Zöldinfó
Az egész ország állna át hőszivattyúkra – mutatjuk hogyan!
Átalakította a holland kormány hőszivattyúkra vonatkozó tervét.
A holland kormány finomít azon tervét, amely alapján 2026-tól átfogó hibrid hőszivattyú-kötelezettséget vezetnének be országszerte – számol be a PV Magazine. Hugo de Jonge holland lakhatásügyi miniszter bejelentése szerint a többszintes lakóházak és a műemlék épületek mentesülnek a gázkazánok hibrid hőszivattyúkra történő cseréjének kötelezettsége alól.
A holland kormány 2022 májusában ismertette, hogy 2026. január 1-jétől a hibrid hőszivattyúk alkotják majd az ország új fűtési szabványát. Az intézkedés eredetileg a lakásokra és a műemlék épületekre is vonatkozott volna, de a kormány most visszalépett ezektől az elképzelésektől.
A hőszivattyú-előírás azokra az épületekre lesz érvényes, amelyeknél a beruházás megtérülése legfeljebb hét év a kormány 30 százalékos támogatása mellett. Jonge szerint a többszintes épületek gyakran nem felelnek meg ennek a követelménynek. „A W/E tanácsadó cég tanulmánya azt mutatja, hogy az egymásra épített lakásoknál általában hosszú a megtérülési idő, illetve hogy a zaj és a rendelkezésre álló hely tekintetében szűk lehetőségek vannak” – írta a parlamentnek küldött levelében. A miniszter azzal indokolta a műemlék épületek mentességét, hogy ezek átalakításához engedélyre van szükség, amelynek megszerzése túl hosszadalmas folyamat.
A tárcavezető hozzátette, lesznek kivételek olyan helyzetekre, amikor a szabványt nem lehet megfelelően alkalmazni, például amikor a zajvédelmi követelmények aránytalanul magas költségekkel járnak. A már távfűtéssel fűtött házak szintén mentességet élveznek majd, ahogyan azok a városrészek is, amelyek tíz éven belül át tudnak állni a távfűtésre.
Azoknak a nem lakóépületeknek, amelyeknek éves villamosenergia-felhasználása kevesebb mint 50 ezer kilowattóra, vagy 25 ezer köbméternél kevesebb földgázt használnak fel, kötelező lesz hőszivattyút telepíteniük. A tervben minimumkövetelményként hibrid hőszivattyúkat határoznak meg, de a teljesen elektromos berendezések és a távfűtés is megvalósítható megoldásoknak számítanak. A 30 százalékos támogatáson felül az alacsony jövedelmű háztartások további pénzt is kaphatnak.
Zöldinfó
Átalakul a magyar környezetvédelmi hatósági rendszer: új csúcsszerv alakul
Új országos környezetvédelmi főhatóság jön létre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – írja az alternativenergia.hu. A kormányrendelet értelmében a főhatóság az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz budapesti székhellyel. A szervezet a minisztériumból történő kiválással jön létre, és központi, valamint területi szervekből áll majd. A főhatóság feladatai közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok országos illetékességű ellátása. A rendelet célja az egységesebb szakmai gyakorlat kialakítása és a környezeti értékek védelmének megerősítése.
A szervezet kiemelt feladatot kap az akkumulátorgyártással, az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel és létesítményekkel, valamint az akkumulátorhulladék kezelésével összefüggő környezetvédelmi engedélyezésben és felügyeletben. Ezek az ügyek országos illetékességgel kerülhetnek a főhatóság hatáskörébe, így az akkumulátoripar környezetvédelmi felügyeletéhez kapcsolódó szakmai tudás és hatósági fellépés egy szervezetben összpontosulhat. A rendelet indokolása szerint az akkumulátorgyártás minőségi és mennyiségi bővülése, valamint az ezzel együtt keletkező akkumulátorhulladék kezelése új környezetvédelmi feladatokat jelent. A főhatóság e területen együttműködik majd az akkumulátoripar felügyeletében érintett más állami szervekkel, köztük a mérésügyi és műszaki biztonsági, az iparbiztonsági, a tűzvédelmi, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.
A főhatóság központi szerve mellett területi Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságok működnek majd, amelyek a jogszabályban meghatározott illetékességi területen látják el feladataikat. A területi szervek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, vízügyi és vízvédelmi ügyekben járhatnak el. A rendelet a hatósági jogorvoslati rendszerben is változást hoz. A területi hatóságok döntéseivel szemben, amennyiben a törvény fellebbezést tesz lehetővé, másodfokon a Központi Főhatóság jár el. A központi szervezet emellett szakmai irányítást is gyakorol, ellenőrzéseket végezhet, és egységes szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgozhat ki.
A szervezeti átalakítás több lépcsőben valósul meg. A főhatóság és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság 2027. január 1-jén jön létre. A kormányhivatalok egyes, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, erdészeti, vízügyi és más kapcsolódó feladatokat ellátó szervezeti egységei 2027. július 1-jén olvadnak be a főhatóság szervezetébe. A feladatok átvételével együtt az érintett munkavállalók jogviszonyai, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó- és ingatlanállomány, valamint eszközök és infrastruktúra is átkerülnek a jogutód szervezethez.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
