Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újrahasznosítás, az új világnyelv

Létrehozva:

|

Recycling, upcycling, reuse: olyan kifejezések, amit egy magát kicsit is trendinek és tudatosnak tartó városlakó biztosan ismer, beszélje a világ bármelyik nyelvét. Az újrahasznosítás legnagyobb úttörői közt tartják számon a magyar származású, USA-ban ténykedő Tom Szaky-t, akinek cége, a TerraCycle a leglehetetlenebb hulladékokat is összegyűjti és újrahasznosítja.

A kezdeményezésnek köszönhetően eddig több mint másfél millió egységnyi összegyűjtött szemét került jó helyre Magyarországon. Eltörölni a szemét fogalmát – ez a világszerte több mint húsz országban működő, mára már befutott startup, a TerraCycle célkitűzése. A cég arról ismert, hogy neves gyártókkal összefogva a legextrémebb hulladéktípusokat is újrahasznosítja, legyen szó üdítős tasakokról vagy koszos pelenkáról.

Magyarországon 2012 óta lehet bekapcsolódni az úgynevezett Brigádok munkájába – itthon jelenleg kétfajta hulladéktípus gyűjthető: Chips Brigád keretein belül a sós snackek műanyag csomagolásai, a Csikk Brigádban pedig a cigarettahulladékok kerülnek újrahasznosításra. A programokban résztvevő önkéntesek segítségével mára már közel kétmillió egységnyi újrahasznosítható hulladékot gyűjtöttek össze, amelyek alapanyagul szolgálnak például kerti padoknak, kutyatálaknak, vagy akár dizájner táskáknak is.

Az év közben folyó rendes gyűjtés mellett a TerraCycle számos rendezvényen szerepel gyűjtőprogramjaival. Idén például az Everness- és a SUN fesztivál is csikkmentes lesz a Csikk Brigádnak köszönhetően. A TerraCycle tavaly óta a TeSzedd! elnevezésű országtisztító akciók során is biztosítja a szelektíven gyűjtött cigarettahulladékok újrahasznosítását. Míg a tavalyi akcióban részt vevő csapatok közel 17 000 csikket szedtek össze, idén májusban még többen kapcsolódtak be a gyűjtésbe, így több mint 65 000 csikk érkezett a céghez. Budapesten a FŐKERT által koordinált helyszíneken többek között a TATA Consultancy Services és a Philip Morris Magyarország Kft. munkatársai is részt vettek az országtisztításban.

„A TeSzedd! remek alkalom arra, hogy felelősen gondolkodva, közös összefogással jelentősen hozzájáruljunk környezetünk tisztaságához, és együttes erővel mutassunk példát. Vállalatunk számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás, a csikkgyűjtés pedig kitűnő lehetőség arra, hogy kollégáinkat is bevonjuk az aktivitásokba.” – nyilatkozta Németh Ferenc, a Philip Morris Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Vízügy: súlyos volt az idei aszály, de nem rendkívüli

Bár nagyon súlyos volt az idei aszály, nem tekinthető rendkívüli méretűnek: hasonló súlyosságú aszályok 20-50 évente bekövetkeznek Magyarországon – áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a honlapján közzétett elemzésében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az elmúlt évszázadokban viszonylag rendszeresen előfordultak aszályos időszakok, a 11. és a 19. század között eltelt nyolcszáz évben mintegy harminc rendkívül súlyos aszályt jegyeztek fel, amelyek idején nagyobb folyóink vízszintje jelentősen lecsökkent, az állatállomány nagyobb része elpusztult és éhínség ütötte fel a fejét. Az 1794. évi és az 1863. évi aszályt tekintették az eddig előforduló legnagyobbaknak – írták. A 20. század sem volt mentes az aszályoktól, 1930 és 2000 között 33 olyan év volt, ami aszályosnak minősíthető. Az 1904-ben, 1935-ben, 1952-ben és 1990-ben bekövetkező aszályok súlyosak voltak. Az 1952-es messze kiemelkedett közülük: június 27. és augusztus 17. között a csapadék mennyisége a sokéves átlag tíz százalékát sem érte el, az ötven százalékát is csak kis foltokban haladta meg. Az aszály jelentősen hozzájárult az életszínvonal 1952-es mélypontjának kialakulásához, 1953 első hónapjaira pedig élelmiszerhiány alakult ki – idézték fel.

