

Zöldinfó
AM: idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja
Idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.
Azt írták, hogy 1973-ban alakult meg az első nemzeti park, a terület egyedülálló természeti, néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott Pro Natura memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített. A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra-rezervátum, a ramsari egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé. Az UNESCO világörökség része az egész terület, amely magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot is.
A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot – az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park az egyik fontos elemévé vált Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek. A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi-mocsarak, valamint a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezenfelül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, valamint gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabad vezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.
A természeti és kulturális örökség megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikósbemutató tartotta fenn. A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállatfajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat – vadlovak, őstulkok – mutatja be. Az Öreg-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág szemléltetésében segít. Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park sok különleges programmal igyekszik megemlékezni a fél évszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségimédia-felületein érhető el – olvasható a közleményben.

Zöldinfó
Ez lehet a megoldás a lítiumhiányra
Egy új vizsgálat alapján komoly lehetőségek rejlenek a víz alapú akkumulátoros technológiában.

A Texas A&M Egyetem munkatársai fémmentes, víz alapú akkumulátor-elektródákkal dolgozva jutottak izgalmas felfedezésre – számol be az okodrive.hu Az adatok alapján az energiatárolási kapacitásban akár 1000 százalékos különbség is jelentkezhet ezzel a megközelítéssel.
A víz alapú akkumulátorok a hagyományos akkumulátorokhoz hasonlóan egy katódból, egy anódból és egy elektrolitból állnak. Ebben a rendszerben azonban a katódok és az anódok olyan polimerek, amelyek képesek energiát tárolni, az elektrolit pedig szerves sókkal kevert víz. Az elektrolit oda-vissza szállítja az ionokat a katód és az anód között, az elektródával való kölcsönhatása révén pedig az energiatárolás kulcsa is egyben.
Dr. Jodie Lutkenhaus vegyészmérnök és a csapat tagja szerint ha egy elektróda túlságosan megduzzad a ciklikusság során, akkor nem tudja jól elvezetni az elektronokat, ezzel pedig elveszítjük a teljes teljesítményt. A szakértő hozzátette, ezen hatások miatt az elektrolitválasztástól függően akár 1000 százalékos különbség is felléphet az energiatárolási kapacitásban. A kutatók szerint a redox-aktív, nem konjugált gyökös polimerek elektródaként igen ígéretesek, ugyanakkor a kutatók is megjegyezték: keveset tudunk ezen polimerek vizes környezetben történő energiatárolási mechanizmusáról.
A szakértők szerint a víz alapú akkumulátorok képesek lehetnek ellensúlyozni az olyan fémek, mint a kobalt és a lítium esetleges hiányát, valamint kiküszöbölhetik az akkumulátortüzek lehetőségét. Előbbi már csak azért is fontos lehet, mert a jövőbeli anyaghiány miatt jelentősen megdrágulhatnak a lítium-ion akkumulátorok. Az alternatív technológia segíthet az ellátás stabilabbá válásában.
Érdemes hozzátenni, hogy a szakértők nem építettek új eszközt, csupán számítógépes szimulációkat és elemzéseket végeztek. Ennek ellenére a friss eredmények hozzájárulhatnak az akkumulátorok fejlődéséhez, a kutatók szerint felfedezésük előrelépést jelent a lítiummentes tárolók irányába.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Elegáns napelemes cserepet mutattak be
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Árcsökkentésre készül több mint 150 német energiaszolgáltató