Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Egyetlen alkatrészbe integrálja az automatizált vezetést, a vezetéstámogatást és az utastér digitalizációját az LG új megoldása

Az LG Electronics (LG) a világ legnagyobb autógyártói számára zártkörű bemutatót tart a 2024-es CES kiállításon, ahol egy új, több területet átfogó, a fejlett vezetéstámogató rendszereket (ADAS), az automatizált vezetési megoldásokat (AD) és a járműfedélzeti infokommunikációs (IVI) technológiákat integráló platformot mutat be.

Létrehozva:

|

Az LG által a Magna globális mobilitási technológiai vállalattal együttműködésben kifejlesztett platform új irányt adhat a mobilitási piacnak, és a közeljövőben már kereskedelmi forgalomba is kerülhet.

Az LG és a Magna 2023-ban indult együttműködésének célja, hogy a két cég technológiai tudására építve különleges felhasználói élmény jöhessen létre a járművek utasterében. A két vállalat sikeresen integrált egy több területet átfogó számítógépes sofőrtámogató rendszert egy egylapkás rendszerbe (System on Chip, SoC), amely rugalmas és költséghatékony megoldást jelent az autógyártók számára.

Ez az egyetlen elektronikus modul több autós infotainment-rendszert (in-vehicle infotainment, IVI), illetve az ADAS/AD tartományok integrációját egyszerre kezeli, miközben hatékonyan alkalmazza a különféle autóipari biztonsági integritási szintek (ASIL) szerinti követelményeket, kevesebb elektronikus vezérlőegységet használ és kevesebb helyet foglal. Az új megoldás ideális a szoftveresen definiált járművekre (SDV) való közelgő átálláshoz és az ahhoz szükséges elektronikus architektúra megteremtéséhez. A funkciók egyetlen modulba integrálása lehetővé teszi részletes adatok valós idejű megosztását az alapvetően különböző technológiai megoldások között.

Az LG platformja egy dedikált kezelőfelületen (Human-Machine Interface, HMI) vezérelhető és lenyűgöző, egészen új felhasználói élményt kínál a járművezetőknek és az utasoknak. Az intuitív vezérlés előnyeit a felhasználók a járművekbe épített digitális kijelzők, a szélvédőre vetített ún. head-up kijelzők (AR-HUD) és egyéb vizualizációs szoftverek használatakor élvezhetik. Az új platform ráadásul az autógyártók igényei szerint teljesen testre szabható, így bármely speciális integrált kommunikációs és infotainment-rendszerrel kompatibilis. Előre láthatóan a 2027-es modellév járművei lesznek az elsők, amelyek már az LG új platformjával érkeznek.

Rendkívül elégedettek vagyunk a jövő mobilitási technológiái terén elért eredményekkel” – mondta Eun Seok-hyun, az LG járműalkatrészek üzletágának elnöke. „Az LG és a Magna közös erőfeszítései segíteni fogják az iparágat, elősegítik majd a vezetés biztonságát és a vezetési élményt növelő, kulcsfontosságú technológiák gyors elterjedését.

A két vállalat másik sikeres együttműködési projektje, az LG Magna e-Powertrain egyesíti a Magna elektromos hajtásrendszerek terén szerzett szakértelmét az LG e-motorok, inverterek és fedélzeti töltők alkatrészfejlesztésében szerzett tapasztalataival. A 2021-ben bejelentett közös vállalkozás, amely magában foglalja a mérnöki, tervezési és gyártási tevékenységet, lehetővé teszi az LG és a Magna számára, hogy proaktívan reagáljon a piaci trendekre, és innovatív megoldásokat kínáljon az ügyfelek változó igényeinek kielégítésére.

Advertisement

Forrás: LG Electronics

Zöld Közlekedés

Az autók egyre okosabbak, mégis, mi hiányzik ahhoz, hogy kizárólag önvezető járművekkel közlekedjünk?

Az autonóm járművek megjelenésével feltárult egy olyan jövő képe, amelyben már nem lesz szükség emberi sofőrökre, és kizárólag „önvezető” autók közlekednek az utakon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

De megvalósulhat-e mindez, miért van egyáltalán szükség az önállóan gondolkodó autókra, és hogyan javíthatnák az összekapcsolt autonóm járművek a közlekedés hatékonyságát? A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője most elmagyarázza, hogyan kell elképzelnünk mindezt. Tíz közlekedési balesetből kilenc emberi tényezőre vezethető vissza: lassú reakcióidőnk, szétszórt figyelmünk vagy hirtelen, rossz döntéseink végzetes következményekkel járhatnak. A számítógépek ezzel szemben nem fáradnak el, nem mobiloznak vezetés közben, ráadásul gyorsabban, pontosabban is reagálnak, mint az emberek.

Az autonóm járművek így jelentősen javíthatnak a közlekedés biztonságán, ugyanakkor fejlesztésüket más tényezők is indokolják: lerövidíthetik az utazási időt és csökkenthetik az üzemanyag-fogyasztást, ezáltal mérsékelve a környezeti terhelést is. Ehhez azonban önmagában kevés egy-egy önvezető autó, mert az igazán nagy áttörést az jelenthetné, ha ezek a járművek egymással folyamatos kapcsolatban állva közösen gondolkodnak és cselekednek. Így a hibás emberi döntések helyett pontos információkra épülő, gyors, összehangolt reakciók születhetnek az utakon.

Így gondolkodnak együtt az autonóm járművek
Az önvezető autók kommunikációja kétirányú: egyrészt a különféle szenzorokkal (pl. radarokkal, kamerákkal) észlelik a környezetüket, másrészt folyamatosan információt adnak a környezetüknek, azaz a többi autónak is. A közlekedési információk pedig szintén kétféle módon terjedhetnek: központosított formában, amikor minden jármű egy közös rendszerből kapja meg az adatokat, és elosztott módon, amikor a járművek közvetlenül egymással osztják meg az információt, azaz „a szomszédaikkal beszélgetnek”.

Képzeljünk el például egy olyan helyzetet, amikor az előttünk haladó jármű hirtelen fékez, a miénk pedig erre azonnal reagál. Ha a közelben lévő összes autó megkapná ezt az információt, egyszerre lassíthatnának le, ezzel pedig megelőzhetnék nem csak a balesetek, hanem a dugók kialakulását is, csökkentve ezzel az autók felesleges üzemanyag- vagy energiafelhasználását. Az ilyen és ehhez hasonló forgalmi helyzetek megoldásával az autonóm járművek teljesen átformálhatják a közlekedést – rengeteg hétköznapi bosszúságtól megkímélve a résztvevőket.

Az autók közötti ilyen jellegű közös gondolkodásra akkor kerülhet sor, ha minél több autonóm jármű, és minél kevesebb kiszámíthatatlan reakciójú emberi sofőr vesz részt a közlekedésben – magyarázza Gáspár Péter professzor, HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője.

Ez azonban nyilván nem azt jelenti, hogy ha holnap mindenki önvezető autóba ülne át, azonnal torlódások nélkül, gyorsabban közlekedhetnénk.

Advertisement

Mindennek a kulcsa a kommunikáció
Gáspár professzor szerint például ahhoz, hogy az utazásra fordított idő csökkenjen, az egész közlekedési rendszert át kell tervezni, ami rendkívül komplex feladat. A járműkommunikáció ugyanis jóval több annál, mint hogy az autók adatokat cserélnek egymással. Az önvezető járművek nemcsak a körülöttük haladó többi autó mozgását érzékelik, hanem kapcsolatban állnak a közlekedési infrastruktúrával is – például a lámpákkal, gyalogátkelőhelyekkel és jelzőtáblákkal – a gyalogosokkal és kerékpárosokkal, az utasok eszközeivel, például okostelefonokkal, valamint a világhálóval is, amelynek segítségével akár távoli járművekkel is adatot cserélhetnek.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy önvezető autónak nemcsak azt kell azonnal érzékelnie, ha előtte hirtelen fékez egy másik jármű, hanem azt is, ha pirosra vált a lámpa vagy ha egy gyalogos lelép a zebrára. Fel kell ismernie a telefonunkon beállított úti célt, és biztonságosan el is kell minket juttatnia oda. Ehhez azonban folyamatos, valós idejű kommunikációra van szükség – nemcsak a közelben lévő járművekkel, hanem a hálózaton keresztül akár távolabbi autókkal is. Csak így lehet összehangolni a forgalmat, elkerülni a torlódásokat és optimalizálni a közlekedést.

A közlekedésben minden tizedmásodperc számít, az autonóm járműveknek ezért minden helyzetben azonnal kell reagálniuk. Ennek az elméleti, műszaki szabályozási kereteit már évek óta kialakították. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakorlatban is széles körben alkalmazhatók legyenek, összehangolt nemzetközi döntésekre, szabályozói jóváhagyásokra és az infrastruktúra tényleges kiépítésére van szükség – mutatott rá a professzor- Nem beszélve arról, hogy a közlekedés gördülékenysége és biztonsága érdekében mindezek a rendszerek egyszerre, valós időben és zavartalanul kell, hogy működjenek. Kollégáink kutatással, modellezéssel, szimulációval és teszteléssel járulnak hozzá ahhoz, hogy az önvezető autók garantált, stabil teljesítményt nyújtsanak ezeken a területeken – tette hozzá.

Bár az önvezető járművek önmagukban már most lenyűgöző technológiai teljesítményre képesek, a valódi áttöréshez nem az egyes autók tudása, hanem a járművek és rendszerek közötti, valós időben zajló, többszereplős együttműködés finomhangolása szükséges – és mint látjuk, ez sokkal bonyolultabb feladat, mint egy- egy autót önálló döntéshozatalra tanítani.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák