Zöldinfó

A G7 csoport továbbra is kiáll az orosz kőolaj árának korlátozása mellett

A G7 csoport továbbra is elkötelezett az orosz kőolaj világpiaci árának korlátozása mellett – közölték a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó országcsoport pénzügyminiszterei.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-07

Szerző:

Hell

A soros elnök Németország pénzügyminisztériuma által kiadott közös nyilatkozat szerint a hetek megerősítik azt a “közös politikai szándékot”, hogy kidolgozzák és bevezessék az orosz nyersolaj és olajtermékek tengeri szállítását lehetővé tévő szolgáltatások globális tilalmát. Ilyen szolgáltatásokat csak abban az esetben szabad nyújtani, ha a kőolaj és az olajtermékek ára nem haladja meg az “árplafont”, amelyet a kezdeményezéshez csatlakozó országok “széles koalíciója” állapít meg és alkalmaz – írták. Hangsúlyozták: a hetek továbbra is elítélik Oroszország Fehéroroszország támogatásával Ukrajna ellen folytatott “brutális, indokolatlan, igazolhatatlan és törvénytelen” támadó háborúját. Oroszország háborúja globális gazdasági zavarokat okoz, veszélyezteti az energia- és élelmiszerellátás biztonságát, a hatására bekövetkezett drágulás pedig aránytalanul nagy mértékben sújtja a sérülékeny csoportokat, különösen az eleve élelmezési és költségvetési kihívásokkal küszködő országokban. Ezért továbbra is szükség van az Oroszország elleni határozott és összehangolt szankciókra, amelyek már éreztetik hatásukat és idővel tovább erősödnek majd, jelentősen visszavetve az orosz gazdaság teljesítőképességét – fejtették ki.

Mint írták, a tervezett árplafon is azt szolgálja, hogy csökkentse Oroszország bevételeit, és így az Ukrajna elleni háború finanszírozási forrásait. Ugyanakkor azt is célozza, hogy enyhüljön a kőolaj világpiaci árára nehezedő nyomás, méghozzá azáltal, hogy a kőolajimportáló országok továbbra is hozzáférnek az orosz kőolajhoz, de már a közösen kialakított plafon alatti áron. A hetek egyben felszólították a világ országait, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, tegyenek javaslatokat a mechanizmus kialakítására és kötelezzék el magukat amellett, hogy csak az együtt meghatározott ár alatt vásárolnak kőolajat és olajtermékeket Oroszországtól. A G7 csoport informális egyeztető fórum, a soros elnök Németország mellett az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiaválság G7 kőolaj orosz-ukrán háború

Zöldinfó

Vízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira

A hangsúlyokat és a forrásokat is át kell helyezni a vízgazdálkodásban – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozást mindannyian érezzük, főképp a vízgazdálkodáson keresztül, amely az alkalmazkodásnak is a legjobb eszköze – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, hogy a “sok víz” problémájához nemcsak azzal a tudással tudtak idomulni, amellyel a 70 éves vízügyi igazgatás rendelkezik, hanem azzal a 450 milliárd forintos fejlesztésekben felépült védművekkel is, amelyekkel Európa élvonalába került az ország. “Azonban látnunk kell, hogy új korszak kezdődik, és másfajta fejlesztésekre van szükség” – mondta. V. Németh Zsolt kitért arra is: létrehozták a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, amely azonosítja és ütközteti a különböző ágazatok érdekeit. Megjegyezte, hogy a klímaváltozás nem csak az agrárium gondja. Az államtitkár közölte, hogy az idén 288 milliárd forint szolgálta a vízvisszatartást, és összesen 363 milliárd forintból gazdálkodhatott a vízügyi ágazat.

A fejlesztéseken belül számos projekt már zajlik, hat programban már elindult a közbeszerzés, kivitelezés, és ezek közül a legnagyobb a Debrecent érintő Civaqua második üteme, 40 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával – ismertette V. Németh Zsolt. Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester szerint az a legfontosabb, hogy jövőre folytatódhat a Civaqua, ami lehetővé teszi, hogy a Keleti-főcsatorna vizét Debrecen északi és keleti területeire is eljuttassák. Ehhez meg kell építeni egy 13,5 kilométer hosszú gravitációs vezetékrendszert, amely a vizet a 2023-ban megépült magasponti kiegyenlítő tározótól Debrecen-Pallag térségébe, a Pallagi-csatornába juttatja. A program megvalósulásával az ország első természetvédelmi területére, a Nagyerdőre juthat víz, valamint a város melletti tavakba, így a Vekeribe, az Erdőspusztai-tavakhoz és a Fancsikai-tározóhoz. Elmondta: mivel magasabb területre kell a vizet eljuttatni, a városnak van egy megállapodása a kormánnyal, ami hálózatfejlesztést irányoz elő a TIVIZIG és az OPUS TITÁSZ beruházásában; egy napelempark is részét képezi a távlati terveknek, erre kormánydöntés született, amelynek összege 3 575 000 000 forint.

Kifejtette, hogy a jövő héten ülésező városi közgyűlés dönt arról, hogy beadja-e a pályázatát egy 5 milliárd forintos fejlesztésre Civaqua Plusz néven, KEHOP Plusz pályázat keretében. A projekt konkrét célja, hogy a települések kezeljék a vízgazdálkodási kihívásokat, mint az egyenetlen csapadékeloszlás, a hirtelen lezúduló esők okozta károk, vagy aszály idején a vízhiány. Ebben a projektben valósulhatna meg a Vekeri-tó rehabilitációja és a Tócóvölgyi Ökopark is. Ez utóbbinak a megvalósulásáról jövőre születhet döntés, de mindkét projekt, vagyis a Civaqua második üteme és a Civaqua Plusz is 2029 decemberéig be kell, hogy fejeződjön. Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester arról beszélt, hogy Debrecen folyamatosan fejlődik, több mint 20 ezer új munkahely jött létre az elmúlt években. A fejlesztések látszanak a városban, azonban a gazdasági növekedés mellé élhető környezetet, közösségi tereket és természetközeli infrastruktúrát is kell építeni – fűzte hozzá.

Balázs Ákos (Fidesz-KDNP) alpolgármester kijelentette, hogy a projekt folytatása minden debreceninek fontos. Amikor a város zöld kódexét készítették és megkérdezték a helyieket, hogy a megjelölt 50 intézkedés közül melyiket tartják a legfontosabbnak, a Civaqua program folytatását nevezték meg – közölte.

Tovább olvasom