Az elemzés szerint az idei aszály tekinthető a 21. század eddigi legkomolyabbjának. (A csapadék mennyisége már 2020-ban és 2021-ben is elmaradt a sokéves átlagtól, és nyaranta hosszú hőhullámok voltak.) Az agrárév csapadékösszege rendkívül alacsony volt, Szegeden mindössze 275 milliméter, ami a sokéves átlag fele, és máshol is alig haladta meg a 300 millimétert. A Dunán, a Tiszán és a Dráván elmaradt a tavaszi árhullám, mindhárom folyón rendkívül alacsony vízállások és vízhozamok voltak tapasztalhatók. A Dráván februárban megdőlt az addig mért legkisebb vízállás, de a Dunán és a Tiszán is a legkisebb vízálláshoz közeli értékeket mértek. A téli hónapok havi középhőmérsékletei 1-6 Celsius-fok körül mozogtak, a júliusi középhőmérséklet 24,7 fok volt, ami csaknem három fokkal magasabb a sokéves átlagnál. Az első becslések szerint az aszály következtében egymillió hektárt érintett-érint aszálykár, a napraforgó esetében hozzávetőleg ötvenszázalékos a terméskiesés – írták.

Megjegyezték: mind az 1794-es, mind az 1863-as, mind a 2022-es évet egy száraz időszak előzte meg. 1794-et megelőzően 1790-ben már aszály volt és 1793-ban is szárazság volt tapasztalható, szinte teljesen csapadékmentes őszi-téli időjárással. 1863-at megelőzően 1861 és 1862 is száraz is volt. Ezekhez az évekhez hasonlóan 2022-t megelőzően 2020-ban és 2021-ben is a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott, idén pedig a sokéves átlagnál mintegy 45 százalékkal kevesebb. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a meteorológiai aszály (a csapadékhiány) mindhárom esetben hidrológiai aszállyal párosult, azaz a folyók vízhozama elmaradt a szokásostól. Ugyanez tapasztalható a mostani aszály idején is: Magyarország folyóin 2017 óta nem vonult le nagyobb árhullám, 2022-ben legfeljebb közepes vízállás volt mérhető, míg júliusra a negatív vízszintrekordok dőltek meg. Az aszály kialakulásának harmadik tényezője a szokatlanul meleg időjárás: 1794-ben és 1863-ban is nagyon enyhe tél és kiugróan meleg nyár volt a jellemző, akárcsak 2022-ben.

Az idei aszály nagyon súlyosnak ítélhető, de az eddig tapasztalt legsúlyosabb, valóban katasztrofális aszályok mértékét nem érte el. “Ez egyben azt is jelenti, hogy egy, a jelenleginél is súlyosabb aszály nagy valószínűséggel be fog következni” – jegyezték meg. Azt írták, bár korábban rendszerint a folyamszabályozásokat jelölték meg az aszály okaként, a történelmi adatok azonban azt mutatják, hogy a folyamszabályozások előtt is rendszeresen sújtotta aszály az országot, ezért a folyók “vissza-kanyargósítása” nem jelent megoldást az aszályra, mivel a folyók drasztikusan csökkenő vízhozamát nem pótolja. Nem ígérkezik hatékony megoldásnak a vizek visszatartása, betározása sem, a legjelentősebb aszályok ugyanis a folyók alacsony vízhozamai mellett alakulnak ki, amikor elmaradtak a tavaszi árvizek és nincs eltárolható belvíz sem – írták, megjegyezve, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne kellene törekedni a vizek visszatartására.

Hozzátették, az aszály kérdésével foglalkozó szakemberek szerint az erdőknek nagyobb szerepük lehet a klíma helyi szintű javításában, a szél erejének megtörése, a párologtatás és a felhőképződés elősegítése és a hőmérséklet csökkentése révén. Az öntözéssel szemben hatékonyabb megoldás lehet a talajvízszint emelése, ami akár a víz csatornák medrében történő tározásával (medertározás) is elérhető, a mederből elszivárgó víz ugyanis a medertől mintegy ötszáz méter távolságban is szignifikánsan emelheti a talajvíz szintjét. Szintén segíthet, ha a csapadékosabb évek vizét vagy árvizét szikkasztó mezőkkel juttatják vissza a talajba, de törekedni kell az eddig kárba vesző víz – például a városok területéről elfolyó csapadékvíz – hasznosítására is.

Advertisement

 

mti

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák