Zöld Közlekedés
Elektromos autókat tölt fel a kínai napelemes autópálya

Egyelőre 1 kilométer hosszú tesztszakasz két sávját látták el napelemekkel. A projekt még tavaly december végén indult el és most a Qilu Transportation Development nevű gyártó nyilvánosságra hozta az első eredményeket.
Mint kiderült, a napelemeket 1080 méter hosszan két sávban integrálták az autópályába. A tesztszakaszon naponta 45 000 autó halad át. Minden napelemet egy olyan átlátszó réteggel fedtek le, amelynek az aszfalthoz hasonló tulajdonságai vannak és az élettartama 15 év. A Qilu tájékoztatása alapján a napelemek annyi energiát termelnek, amely elegendő 800 lakóház és a közvilágítás áramellátásának a biztosítására. Emellett a termelt áram segítségével olyan fűtőtesteket is működtetnek, amelyek télen hó- és jégmentesen tartják a tesztszakaszt. A mesterséges aszfaltréteget úgy alakították ki, hogy a jövőben alkalmas legyen az elektromos autók feltöltésére is. Egyelőre azonban a tesztszakasz még túl rövid ahhoz, hogy észszerű legyen ilyen célokra alkalmazni. Emellett még nincsenek sorozatgyártásra alkalmas elektromos gépkocsik, amelyek támogatnák az induktív feltöltést. Ettől függetlenül a Qilu Transportation Development már tárgyalásokat folytat a járműgyártókkal.
A kísérleti útszakaszba olyan szenzorokat építettek be, amelyek mérik a hőmérsékletet, a forgalmat és az áthaladó autók súlyát. Az utóbbit arra használják, hogy megkülönböztessék egymástól a személy- és a tehergépkocsikat. A megszerzett adatokat a kínai kormány elképzelései alapján egy intelligens közlekedési rendszer létrehozására használnák fel. A kínai úthálózat ugyanis már elérte a terhelhetősége határait és az új intelligens rendszer segíthet a jövőben az óriási dugók elkerülésében. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson a járművek egymás között is megosztanák az adatokat. Ideális esetben pedig mind a napelemes autópálya, mind az önállóan közlekedő autók adatait közösen értékelnék ki, hogy egymáshoz igazíthassák az útvonaltervezéseket és a forgalmat ellenőrző intézkedéseket. A tesztszakasz létrehozása átszámítva 5,2 millió euróba került, ez négyzetméterenként körülbelül 900 eurós árnak felel meg. Amennyiben megvalósulhat a teljes napelemes autópálya, akkor a költségek lecsökkenhetnek négyzetméterenként 387 euróra.
forrás: alternativenergia.hu

Zöld Közlekedés
Bővít a BYD Komáromban: évente 1250 elektromos busz érkezhet
A kínai vállalat három európai beruházása közül ez a harmadik, mind Magyarországon.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kínai BYD 32 milliárd forint értékű beruházással új elektromosbusz-gyártó üzemet épít Komáromban, amelynek köszönhetően 620 új munkahely jön majd létre – írja az alternativenergia.hu. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a BYD új elektromosbusz-gyártó üzemének alapkőletételi ünnepségén arról számolt be, hogy a kínai vállalat 32 milliárd forint értékű beruházást hajt végre Komáromban, amelyet a kormány 3,1 milliárd forinttal támogat, így segítve elő 620 új munkahely létrejöttét. Tájékoztatása szerint a projekt nyomán feláll egy kutatás-fejlesztési tesztlaboratórium, illetve az üzem kapacitása is meg fog háromszorozódni, ezáltal évente összesen 1250 elektromos buszt és teherautót tudnak majd előállítani. Beszédében leszögezte, hogy a BYD egy igen dinamikusan bővülő vállalat, az idei év első öt hónapjában 40 százalékkal növelték az értékesített járműveik számát, azaz hazánk egy olyan gyorsvonatra szállt fel, amelyre Európában sokan próbálnak. “A BYD tevékenységének a bővülése lehetőséget biztosít arra, hogy Magyarország a legmodernebb, az európai gazdaság szempontjából gerincoszlopot adó ágazatban, vagyis az elektromos járműgyártásban továbbra is európai listavezető tud lenni” – hangsúlyozta.
Továbbá emlékeztetett, hogy a BYD másfél év alatt három óriási beruházást jelentett be hazánkban, a cég megkezdte az első európai autógyárának építését Szegeden, aztán úgy döntöttek, hogy az európai központjukat és kutatás-fejlesztési központjukat Budapestre hozzák, ezúttal pedig megkezdik ennek az új buszgyártó üzemnek az építését Komáromban. “Mindhárom beruházásért nagyon komoly versenyt kellett vívnunk. És mindhárom beruházásért nyugat-európai országokkal vívtuk a versenyt. Tehát van itt egy elképesztő képmutatás, amikor nyugat-európai politikusok arról beszélnek, hogy el kéne határolni magunkat Kínától, le kéne építeni az európai-kínai gazdasági együttműködést, miközben a háttérben folyamatosan velük versenyzünk ezekért a kínai beruházásokért” – fogalmazott. “Ma már ezek a beruházási versenyek olyan élesek, hogy vannak, akik erkölcsileg kevésbé vállalható eszközöket is megengednek maguknak. Ezeket általában önök úgy látják, hogy álhíreket terjesztenek a magyar sajtóban arról, hogy hogy és miért nem sikerülnek a kínai beruházások Magyarországon. Ebben persze az a szomorúság, hogy itt magyar újságírók és politikusok is beállnak az idegen érdekeket képviselni” – fűzte hozzá.
Rámutatott, hogy a kínai cégek mára az egyik legnagyobb beruházói közösséget alkotják az országban, és a legmodernebb technológiákat hozzák el hazánkba. Óriási eredménynek nevezte, hogy 2023-ban az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka, míg tavaly a 31 százaléka Magyarországra érkezett. A miniszter végül kitért Komárom látványos közelmúltbeli fejlődésére is, rámutatva, hogy a város olyan beruházási célponttá vált Magyarországon, amellyel a méreténél és a lakosságszámánál jóval nagyobb súlyt képvisel a nemzetgazdaság teljesítményében. Kifejtette, hogy itt jött létre a Dunántúl egyik fő gazdasági motorja, ami jól tanúsít az is, hogy Komárom-Esztergom vármegye ipari teljesítménye az elmúlt tizenöt évben a háromszorosára nőtt, értéke ezáltal tavaly már meghaladta az ötezer milliárd forintot, miközben a munkanélküliség a felére csökkent. Aláhúzta, hogy mindez részben annak köszönhető, hogy az állam az utóbbi tíz évben 141 beruházáshoz nyújtott támogatást helyben. Illetve köszönetet mondott a BYD vezetőinek, amiért visszaigazolják annak a kormányzati célkitűzésnek a megalapozottságát, amely úgy szól, hogy a Magyarországra először termelést hozó kínai vállalatok a kritikus mennyiség elérése után folyamatosan növelik a technológiai színvonalukat, kutatás-fejlesztési központokat hoznak létre, majd szolgáltatási funkcióikat is telepítenek ide, ahogy ez most is látszik.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés