Zöld Energia

Augsburg mellett épül a világ legnagyobb napelemes töltőállomása

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2019-02-07

Szerző:

Hell

Zusmarshausenben naponta több mint 4000 elektromos autót lehet majd feltölteni.

Augsburg mellett, az A8-as autópálya közelében hozzák létre a világ legnagyobb napelemes töltőállomását, amelyet összesen 144 töltőoszloppal szerelnek fel. A projekt mögött két szakember, Reinhold Braun és Klaus Emler áll, akik a Sortimo nevű cég ügyvezetői. Az általuk megálmodott új innovációs park ötvözni fogja az elektromobilitással kapcsolatos infrastruktúrákat, a tartós regionális energiamenedzsmentet, s a digitális vásárlási és munkaélményt. Az új létesítmény várhatóan 2019 végétől fog működni. A Sortimo jelenleg több mint 1400 embert foglalkoztat. A vállalatot több mint 40 évvel ezelőtt alapították Zusmarshausenben és ma a gépjármű-felszerelések területén piacvezetőnek számít. A cég két fő piaca Európa és az Amerikai Egyesült Államok.

A tervezett töltőállomás 144 töltőoszlopát az eLoaded szállítja majd, a biztosított energiamennyiség naponta 240 000 kilowattóra lesz. Ezáltal optimista számítások alapján évente 29,5 millió liter hagyományos üzemanyag felhasználását és közel 60 000 tonna szén-dioxid kibocsátását lehet megtakarítani. A 144 töltőoszlopból 24 a gyorstöltő, amely 350 kilowattos. Ezek az elektromos autókat képesek 10 perc alatt teljesen feltölteni. Jelenleg ugyanakkor még nincs ezekkel kompatibilis modell a piacon, az első várhatóan a Porsche Taycan lesz. A maradék 120 töltő 50 kilowattos. A töltésekre általában akkor kerül majd sor, amikor sok energia érhető el a hálózatban. Erre azért van szükség, hogy a regionális és a megújuló energiát optimálisan lehessen felhasználni.

Önmagában egyébként a töltőoszlopok felszerelése nem nagy dolog, de azok bekötése az energiahálózatba már annál nagyobb feladat. Éppen ezért lesz szükség egy hatékony és átfogó energiamenedzsmentre. A felhasznált áram kizárólag regionális és megújuló energiaforrásokból érkezik, s ha túl sok lesz belőle a hálózatban, akkor el fogják tárolni. Az energiatárolónak ugyanakkor a cégek és a háztartások is átadhatják majd az áramfeleslegüket. Emellett a gyorstöltési folyamat során keletkező hőt is hasznosítják az innovációs park épületeiben. A két ügyvezető hangsúlyozta, hogy így a megújuló energiatermelés teljesen a régióban marad és tovább nőhet a régióban a megújuló energiák hatásfoka.

A rendszert az ügyfelek számára készített saját fejlesztésű alkalmazás teszi teljessé, amely többek között rendszámtábla-felismerő funkciót is kínálni fog, hogy így tudja az autósokat a megfelelő töltőoszlopokhoz irányítani. Ennek köszönhetően elkerülhető például, hogy egy nem kompatibilis jármű kerüljön egy gyorstöltőhöz. A töltési folyamatot is e szoftveren keresztül lehet elindítani és ráadásul a felhasználók a program segítségével hozzáférhetnek az innovációs park szolgáltatásaihoz. A két koncepció neve “Charge & Work” és “Charge & Carry”. Az utóbbi keretében bárki online vásárolhat kenyeret, tejet és tusfürdőt, s a termékeket a folyamat végéig meg is kapja zárt, illetve hűtött tárolódobozokban. A “Charge & Work” pedig az úton lévő üzletembereknek szól, akik a töltési időt egy konferenciabeszélgetés vagy egy meeting lebonyolítására akarják felhasználni. Az alkalmazáson keresztül különböző prezentációs és kommunikációs rendszerekkel felszerelt, valamint étkezési ajánlatokat is kínáló konferenciatermek bérelhetők ki. Aki pedig nem akar dolgozni ez idő alatt, az akár pihenhet vagy kikapcsolódhat.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2022-09-29

Szerző:

Hell

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom