Zöldinfó

Újrahasznosítás, az új világnyelv

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-07-02

Szerző:

Hell

Recycling, upcycling, reuse: olyan kifejezések, amit egy magát kicsit is trendinek és tudatosnak tartó városlakó biztosan ismer, beszélje a világ bármelyik nyelvét. Az újrahasznosítás legnagyobb úttörői közt tartják számon a magyar származású, USA-ban ténykedő Tom Szaky-t, akinek cége, a TerraCycle a leglehetetlenebb hulladékokat is összegyűjti és újrahasznosítja.

A kezdeményezésnek köszönhetően eddig több mint másfél millió egységnyi összegyűjtött szemét került jó helyre Magyarországon. Eltörölni a szemét fogalmát – ez a világszerte több mint húsz országban működő, mára már befutott startup, a TerraCycle célkitűzése. A cég arról ismert, hogy neves gyártókkal összefogva a legextrémebb hulladéktípusokat is újrahasznosítja, legyen szó üdítős tasakokról vagy koszos pelenkáról.

Magyarországon 2012 óta lehet bekapcsolódni az úgynevezett Brigádok munkájába – itthon jelenleg kétfajta hulladéktípus gyűjthető: Chips Brigád keretein belül a sós snackek műanyag csomagolásai, a Csikk Brigádban pedig a cigarettahulladékok kerülnek újrahasznosításra. A programokban résztvevő önkéntesek segítségével mára már közel kétmillió egységnyi újrahasznosítható hulladékot gyűjtöttek össze, amelyek alapanyagul szolgálnak például kerti padoknak, kutyatálaknak, vagy akár dizájner táskáknak is.

Az év közben folyó rendes gyűjtés mellett a TerraCycle számos rendezvényen szerepel gyűjtőprogramjaival. Idén például az Everness- és a SUN fesztivál is csikkmentes lesz a Csikk Brigádnak köszönhetően. A TerraCycle tavaly óta a TeSzedd! elnevezésű országtisztító akciók során is biztosítja a szelektíven gyűjtött cigarettahulladékok újrahasznosítását. Míg a tavalyi akcióban részt vevő csapatok közel 17 000 csikket szedtek össze, idén májusban még többen kapcsolódtak be a gyűjtésbe, így több mint 65 000 csikk érkezett a céghez. Budapesten a FŐKERT által koordinált helyszíneken többek között a TATA Consultancy Services és a Philip Morris Magyarország Kft. munkatársai is részt vettek az országtisztításban.

„A TeSzedd! remek alkalom arra, hogy felelősen gondolkodva, közös összefogással jelentősen hozzájáruljunk környezetünk tisztaságához, és együttes erővel mutassunk példát. Vállalatunk számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás, a csikkgyűjtés pedig kitűnő lehetőség arra, hogy kollégáinkat is bevonjuk az aktivitásokba.” – nyilatkozta Németh Ferenc, a Philip Morris Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom