Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Román külügyminiszter: Románia biztosítja jelenleg Moldova áramszükségletének több mint 90 százalékát

Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint Románia biztosítja jelenleg a Moldovai Köztársaság villamosenergia-szükségletének több mint 90 százalékát.

Létrehozva:

|

A román diplomácia vezetője a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva beszélt erről szombaton, kijelentéseit az Agerpres hírügynökség idézte. Megjegyezte: energetikai szempontból Moldova nagyon nehéz helyzetben van, hiszen az ország mind a földgáz, mind a villamos energia tekintetében száz százalékban külső forrásoktól függ. A tárcavezető emlékeztetett: amióta Ukrajna az orosz rakétatámadások következtében leállította az áramexportot, Románia szállít villamos energiát a Moldovai Köztársaságnak, az ország áramszükségletének több mint 90 százalékát biztosítva jelenleg. A miniszter hozzátette, emellett fűtőolajat és 130 ezer köbméter tűzifát is küldtek a szomszédos országnak. “Ugyanakkor továbbra is kérjük a nemzetközi közösséget, nyújtson támogatást a Moldovai Köztársaságnak, hogy vásárolhasson energiát a szabad piacon” – tette hozzá.

A minisztert Románia schengeni térséghez való csatlakozásáról is kérdezték. Aurescu szerint Hollandia még nem hozott döntést a kérdésben, ezért van még lehetőség arra, hogy politikai, diplomáciai, technikai lépéseket tegyenek a csatlakozás elősegítése érdekében. “Mi azon dolgozunk, hogy minél előbb eredményt érjünk el, legyen az a bel- és igazságügyi tanács decemberi ülésén vagy máskor” – magyarázta. A miniszter felidézte: nemrég Nicolae Ciucă miniszterelnök arra kérte Románia európai parlamenti képviselőit és politikusait, hogy ne támadják Hollandiát ebben az időszakban. “Okosan, érvelve, diplomatikusan kell dolgozni, a frusztrációk és a követelőző retorika nem vezet eredményre. Ezek csak arra jók, hogy növeljék a vita politikai tétjét, vagy ellenérzéseket keltsenek, amelyekre most nincs szükség” – nyomatékosította.

mti

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!