Zöld Energia
Elképesztő összegek járhatnak vissza a magyar háztartásoknak
Akár több százezer forint is visszajárhat, ha túlfizettünk a gázért.
A Pénzcentrum egyik olvasójának gázszámláján az évközi elszámoláskor 625 ezer forintos túlfizetésről számoltak el – írja a lap. Az érintett háztartás átalányban fizet havonta fix összeget a gázért, az évközi elszámolást azért küldte ki a szolgáltató, mert közben igényelték a többgenerációs házakra vonatkozó kedvezményes gázmennyiséget. A rezsiemelés óta mostanáig több mint 120 ezret fizettek havonta.
Az olvasó a Pénzcentrumnak elmondta: az átalány összegéhez sem mertek hozzányúlni, mert ugyan spóroltak egész télen, mégsem akartak kockáztatni, hogy az éves leolvasás után is küldjék a különbözeti csekket. „Mint látható, elég jól sikerült a takarékoskodás… Többször átszámoltuk, hozzáértővel is, ez bizony ennyi túlfizetés” – tette hozzá.
Adódik a kérdés, hogy vajon még hányan járhatnak hasonló cipőben. Hivatalos adat nem érhető el az átalányban fizetők számára, és a Pénzcentrum megkeresésére az MVM sem reagált, ezért a lap piaci forrásokra hivatkozik a témában. Ezek alapján az ügyfelek 50, az egyik forrás szerint inkább 60 és 70 százaléka fizetheti havi átalányban a rezsit. A kormány korábban azt közölte, hogy a gázellátásban 3,5 millió lakossági fogyasztó van, az áram esetében pedig 5,6 millió, a gáz esetében tehát akár 2 milliónál is több olyan fogyasztó lehet, aki egyenletes részszámlázásban fizeti havonta a fix összegű csekkeket.
Balogh József energetikai szakértő arra számít, az éves elszámolások idején sok fogyasztó százezres nagyságrendű túlfizetésről kap majd értesítést. „Szerencsés együttállásról beszélhetünk, hiszen egyfelől 1901 óta ez volt a második legenyhébb tél, ami nagyban hozzájárult borzasztó alacsony téli fogyasztáshoz. Másfelől pedig végre beindultak a lakosságban azok az ösztönök, amelyeket az eredeti rezsicsökkentés kikapcsolt: miszerint, ha valami drága, akkor nem veszem meg” – állapította meg a szakértő. Mint hozzátette, decemberben például országosan 25 százalékkal csökkent a gázfogyasztás.
Balogh József szerint beindult egy olyan negatív spirál a fogyasztásban, amelynek végén százezres nagyságrendű lesz azon fogyasztók száma, akik túlfizethettek a télen. Kiemelte ugyanakkor: az elszámolási időszak csak nyáron lesz, addig a szolgáltató megtartja ezt a pénzt.
Balogh József úgy látja, az egy összegben való visszakérés helyett előnyösebb lehet a lefogyasztás, igaz, sokaknak nincs más lehetősége. „Érdemes a szolgáltató üzletszabályzatát is megnézni, mert nem mindenhol van lehetőség egyösszegben visszautaltatni a pénzt, csak lefogyasztani engedik” – nyilatkozta. Abba is érdemes belegondolni, hogy a beragadt pénz az infláció miatt sokat veszített az értékéből.
Enyhe volt a tél
A KSH március 8-án tette közzé a friss inflációs adatokat, ezek szerint a háztartási energia ára januárról februárra 2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ennek hátterében az áll, hogy a magyar lakosság kevesebbet fűtött, ezért sok olyan háztartás fért bele a rezsicsökkentett keretbe, amelyek egy átlagos télen túl sokat fogyasztottak volna.
A KSH az aktuális inflációs adathoz mindig a két hónappal korábbi energiahivatali gáz- és áramfogyasztási információkat használja fel. A fogyasztási adatból a hivatal a saját háztartási fogyasztási adatbázisa alapján számolja ki, hogy átlagosan mennyiért lehetett hozzájutni a gázhoz, valamint az áramhoz.
