

Zöld Közlekedés
Az EU az elektromos töltőállomások számának növeléséről fogadott el jogszabályt
Az Európai Unió Tanácsa új jogszabályt fogadott el az unióban található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
A tanácsi közlemény szerint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló, 2025-re, illetve 2030-ra teljesíteni tervezett kiépítési célokat meghatározó rendelet (AFIR) az elkövetkező években több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás létrehozását teszi lehetővé Európa-szerte. A célok között szerepel, hogy 2025-től kezdődően 60 kilométerenként legalább 150 kW teljesítményű gyorstöltő pontokat kell kiépíteni személygépkocsik és kisteherautók számára az EU fő közlekedési folyosói, az úgynevezett transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat mentén. A nehézgépjárműveknek szánt, legalább 350 kW teljesítményű elektromos töltőállomásokat is kiépítenek a TEN-T törzshálózat mentén, szintén 60 kilométerenként. 2025-től pedig a nagyobb TEN-T átfogó hálózat mentén 100 kilométerenként, 2030-ra pedig teljes hálózati lefedettséget kell megvalósítani.
A személygépkocsikat és a tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban, illetve a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként 2030-tól kezdődően. A nagy személyszállító hajókat, illetve a konténerszállító hajókat fogadó tengeri kikötőknek 2030-ig part menti villamos energiát kell biztosítaniuk a hajók számára. A repülőtereknek 2025-re minden kapunál, 2030-ra pedig minden állóhelyen villamos energiát kell biztosítaniuk az álló légi járművek számára. Az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használóinak könnyen, előfizetés nélkül és az árak teljes átláthatósága mellett kell tudniuk fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon fizetési kártyákkal vagy érintésmentes eszközökkel. Az elektromos és egyéb töltőpontok üzemeltetőinek elektronikus úton teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a különböző állomások elérhetőségéről, várakozási idejéről és áráról.
Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, melynek célja, hogy segítségével az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új rendelet a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.

Zöld Közlekedés
Magyar mérnöki csúcstechnológia: intelligens forgalomirányítás a BME és Magyar Közút közös projektjében
A „digitális iker” segítségével nemcsak a közlekedés biztonsága növekszik, hanem lehetőség nyílik a vezetőtámogató és önvezető rendszerek fejlesztésére is, ami a jövő intelligens közúti forgalomirányításának alapját képezi.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Világviszonylatban is kiemelkedő fejlesztés zárult le az M1-M7 autópálya közös szakaszán: a napokban helyezték üzembe azt a szuperszámítógéppel kiegészített rendszert, amely a forgalom valós idejű érzékelése és modellezése révén a jövő közúti közlekedésének alapvető építőeleme lesz – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az MTI-vel – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Magyar Közút munkatársai az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 különböző szenzort helyeztek el, amelyek valós időben figyelik a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítják a cég adatközpontjában elhelyezett szuperszámítógépbe. A BME Gépjárműtechnológia Tanszékének munkatársai elvégezték a kihelyezett műszerek (radarok, LIDAR, hőkamerák, és különböző látószögű optikai kamerák) kalibrálását, valamint kidolgozták és betanították a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, így a rendszer képes az útszakasz digitális leképzésére. Ebben a “digitális iker” néven futó rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű – tették hozzá.
“A digitális iker ugyanakkor ideális lehetőséget teremt a vezetőtámogató vagy önvezető rendszerek tesztelésére is” – mondta a közlemény alapján Rövid András, a BME környezetérzékeléssel foglalkozó kutatócsoportjának vezetője és az Eureka projekt szakmai vezetője. Az M1-M7 okosautópálya-szakasza a jelenlegi 800 méterről hónapokon belül 1500 méteresre bővül, tovább növelve a tesztelési lehetőségeket – közölték. Kiemelték, hogy az itt nyert értékes tapasztalatokra építve kezdődhet majd meg a jövő közlekedésének alapját képező intelligens forgalomirányítás infrastruktúrájának nagyobb léptékű kiépítése; a fejlesztés egyik kiemelt célja a balesetek számának drasztikus visszaszorítása. Emellett egy ilyen rendszer képes olyan dinamikus forgalomirányítási műveletek önálló, biztonságos végrehajtására is, mint például a leállósávok helyzetfüggő használata – fejtették ki.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
A hazai kutatók is figyelmeztetnek a talaj vészes állapotára
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Elárasztás mentheti meg a jövő erdőit – a Beregben már működik