljesítményre képes. Egészen különleges, hogy ez létesítmény naponta több energiát termel, mint hat magyar 500 kW-os napelempark egy esztendőben. Öntözőrendszert alakítottak ki a napelem szerkezet alatti teljes területen, amelyet alkalmassá tettek mezőgazdasági művelésre, nevezetesen tőzegáfonyát termesztenek. Új fejlemény a fejlesztésben, hogy a közelmúltban adtak át – egy 1,3 GW méretben – a meglévőtől kétszer nagyobb teljesítményű objektumot. Mintaértékű, hogy a kínai állam nem gördít akadályokat a beruházások megvalósítása elé, sőt messzemenően támogatja azokat. Nem nehezítik a folyamatos előbbre jutást, sok helyszínnel ellentétben, itt nem hoznak kéthavonta új szabályokat. A szerkezetnél az 1300 darab Huawei 50 és 70 kW -os invertert használnak. Három gyártó szállította azt a forgatós rendszert, amely gondoskodik a napelemek mozgásáról és napkövetéséről. Kétezer munkással 350 MW-ot fél év alatt húztak fel.

forrás: alternativenergia.hu

Tovább olvasom

Zöld Energia

Mi a különbség a napelem és a napkollektor között?

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2020-02-04

Szerző:

Hell

Hazánkban egyre nagyobb teret nyer a megújuló energiákból származó energia kinyerése. Ráadásul ez a tendencia szerencsére évről-évre folytatódik. Azonban gyakran hallható, hogy a hétköznapi szóhasználatban összemosódik a napelem és a napkollektor fogalma. Ennek tisztázására most górcső alá vesszük mi is a különbség napelem és napkollektor között.

Napkollektor működési elve

A két rendszer közül a napkollektor tekinthető az egyszerűbb működési elvűnek. A napkollektor rendszerek esetén a kültéri egységben folyadék kering, mely víz és fagyálló tulajdonságú speciális folyadék. A nap sugarait az úgynevezett abszorber gyűjti össze és melegíti fel a folyadékot. A felmelegítést követően a meleg víz szigetelt tartályban tárolódik és ebből kerülhet tovább felhasználásra, akár mosogatáshoz, fürdéshez, vagy fűtéshez is. Napkollektorok esetén 60-80%-os hatásfokról beszélhetünk, vagyis a kollektor panelre érkező napsugárzás hőenergiájának több mint felét képesek hasznosítani és elvezetni a rendszerbe. Ebből is jól látszódik, hogy a napkollektor rendszer a nap sugarait ezáltal hőenergiává képes átalakítani.

Napkollektor típusok

A napkollektoroknak több típusa van, és bár működési elvükben nem különböznek egymástól, megvalósításukban eltérnek. A két legelterjedtebb a vákuumcsöves napkollektor és a sík kollektor.

Sík napkollektor

A sík kollektor Európában az egyik leggyakoribb típus, ezen belül is főként a mediterrán területeken találkozhatunk vele. A kollektor panelek jellegzetes kékes színét az ún. szelektív réteg adja, melyet egy speciális, 3-4 milliméter vastag üveg fed.

Ennek a típusnak egyszerű a kialakítása, és aránylag hosszú élettartamúnak mondható. Az alacsony hőmérsékletet leszámítva az év túlnyomó részében megfelelően működik.

Vákuumcsöves napkollektor

A vákuumcsöves kollektor rendszereket a háztetőkön látható, legtöbbször kékes üvegcsövek sorából álló panelek alkotják. Ezek a csövek valójában dupla rétegűek és a két réteg között helyet kap a mesterséges vákuum, amelynek köszönhetően minimalizálható a hőveszteség is. Ennek köszönhetően télen is kiválóan üzemeltethető rendszerről beszélhetünk.

Napelem működési elve

Napelemes rendszer esetén Nap fényenergiáját alakítja át rendszerünk (egyen)árammá, majd ezt tárolja és alakítja tovább váltóárammá. Ezt tudják aztán az árammal működő készülékeink hasznosítani.

Napelem típusok

A napelemeknek is több típusát különböztetjük meg, ezek név szerint a monokristályos- illetve polikristályos szilíciumot tartalmazó, valamint a vékonyrétegű napelem rendszerek.

Monokristályos napelemek

A monokristályos típus a jelenlegi legnagyobb hatásfokú napelem (15-19%), emellett pedig az élettartama is kimagasló, hiszen több mint 30 évről beszélhetünk esetében. Ugyan a közvetlen napfénnyel funkcionál optimálisan, azonban szórt fénynél is képes teljesítményt leadni.

Polikristályos napelemek

Jellemzően a polikristályos napelemek hatásfoka 13-18%, de a hőterheléseket nem bírják annyira, mint például a monokristályos, vagy a vékonyrétegű társaik. Viszont a dőlésszögre és tájolásra is kevésbé érzékenyek, ennek köszönhetően igen elterjed típusról beszélhetünk.

Vékonyrétegű napelem

A három típus közül ennek hatásfoka mindössze 6-8%, ráadásul a költségek is nagyobbak a vékonyrétegű napelem rendszer telepítése során. Emiatt a vékonyrétegű típussal háztartásokban nem találkozhatunk.

Kinek ajánlott a napkollektor?

A napkollektor tehát azok számára lehet jó opció, akik hőenergiát szeretnének háztartásuk számára termelni, melyet aztán mosogatásra, fürdésre, fűtés kiegészítésre használnának fel.

Azonban érdemes számításba venni, hogy a napkollektor rendszer a hőenergiát csupán a rendszerbe épített tartály tárolókapacitásáig képes tárolni és a folyamatos hőveszteség miatt csupán alig egy napig tárolható a meleg víz.

Kinek ajánlott a napelem?

A napelem azok számára ajánlott, akik kifejezetten elektromos áramhoz szeretnének jutni a megújuló energiaforrások által. Bár a hatásfokuk kisebb, mint a napkollektoroknak, de a megtermelt energiát tovább képesek tárolni, köszönhetően a beépített akkumulátoroknak.

Számos hasznos cikket olvashat még napelem témában az mnnsz.hu weboldalon!

Tovább olvasom