

Zöldinfó
Eljöhet a nap, amikor minden napelemet újrahasznosíthatunk
Újrahasznosítás révén ismét értékessé válhat a fotovoltaikus eszközökből származó szilícium.
Bár a napelemek használata a fosszilis energiahordozók hanyagolásával alapvetően kedvezően hat a természetre, a fotovoltaikus rendszereknek is megvan a maguk árnyoldala. A hagyományos napelemekben például rengeteg szilícium van, az anyag újrahasznosítása viszont a magas költségek miatt nem gyakori. Szingapúri szakértők a közelmúltban olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a polikristályos szilíciumból por hozható létre, abból pedig pelletek készíthetőek – számol be a PV Magazine. A technika a szikraplazma szinterezésen alapul, a szilíciumot germániummal és foszforral keverik el. A megoldásnak köszönhetően a napelemekből származó anyagot nagy teljesítményű termoelektromos eszközökben hasznosíthatják újra, ezek a szerkezetek a hőt alakítják elektromossággá. Ady Suwardi, a csapat tagja szerint eljárásuk minden szilícium alapú panel esetében használható.
A termoelektromos eszközök előnye, hogy igen toleránsak az alapanyagok hibáival és szennyezettségével szemben, éppen ezért ideális alanyok az újrahasznosított szilícium számára. A szilícium újrahasznosítása gazdaságilag alapvetően nem éri meg, mert igen érzékeny anyagról van szó. Az új technika lényege, hogy port készítenek a polikristályos szilíciumból, az anyagból pedig pelleteket állítanak elő. Az eljárás során germániumot és foszfort használnak adalékként, emellett pedig csökkentik a hővezető képességet, így az újrahasznosított anyag javítja a termoelektromos eszköz hűtési és termelési hatékonyságát. A csapat 15,6-szer 15,6 centiméteres napelemes cellákon tesztelte a módszert, a kész port 5 percen át 1150 Celsius-fokon szinterezték. Az eredmények alapján a hozzáadott foszfor és a germánium javították a szilícium tulajdonságait. A szakértők úgy gondolják, hogy az alacsony germániumtartalmú szilícium különösen stabil lehet a termoelektromos eszközökben.
Suwardi szerint egyelőre nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyibe is kerül módszerük alkalmazása, hiszen sok külső tényezőtől, köztük a mérettől, a kínálattól és a munkaerőtől függ az eljárás. A technológia ennek ellenére hozzájárulhat, hogy idővel valóban hatékonyan hasznosíthassuk újra a szilíciumot.

Zöldinfó
Agrártámogatások növekedése segíti a termelésbiztonságot és a likviditást
Június végéig csaknem 157 ezer gazdálkodó részére mintegy 767,6 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az előző évhez képest 11 milliárd forinttal magasabb összeget kaptak – írja az alternativenergia.hu. A 2024. évi Egységes Kérelem keretében igényelt terület- és állatalapú támogatások döntő többsége az előző években tapasztaltnál gyorsabban érkezett meg – közölte közleményében Viski József, az Agrárminisztérium (AM) agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára. Kiemelte, a gyors ütemű kifizetések a termelésbiztonság és a gazdálkodók likviditása szempontjából különösen fontosak, tekintettel arra, hogy az idei évben is olyan időjárási körülmények nehezítik a termelést, mint a tavaszi fagykár vagy az aszály. Az adatokat ismertetve elmondta, a közvetlen támogatások és a hozzájuk kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások keretében 153,3 ezer gazdálkodó 541,3 milliárd forint kifizetéshez jutott. Ez az összeg 25 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Alaptámogatást 149 ezer termelőnek, 272,3 milliárd forint összegben fizetett ki a Magyar Államkincstár. A kisebb területeken gazdálkodóknak járó újraelosztó támogatást, mintegy 74,5 milliárd forintot 148,6 ezer ügyfél kapott.
A generációváltást ösztönző, a fiatal termelők többlet területalapú támogatása keretében 5,8 ezer fő részére 7,4 milliárd forintot fizettek ki. Az Agro-ökológiai programban résztvevők, mintegy 64,5 ezer fő részére 95,2 milliárd forint, míg a 13 termeléshez kötött terület- és állatalapú támogatás keretében 39,2 ezer gazdálkodó részére 78,5 milliárd forintot utalt a Kincstár – sorolta az államtitkár. A terület- és állatalapú vidékfejlesztési támogatások keretében a 2024-es Egységes Kérelmek alapján 51,9 ezer gazdálkodó 226,3 milliárd forint támogatásban részesült – tette hozzá. Az önkéntesen vállalt, a természeti erőforrások megőrzését célzó többletkötelezettségek után járó agrár-környezetgazdálkodási kifizetés keretében 16,4 ezer termelőnek 112 milliárd forint támogatás került a számlájára. Az ökológiai gazdálkodás támogatása jogcímen 4,4 ezer főnek 31,4 milliárd forintot utalt ki a Kincstár. Erdészeti támogatások után 27,2 milliárd forinthoz jutottak az arra jogosultak. Az állattenyésztéshez kapcsolódó, főként állatjóléti és génmegőrzési támogatások keretében összesen 29,2 milliárd forintot kaptak a gazdálkodók. Biztosítási díjtámogatást 29,2 ezer fő részére, 12,9 milliárd forint értékben fizettek ki.
A közeljövőben döntés születhet arról, hogy idén is emelt szintű előleget kapjanak a gazdálkodók. A Kincstár megkezdte a tavasszal benyújtott kérelmek feldolgozását, amelyek ütemes előrehaladása alapvető feltétele az előlegfizetések minél nagyobb arányú megkezdésének – húzta alá Viski József.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
A hazai kutatók is figyelmeztetnek a talaj vészes állapotára
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Elárasztás mentheti meg a jövő erdőit – a Beregben már működik