A héten egyébként másfél éves mélypontra esett a földgáz tőzsdei ára, ezért lehetséges, hogy áprilisban csökkenni fognak az átlagfogyasztás feletti úgynevezett lakossági piaci árak. Kormányrendelet írja elő, hogy április 30-ig felül kell vizsgálni ezeket az árakat, Balogh József pedig úgy gondolja, hogy az MVM új vezetése és a minisztérium is azt fogja mondani: itt a lehetőség a rezsiárak mérséklésére. „Véleményem szerint a mostani tarifákat meg lehetne felezni, de akár harmadolni is, viszont a kormányzat óvatosan fog hozzáállni a kérdéshez. Hiszen, ha valami váratlan történik a háborúban, például megsérül a Déli Áramlat gázvezeték, akkor hirtelen megint vissza kellene emelni az árat” – tette hozzá. Decemberben is volt egy felülvizsgálat az ügyben, akkor nem módosítottak.
Zöld Energia
Nyersanyagfüggőség lassítja az európai zöld fordulatot
Az EU kifogyhat a megújuló energiaforrásokhoz szükséges fő nyersanyagokból.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Unióban nem lesz elegendő alapvető fontosságú nyersanyag a megújuló energiaforrásokhoz, már 2030-ra problémák lehetnek ezek biztosításában – állapította meg az Európai Számvevőszék közzétett jelentésében. A luxembourgi székhelyű testület jelentése szerint az EU nehezen tudja csökkenteni importfüggőségét ezekből a nyersanyagokból, miközben az uniós belföldi kitermelés és feldolgozás szűk keresztmetszetekbe ütközik, az újrafeldolgozás pedig továbbra is a kezdeti szakaszban jár – tette hozzá az alternativenergia.hu. A számvevők arra figyelmeztetnek: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben megvalósulnak. A megújuló energiára való átálláshoz az EU nagymértékben támaszkodik akkumulátorokra, szélturbinákra és napelemekre, amelyekhez olyan nyersanyagok szükségesek, mint a lítium, a nikkel, a kobalt, a réz és a ritkaföldfémek – tették hozzá.
Ezek a nyersanyagok döntően néhány unión kívüli országban – például Kínában, Törökországban és Chilében – koncentrálódnak. E nyersanyagok nélkül nem lesz energetikai átállás, sem versenyképesség, sem stratégiai autonómia – hangsúlyozta Keit Pentus-Rosimannus, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: az EU beszállítási függősége már olyan mértékű, hogy az kockázatot jelenthet, ezért alapvető feladat a kiszolgáltatottság csökkentése. Az EU 2024-ben fogadta el a létfontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet, amely 26, az energetikai átállás szempontjából meghatározó ásványi anyag hosszú távú és biztonságos ellátását kívánja garantálni. A rendelet azonban 2030-ig csak nem kötelező erejű célokat tartalmaz, és nem egyértelmű, milyen módszertan alapján határozták meg az elérendő szinteket – hangsúlyozta a számvevőszék. A testület szerint az import diverzifikálására tett uniós lépések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket.
A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy az újrafeldolgozás terén sem biztató a helyzet, a 26 érintett anyag közül hét esetében az újrafeldolgozási arány mindössze 1-5 százalék, tíznél pedig egyáltalán nincs újrafeldolgozás. A számvevők szerint azt nehezítik a magas költségek, a kis mennyiségek, illetve a technológiai és a szabályozási akadályok. A belföldi kitermelés fokozását célzó uniós törekvések is lassan haladnak. Egy bányászati projekt működőképessé válása akár húsz évig is eltarthat, így kérdéses, hogy a 2030-as határidőig érdemi előrelépés érhető-e el. A számvevőszék figyelmeztetése szerint fennáll a veszélye annak, hogy az EU erőfeszítései ördögi körbe kerülnek: az ellátási hiány akadályozza a feldolgozási projektek megvalósítását, ami tovább gyengíti az ellátásbiztonságot. Az EU legfrissebb jegyzéke 34 kiemelten fontos nyersanyagot sorol fel, ezek közül 26 szükséges a legfontosabb megújulóenergia-technológiákhoz. A nyersanyagok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU teljesíteni tudja 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célját, valamint a 2050-re vállalt klímasemlegességet – hangsúlyozta jelentésében a számvevőszék.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
