Zöldinfó
Az egész ország állna át hőszivattyúkra – mutatjuk hogyan!
Átalakította a holland kormány hőszivattyúkra vonatkozó tervét.
A holland kormány finomít azon tervét, amely alapján 2026-tól átfogó hibrid hőszivattyú-kötelezettséget vezetnének be országszerte – számol be a PV Magazine. Hugo de Jonge holland lakhatásügyi miniszter bejelentése szerint a többszintes lakóházak és a műemlék épületek mentesülnek a gázkazánok hibrid hőszivattyúkra történő cseréjének kötelezettsége alól.
A holland kormány 2022 májusában ismertette, hogy 2026. január 1-jétől a hibrid hőszivattyúk alkotják majd az ország új fűtési szabványát. Az intézkedés eredetileg a lakásokra és a műemlék épületekre is vonatkozott volna, de a kormány most visszalépett ezektől az elképzelésektől.
A hőszivattyú-előírás azokra az épületekre lesz érvényes, amelyeknél a beruházás megtérülése legfeljebb hét év a kormány 30 százalékos támogatása mellett. Jonge szerint a többszintes épületek gyakran nem felelnek meg ennek a követelménynek. „A W/E tanácsadó cég tanulmánya azt mutatja, hogy az egymásra épített lakásoknál általában hosszú a megtérülési idő, illetve hogy a zaj és a rendelkezésre álló hely tekintetében szűk lehetőségek vannak” – írta a parlamentnek küldött levelében. A miniszter azzal indokolta a műemlék épületek mentességét, hogy ezek átalakításához engedélyre van szükség, amelynek megszerzése túl hosszadalmas folyamat.
A tárcavezető hozzátette, lesznek kivételek olyan helyzetekre, amikor a szabványt nem lehet megfelelően alkalmazni, például amikor a zajvédelmi követelmények aránytalanul magas költségekkel járnak. A már távfűtéssel fűtött házak szintén mentességet élveznek majd, ahogyan azok a városrészek is, amelyek tíz éven belül át tudnak állni a távfűtésre.
Azoknak a nem lakóépületeknek, amelyeknek éves villamosenergia-felhasználása kevesebb mint 50 ezer kilowattóra, vagy 25 ezer köbméternél kevesebb földgázt használnak fel, kötelező lesz hőszivattyút telepíteniük. A tervben minimumkövetelményként hibrid hőszivattyúkat határoznak meg, de a teljesen elektromos berendezések és a távfűtés is megvalósítható megoldásoknak számítanak. A 30 százalékos támogatáson felül az alacsony jövedelmű háztartások további pénzt is kaphatnak.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
