Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bójarendszerrel védik a bálnákat a hajóktól Chile partjainál

Speciális bójarendszerrel védik a jövőben a bálnákat a hajók zajától és a hajókkal való összeütközésektől a chilei partoknál.

Létrehozva:

|

A hangérzékelőkkel felszerelt első bóját csütörtökön helyezték ki a legnagyobb chilei szigetet, a Nagy Chiloé-szigetet a chilei szárazföldtől elválasztó Corcovado-öbölben. A Meri alapítvány közlése szerint az elkövetkező hónapokban további öt hasonló bóját telepítenek a forgalmas víziútra, ahol kilenc bálnafaj él, köztük a déli félteke legnagyobb kékbálna-populációja. A hangszenzorokkal felszerelt bóják észlelik és regisztrálják a térségben tartózkodó bálnákat, valamint valós idejű jelzést küldenek a chilei tengerészeti hatóságnak, amely figyelmezteti a közelben lévő hajókat. Ezek kapitányai szükség esetén csökkentik a hajó sebességét vagy módosítják az útirányt.  “A bálnák az ökoszisztémák igazi mérnökei, kulcsfontosságú fajok az óceánok egészsége szempontjából és a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezért nagyon jó hír egy ilyen bója kihelyezése. A radarrendszer segít elkerülni az ütközéseket a hajók és a bálnák között” – méltatta a bóják jelentőségét Maisa Rojas chilei környezetvédelmi miniszter. A bálnákra veszélyt jelent a hajómotorok, a katonai szonárok és a vízalatti munkálatok okozta növekvő zajártalom is. Mivel a tengeri emlősök hangok által tájékozódnak, keresnek táplálékot és tartanak kapcsolatot fajtársaikkal, magas zajártalom esetén elveszíthetik tájékozódóképességüket.

 

mti

Zöldinfó

Az autoimmun betegségek előrejelzését szolgáló kutatás zajlik Pécsen

Az autoimmun betegségek előrejelzésének lehetőségeit kutatják a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Közleményükben azt írták: a kutatás hosszú távú célja annak az előrejelzése, hogy kik lehetnek a veszélyeztetett betegek, és esetükben milyen szűrővizsgálatok segíthetnek a következő lehetséges betegség minél koraibb előrejelzésében. Ezzel ugyanis jelentősen javíthatók a gyógyulási esélyek, illetve enyhíthetők a kellemetlen tünetek – emelték ki. Kitértek arra, hogy a jelenlegi ismeretek szerint több mint nyolcvan különböző autoimmun betegség létezik, azok pedig – életük során – az emberek 3-10 százalékát érintik a világ különböző régióiban és populációiban.

A közleményben idézik Mezősi Emesét, a PTE KK I. Számú Belgyógyászati Klinika egyetemi tanárát, a kutatás szakmai vezetőjét, aki kitért rá, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 6-7 százalékét érinti a betegségcsoport, amely a férfiakhoz képest a nőknél akár tízszer gyakrabban is előfordul. A szakember rámutatott, hogy valószínűleg környezeti és életmódbeli tényezők miatt egyre többen szenvednek a kórban. A leggyakoribbak az autoimmun pajzsmirigy betegségek, mint az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás és a Graves-Basedow-kór, az 1-es típusú cukorbetegség, a gluténérzékenység, a rheumatoid arthritis, a szklerózis multiplex, valamint a lupusz.

A pécsi kutatás eredményeit a klinikai endokrinológia egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism-ban publikálták a közelmúltban. A megállapítások szerint az autoimmun betegségek társulása jóval gyakoribb, mint az a korábbi szakirodalmi adatok alapján várható volt. Így például a hormontermelő szerveket – mint az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy vagy a mellékvese – érintő autoimmun kórképekben szenvedő betegek 12 százalékánál jött létre egy vagy több újabb autoimmun betegség. Összesen 28 ilyen betegséget azonosítottak a szakemberek az általuk vizsgált betegcsoportban, amelyek igen változatos módon kombinálódtak, összesen 113 betegség-kombinációt létrehozva.

A többes autoimmunitás egyik összetevője a betegek 94 százalékában a pajzsmirigy érintettsége volt, leggyakrabban az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás. A betegségek azonban nem teljesen véletlenszerűen kombinálódtak, jellegzetes mintázatokba rendeződtek. A pajzsmirigy autoimmun betegsége esetén a társuló második betegség a gyomor-bél rendszert érintette vagy szisztémás autoimmun betegség volt, míg az 1-es típusú cukorbetegség, a gluténérzékenység és a gyomornyálkahártya elleni autoimmun reakció esetén a második kialakuló betegség döntően a hormontermelő szerveket károsította – részletezték.

A kutatás rámutatott, hogy az első autoimmun betegség jelentkezését követően javasolható egy racionális, szűkített szűrési algoritmus, mely révén jó eséllyel előre lehetne jelezni a társuló lehetséges betegséget. A kutatás a tervek szerint folytatódik, ugyanis a vizsgálat nagyobb esetszámra történő kiterjesztése átfogóbb képet adhat a betegségtársulások hálózatáról, és megkönnyítheti a kiindulási betegségnek megfelelő célzott követés kialakítását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák