Zöldinfó
Az egész ország állna át hőszivattyúkra – mutatjuk hogyan!
Átalakította a holland kormány hőszivattyúkra vonatkozó tervét.
A holland kormány finomít azon tervét, amely alapján 2026-tól átfogó hibrid hőszivattyú-kötelezettséget vezetnének be országszerte – számol be a PV Magazine. Hugo de Jonge holland lakhatásügyi miniszter bejelentése szerint a többszintes lakóházak és a műemlék épületek mentesülnek a gázkazánok hibrid hőszivattyúkra történő cseréjének kötelezettsége alól.
A holland kormány 2022 májusában ismertette, hogy 2026. január 1-jétől a hibrid hőszivattyúk alkotják majd az ország új fűtési szabványát. Az intézkedés eredetileg a lakásokra és a műemlék épületekre is vonatkozott volna, de a kormány most visszalépett ezektől az elképzelésektől.
A hőszivattyú-előírás azokra az épületekre lesz érvényes, amelyeknél a beruházás megtérülése legfeljebb hét év a kormány 30 százalékos támogatása mellett. Jonge szerint a többszintes épületek gyakran nem felelnek meg ennek a követelménynek. „A W/E tanácsadó cég tanulmánya azt mutatja, hogy az egymásra épített lakásoknál általában hosszú a megtérülési idő, illetve hogy a zaj és a rendelkezésre álló hely tekintetében szűk lehetőségek vannak” – írta a parlamentnek küldött levelében. A miniszter azzal indokolta a műemlék épületek mentességét, hogy ezek átalakításához engedélyre van szükség, amelynek megszerzése túl hosszadalmas folyamat.
A tárcavezető hozzátette, lesznek kivételek olyan helyzetekre, amikor a szabványt nem lehet megfelelően alkalmazni, például amikor a zajvédelmi követelmények aránytalanul magas költségekkel járnak. A már távfűtéssel fűtött házak szintén mentességet élveznek majd, ahogyan azok a városrészek is, amelyek tíz éven belül át tudnak állni a távfűtésre.
Azoknak a nem lakóépületeknek, amelyeknek éves villamosenergia-felhasználása kevesebb mint 50 ezer kilowattóra, vagy 25 ezer köbméternél kevesebb földgázt használnak fel, kötelező lesz hőszivattyút telepíteniük. A tervben minimumkövetelményként hibrid hőszivattyúkat határoznak meg, de a teljesen elektromos berendezések és a távfűtés is megvalósítható megoldásoknak számítanak. A 30 százalékos támogatáson felül az alacsony jövedelmű háztartások további pénzt is kaphatnak.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.