Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egy karibi sziget peres úton akarja elérni, hogy a holland kormány megmentse a klímaváltozástól

Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet.

Létrehozva:

|

Az NU.nl holland hírportál csütörtöki értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi sziget környezeti kihívásokkal szembeni jobb védelmének kiépítése érdekében. Indoklásuk szerint az amszterdami Vrije Universiteit (VU) által a Greenpeace megrendelésére készített tanulmányból kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés pedig növeli az áradások veszélyét a régióban. A Greenpeace szerint a holland kormány kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.

 “A kormánynak kötelessége megvédeni a szigetet az áradásoktól és a klímaváltozás egyéb életveszélyes következményeitől” – fogalmazott Faiza Oulahsen. A Greenpeace Hollandia klíma- és energiaügyekért felelős vezetője reményét fejezte ki, hogy a jogi eljárás rákényszeríti a holland kormányt, hogy mindent megtegyen Bonaire lakosságának megvédésére az éghajlatváltozás következményeitől. Amíg Hollandia a legjobbak közé tartozik partjai és szárazföldje védelmében, addig nem tesz semmit a Karib-térségben található területei és lakossága érdekében – tette hozzá. Az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Lotte van Oosterhout szerint a tengerszintemelkedéssel, korallpusztulással, gyakoribb hőséggel és egyre erősebb hurrikánok megjelenésével járó klímaváltozás elleni különleges védelem nélkül a kulturális örökséget is a pusztulás veszélye fenyegeti a szigeten, beleértve a rabszolgaság idejét felidéző épületeket és emlékműveket is. A tanulmány szerint ha nem csökken jelentősen a globális károsanyag-kibocsátás, az emelkedő tenger megfelelő gátrendszer nélkül az évszázad végére akár Bonaire ötödét is elnyelheti. A sziget korallzátonya, amely védelmet nyújt a sziget számára az áradásoktól, szintén eltűnhet a kulcsfontosságú infrastruktúrával együtt.

 

mti

Zöldinfó

Hóban is működhet egy napelem?

A napelemek meglehetősen érzékenyek az időjárási körülményekre: a felhőket például kevésbé, a hűvös időt viszont annál jobban szeretik.

Létrehozva:

|

Szerző:

A napelem-telepítés előtti tájékozódás során a potenciális tulaj idővel találkozhat az ilyen rendszerek egyik komoly problémájával: teljesítményük nem stabil, az időjárás nagyban befolyásolja a működésüket. A Sunrun cikke ezen hatások megértésében segít. Meglepő lehet, de egy napelemes rendszer még fagypont alatt is képes elegendő áramot előállítani. Ennek oka az, hogy a panelek nem a nap hőjét, hanem fényét hasznosítják. Sőt mi több, a napelemek teljesítményének még kedvez is a hidegebb idő – a hatékonyság nagyjából 25 Celsius-fok fölött kezd el csökkenni. A télen tapasztalható visszaesés tehát nem az alacsony hőmérsékletnek, hanem a borongósabb időnek, illetve a kevesebb nappali órának tudható be.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Azzal sem árt tisztában lenni, hogy a felhős és esős időben ugyan valóban mérséklődik a teljesítmény, a rendszer ilyenkor is elő tud energiát állítani, a szórt fény ugyanis ilyen időszakokban is adott. Az eső ráadásul eltakaríthatja a napfény blokkoló szennyeződéseket a panelekről. Az, hogy a működés mennyire változik meg, a felhőzet sűrűségétől függ. A termelés még akkor sem áll le, amikor a napelemeket hóréteg fedi be. A sötét, fényvisszaverő üveg egyébként felgyorsítja a hó olvadását, a tipikus, 30-45 fokos dőlésszög pedig eleve megnehezíti a felhalmozódást. Eközben, amennyiben a talajt hó borítja be, a réteg plusz sugárzást verhet vissza a panelek felé, így fokozva termelésüket.

A napelemek tehát érzékenyek az időjárásra, az viszont árulkodó, hogy egészen északi területeken, így Finnországban és Alaszkában is szép számmal látni a rendszereket a háztetőkön. Tény, hogy a magyarországi éghajlaton ősz végétől tavasz elejéig nagyobb eséllyel alakul ki felhőzet, de azért a rossz körülmények között is folytatódik a napelemek áram-előállítása. A visszaesés okozta kellemetlenségeken segíthet, ha a háztartás akkumulátort is beszerez a rendszerhez – igen költséges beruházásról van szó, a megoldás azonban tovább fokozhatja az energiafüggetlenséget.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!