Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Budapesttől vehetnek el pénzt az ingyen napelemes pályázaton

Létrehozva:

|

A pályázat átcsoportosítására lesz szükség, hogy az összes jogosult kaphasson 100 százalékban vissza nem térítendő napelemes támogatást.

Hónapokkal ezelőtt lezárult azon napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat első fordulója, amelyben alacsony jövedelmű háztartások kérhetnek 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást. A programba több mint 40 ezer kérelem érkezett, az igénylések feldolgozása pedig lassú folyamat: a megfelelésről szóló értesítőket ugyan rég kiküldték a sikeres pályázóknak, az egyes támogatási összegekről viszont még semmit sem tudni. A programot regionális bontásban, két ütemben valósítják meg – eredetileg négy ütemet akartak, a nagy érdeklődés miatt viszont végül teljesen átstrukturálták a rendszert. A Portfolio annak járt utána, hogy az első szakaszban térségenként mennyi támogatást kértek az igénylők összesen, és érdekes adatokra bukkantak.

A pályázati oldal statisztikai aloldala azt mutatja, hogy ha a darabszámot nézzük, Pest megyéből érkezett a legtöbb kérelem (6727), és a kért támogatások összértéke is itt a legmagasabb (22,39 milliárd forint). Ennek hátterében a sok ingatlan mellett az állhat, hogy a Pest megyei régió utolsóként nyílt meg, így a térség lakóinak több ideje volt a pályázat összeállítására. A beadott kérelmeket és az eredetileg tervezett forráselosztást összevetve az is kiderült, a dél-dunántúli régiónak szánt 20,6 milliárdos összkeretet már az első ütemben túligényelték: a térségből 23,6 milliárdos támogatási igény jött be. A dél-alföldi és a Pest megyei keretet is szinte túligényelték, miközben a nyugat-dunántúli, a közép-dunántúli és a budapesti támogatási kérelmek összegét tekintve jelentős az aluligénylés.

A fentiek nem jelentik azt, hogy a Dél-Dunántúlon nem jut majd támogatás, az ígéretek szerint mindenki kapni fog pénzt, aki jogosult rá. A helyzetet valószínűleg átcsoportosítással orvosolják majd, ügyelve arra, hogy mindenhol maradjon elég keret. A program második fordulója régiótól függően idén szeptemberben vagy októberben kezdődhet, ebben az ütemben előreláthatóan 50 milliárd forint lesz összesen elérhető. A helyzetet bonyolítja, hogy az első ütem lezárulása óta lényeges volt az áremelkedés, ami azt jelenti, hogy a megjelölt beruházás kivitelezéséhez a háztartásoknak önerőre is szüksége lehet. Elképzelhető, hogy emiatt többen végül elállnak majd a támogatástól.

Zöldinfó

Spanyolország törvénnyel próbálja csökkenteni az élelmiszer-pazarlást

Élelmiszer-pazarlás elleni törvényt fogadott el a spanyol parlament, hogy csökkentse a dél-európai országban évente szemétbe kerülő élelem mennyiségét, amely jelenleg 1,2 millió tonnára rúg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A jogszabály az éttermek számára előírja, hogy ajánlják fel és díjmentesen, lehetőleg újrahasznosítható csomagolásban biztosítsák vendégeiknek a maradék hazavitelének lehetőségét. Kötelezi az élelmiszerboltokat, hogy az egészségügyi előírásoknak megfelelő, csupán tökéletlen termékeket is értékesítsék, és kedvezménnyel ösztönözzék a lejárat közeli áruk megvásárlását. A megmaradó termékeket pedig ajánlják fel társadalmi szervezeteknek, vagy ha emberi fogyasztásra már nem alkalmasak, akkor állati takarmányozásra, illetve bioüzemanyag előállítására. A törvény értelmében az élelmiszerlánc minden szereplőjének, tehát a termelésben, a feldolgozásban, az élelmiszer-elosztásban, valamint a vendéglátásban részt vevő vállalatoknak veszteség- és hulladékmegelőzési terveket kell kidolgozniuk.

Ignacio García Magarzo, az Asedas forgalmazói szövetség főigazgatója az El País című napilapnak kifejtette: “az ilyen típusú tervek diagnosztizálják, hogy miért keletkezik hulladék, és műszakilag, környezetileg és gazdaságilag életképes alternatívákat keresnek annak csökkentésére, időszakos ellenőrzési intézkedésekkel”. A jogszabály ezer eurótól 100 ezer euróig terjedő bírságösszegeket állapít meg a törvényi kötelezettségeket nem teljesítő cégekkel szemben. A törvény előírja továbbá a Földművelésügyi, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztériumnak, hogy egyfajta menetrendként készítsen élelmiszerveszteség- és hulladékellenőrzési tervet, amely tartalmazza az ellenőrzési feladatok általános célkitűzéseit és prioritásait. Az intézkedések lényege, hogy a kiskereskedelemben, valamint a fogyasztóknál keletkező élelmiszer-pazarlást a felére, míg a termelésben és forgalmazásban 20 százalékkal csökkentsék 2030-ra.

A törvény három célt teljesít: a szociális célt, mert elkerüli az élelmiszerek pazarlását; a környezetvédelmi célt, mert az élelmiszerek előállítása víz-, energia- és hulladékgazdálkodással jár, valamint a gazdasági célt is, mivel a szemétbe kerülés a gazdálkodás hatékonyságának csökkenését jelenti – érvelt Paloma Sánchez Pello, a Spanyol Élelmiszer- és Italipari Szövetség (FIAB) versenyképességi igazgatója az El Paísnak.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák