Zöldinfó
Budapesttől vehetnek el pénzt az ingyen napelemes pályázaton
A pályázat átcsoportosítására lesz szükség, hogy az összes jogosult kaphasson 100 százalékban vissza nem térítendő napelemes támogatást.
Hónapokkal ezelőtt lezárult azon napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat első fordulója, amelyben alacsony jövedelmű háztartások kérhetnek 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást. A programba több mint 40 ezer kérelem érkezett, az igénylések feldolgozása pedig lassú folyamat: a megfelelésről szóló értesítőket ugyan rég kiküldték a sikeres pályázóknak, az egyes támogatási összegekről viszont még semmit sem tudni. A programot regionális bontásban, két ütemben valósítják meg – eredetileg négy ütemet akartak, a nagy érdeklődés miatt viszont végül teljesen átstrukturálták a rendszert. A Portfolio annak járt utána, hogy az első szakaszban térségenként mennyi támogatást kértek az igénylők összesen, és érdekes adatokra bukkantak.
A pályázati oldal statisztikai aloldala azt mutatja, hogy ha a darabszámot nézzük, Pest megyéből érkezett a legtöbb kérelem (6727), és a kért támogatások összértéke is itt a legmagasabb (22,39 milliárd forint). Ennek hátterében a sok ingatlan mellett az állhat, hogy a Pest megyei régió utolsóként nyílt meg, így a térség lakóinak több ideje volt a pályázat összeállítására. A beadott kérelmeket és az eredetileg tervezett forráselosztást összevetve az is kiderült, a dél-dunántúli régiónak szánt 20,6 milliárdos összkeretet már az első ütemben túligényelték: a térségből 23,6 milliárdos támogatási igény jött be. A dél-alföldi és a Pest megyei keretet is szinte túligényelték, miközben a nyugat-dunántúli, a közép-dunántúli és a budapesti támogatási kérelmek összegét tekintve jelentős az aluligénylés.
A fentiek nem jelentik azt, hogy a Dél-Dunántúlon nem jut majd támogatás, az ígéretek szerint mindenki kapni fog pénzt, aki jogosult rá. A helyzetet valószínűleg átcsoportosítással orvosolják majd, ügyelve arra, hogy mindenhol maradjon elég keret. A program második fordulója régiótól függően idén szeptemberben vagy októberben kezdődhet, ebben az ütemben előreláthatóan 50 milliárd forint lesz összesen elérhető. A helyzetet bonyolítja, hogy az első ütem lezárulása óta lényeges volt az áremelkedés, ami azt jelenti, hogy a megjelölt beruházás kivitelezéséhez a háztartásoknak önerőre is szüksége lehet. Elképzelhető, hogy emiatt többen végül elállnak majd a támogatástól.
Zöldinfó
Az újrahasznosítható műanyag raklapok előnyei a fa változatokkal szemben
A logisztikai és anyagmozgatási iparágakban az árucikkek és termékek hatékony mozgatása és tárolása kulcsfontosságú. A raklapok az egyik alapvető eszközei ennek a folyamatnak, amelyek segítségével az árukat könnyedén szállíthatjuk, tárolhatjuk és kezelhetjük. Azonban az iparág gyors fejlődése és a fenntarthatóság iránti növekvő igények miatt egyre nagyobb figyelmet szentelnek az alternatív megoldásoknak, mint például az újrahasznosítható műanyag raklapok.
Ezeknek az új generációs raklapoknak számos előnye van a hagyományos fa változatokkal szemben, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a logisztikai folyamatokat:
Az egyik fő előnye az újrahasznosítható műanyag raklap termékeknek az, hogy sokkal tartósabbak és strapabíróbbak, mint a fa raklapok. Utóbbiak ugyanis könnyen sérülhetnek, repedhetnek vagy rothadhatnak, különösen nedves vagy korrozív környezetben. Ezzel szemben az újrahasznosítható műanyag raklapok ellenállnak a külső károsító hatásoknak, így jóval nagyobb élettartammal rendelkeznek a fa változatoknál. Ezáltal csökkentik a raklapok cseréjéből és karbantartásából fakadó extra költségeket, valamint minimalizálják az áruk károsodásának kockázatát.
A műanyag raklapok könnyűsúlyúak és egységesek, ami könnyebbé teszi a kezelésüket és a mozgatásukat. A fa raklapok gyakran változatos méretekben és súlyokban érkeznek, ami nehezítheti azok mobilizálását és összehangolását a logisztikai folyamatok során. Az egységes méretekkel rendelkező műanyag raklapok azonban egyszerűbbé teszik a raktározási és szállítási műveletek tervezését és optimalizálását.
A fenntarthatóság szempontjából is kedvezőbbek az újrahasznosítható műanyag raklapok. Mivel visszaforgatható műanyagból készülnek, hozzájárulnak a faforrások megőrzéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez. A fa raklapok gyakran fakitermelésből származnak, ami erdőírtáshoz és biodiverzitás-vesztéshez vezethet. Az újrahasznosítható műanyag raklapok gyártása és felhasználása kevesebb káros anyag kibocsátással jár, így csökkenthető az iparág ökológiai lábnyomát.
A Schoeller Allibert plasztik raklapok például teljes mértékben újrahasznosíthatók – a használt raklapokat begyűjtik a gyártóközpontjaikban, majd egy alapos tisztítást, csiszolást, mosást és szárítást követően új formába öntik őket, és máris újra felhasználhatók anélkül, hogy hozzájárultak volna a világ szeméthalmainak növeléséhez.
A műanyag raklapok könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők – ez különösen fontos az élelmiszere és egészségügyi iparágban. A fa raklapok sokszor nehezebben tisztíthatók, és a nedvesség hatására könnyen baktériumokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazhatnak. A plasztik változatoknak azonban az agresszívabb, invazív mosási metódusok sem okoznak kárt, így kiválóan sterilizálhatók és újra felhasználhatók a kényes árucikkek szállításához/tárolásához.