Kapcsolatfelvétel

Design

A MÁV elnyerte a vasúti Oscar-díjat

Létrehozva:

|

A MÁV Zrt. a Budapest–Újszász-vasútvonal állomásépületeinek felújítása és új típusépületek építése projektjével elnyerte a vasúti építészet Oscar-díját. A Brunel-díjat szerda este adták át Amszterdamban.

A vonalon jellegzetesen előforduló, szinte azonos típusépületek az eredeti tervek és fotók felhasználásával műemléki igényű rekonstrukción estek át, miközben korszerű szerkezetet, energiatakarékos világítást, vandálbiztos és víztakarékos mosdókat és komfortos padlófűtést kaptak (Maglód, Mende, Sülysáp, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiógyörgye).

A vonal két, jelentős utasforgalmú megállóhelyére (Maglódi nyaraló és Szentmártonkáta) új, de a régi típusépületekhez méltó megállóhelyi épületet terveztek és építettek a MÁV által megbízott Hajnal Építész Iroda Kft. mérnökei és a kivitelezők. Négy kisebb forgalmú megállóhelyen (Rákoskert, Pusztaszentistván, Tápiószentmárton, Zagyvarékas) modern formájú esőbeállókat alakítottak ki a szakemberek.

A MÁV saját forrásából húsz helyszínen megvalósult projekt célja az volt, hogy az utasok számára XXI. századi, akadálymentes, családbarát szolgáltatást és környezetet, a vasúti dolgozók számára pedig korszerű munkakörülményeket teremtsenek a teljes elővárosi vonalszakaszon.

A Budapest–Újszász–(Szolnok)-vasútvonalat 1882. március 12-én adták át, ezzel biztosítva saját vonalon a vasúti kapcsolatot Brassóig. A jelentős belföldi és nemzetközi személy- és áruforgalmat lebonyolító fővonal a Budapest-közeli elővárosi forgalom szempontjából jelenleg is fontos szerepet tölt be.

 

A Brunel-díj nemzetközi dizájnpályázatot a Watford-csoportban részt vevő vasúttársaságok számára, 1985 óta háromévente hirdetik meg. Az 1963-ban brit, holland és svéd vasutak építész és formatervező szakemberei által alapított Watford-csoportnak jelenleg 24 országból csaknem 70 tagja van. 2014-ben az értékelés szempontjai között az értékvédelem, az innovatív dizájn, a fenntarthatóság és az utasbarát terek kialakítása szerepelt. Idén összesen 92 pályamű érkezett be, melyek közül a zsűri négy kategóriában 20 díjat és 11 dicsérő oklevelet ítélt oda.

forrás: index.hu

Design

Nem használ többé robotkutyát a New York-i rendőrség

Létrehozva:

|

Szerző:

Felháborodást váltott ki, hogy a New York-i rendőrség (NYPD) robotkutyát kezdett használni, ezért a szervezet szerződést bontott a Digidog gyártójával.

A BBC beszámolója szerint az NYPD tavaly óta teszteli a Boston Dynamics egyik robotkutyáját. Azt remélték, a távirányítós készülék segít “életeket menteni, az embereket és a rendőröket megvédeni”. A Digidog bevetése azonban az ellenkező hatást váltotta ki, különösen olyan időkben, amikor az amerikai rendőrség tevékenységét sok kritika éri. Egy felvételt, amelyen a robotkutyát túszejtési helyzetben és állami lakások körüli járőrözéskor használták, rengetegen néztek meg az interneten. Ellenzői szerint a Digidog azt jelképezi, milyen agresszívvá válhatnak a rendőrök, ha szegény csoportokkal van dolguk.

Másokat a Digidog a Fekete tükör című disztópikus sorozat egy epizódjára emlékeztetett, amelyben a társadalom összeomlása után az emberek vad négylábú robotok elől próbálnak elmenekülni. Az NYPD közölte, hogy az eredetileg augusztusig tartó – állítólag 94 ezer dollárról (28 millió forint) szóló – szerződést már áprilisban felbontották. A város polgármestere, Bill de Blasio “örült, hogy a Digidogot visszavonták” – közölte egy szóvivője. “Ijesztő, elidegenítő, rossz üzenetet közvetít a New York-iaknak” – tette hozzá.

Tovább olvasom

Design

Ennél fehérebb festéket még nem láthatott

Létrehozva:

|

Szerző:

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez.

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet. A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére. A jelenleg elérhető fényvisszaverő fehér festékek ugyan jóval hatékonyabbak, mint a sötét színű tetőburkolatok, de a napfény csupán 80-90 százalékát verik vissza és elnyelik az ibolyántúli fényt, ami azt jelenti, hogy nem tudják a környezeti hőmérsékletnél hidegebbre lehűteni a felületeket. Az új festék azonban képes erre, csökkentve a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén-dioxid-kibocsátást.

“A legfehérebb fehér azt jelenti, hogy a festék a lehető legnagyobb mennyiségű napfényt képes visszaverni az űrbe” – mondta Xiulin Ruan, az amerikai Purdue Egyetem munkatársa. A festék három tényezőnek köszönheti hatékonyságát: a színezőanyagként használt bárium-szulfátnak, amely a hagyományosan alkalmazott titán-dioxiddal szemben nem nyeli el az UV-fényt, a magas – 60 százalékos – pigmentkoncentrációnak, valamint a különböző méretű pigmentrészecskék alkalmazásának.

A szakemberek szerint az ultrafehér festéket a hagyományos változatokhoz hasonlóan lehet legyártani és árban sem térnek el egymástól. A teszteken a festék kopásállónak bizonyult, de további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hosszú távon mennyire tartós. Ruan elmondta, hogy a festék nem jelent kockázatot az emberek látására, a felületekről szétszórtan visszaverődő napfény nem erős. A szakemberek az ACS Applied Materials & Interfaces című folyóiratban számoltak be az eredményeikről.

 

Képünk illusztráció.

Tovább olvasom

Design

Szelfiző óriáspandaszobor került a figyelem középpontjába a délnyugat-kínai Szecsuanban

Létrehozva:

|

Szerző:

Egy szelfiző óriáspandát formázó szobor vált a látogatók kedvencévé az állatfaj otthonaként híres délnyugat-kínai Szecsuanban – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A 26,5 méterhosszú, 11 méter széles és 12 méter magas szobor egy hátán fekvő óriáspandát ábrázol, amint egy szelfibotra rögzített telefont a magasba nyújtva fotózza magát. A 130 tonnás pandaszobor fekete-fehér “bundájának” megalkotásához 3 millió rozsdamentes acélhuzalt használtak fel. A szobrot Florentijn Hofman holland művész tervezte, aki a felfújható óriás gumikacsa megalkotójaként vált ismertté. Hofman egy másik, óriás bambuszmacskát ábrázoló szobrát pedig 2014-ben egy sanghaji parkban állították fel.

A Hszinhua a művészt idézve arról írt, hogy a pandaszobrot egy valós történet ihlette arról, hogy 2005-ben egy óriáspanda bemerészkedett a szobornak helyet adó Tucsiengjen város központjába. A mintegy 650 ezer lakost számláló Tucsiengjen pandaközpontja csaknem 70 pandának ad otthont és több mint 20 millió turistát vonz évente. A városban található ráadásul az UNESCO által 2000-ben a világörökség részének nyilvánított Tucsiengjen öntöző- és árvízvédelmi rendszer is. Az időszámításunk előtti 3. században készült létesítmény a világ legrégebbről fennmaradt, máig használatban lévő, gát nélküli öntözőrendszere.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt