Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Elképesztő összegek járhatnak vissza a magyar háztartásoknak

Akár több százezer forint is visszajárhat, ha túlfizettünk a gázért.

Létrehozva:

|

A Pénzcentrum egyik olvasójának gázszámláján az évközi elszámoláskor 625 ezer forintos túlfizetésről számoltak el – írja a lap. Az érintett háztartás átalányban fizet havonta fix összeget a gázért, az évközi elszámolást azért küldte ki a szolgáltató, mert közben igényelték a többgenerációs házakra vonatkozó kedvezményes gázmennyiséget. A rezsiemelés óta mostanáig több mint 120 ezret fizettek havonta.

Az olvasó a Pénzcentrumnak elmondta: az átalány összegéhez sem mertek hozzányúlni, mert ugyan spóroltak egész télen, mégsem akartak kockáztatni, hogy az éves leolvasás után is küldjék a különbözeti csekket. „Mint látható, elég jól sikerült a takarékoskodás… Többször átszámoltuk, hozzáértővel is, ez bizony ennyi túlfizetés” – tette hozzá.

Adódik a kérdés, hogy vajon még hányan járhatnak hasonló cipőben. Hivatalos adat nem érhető el az átalányban fizetők számára, és a Pénzcentrum megkeresésére az MVM sem reagált, ezért a lap piaci forrásokra hivatkozik a témában. Ezek alapján az ügyfelek 50, az egyik forrás szerint inkább 60 és 70 százaléka fizetheti havi átalányban a rezsit. A kormány korábban azt közölte, hogy a gázellátásban 3,5 millió lakossági fogyasztó van, az áram esetében pedig 5,6 millió, a gáz esetében tehát akár 2 milliónál is több olyan fogyasztó lehet, aki egyenletes részszámlázásban fizeti havonta a fix összegű csekkeket.

Advertisement

Balogh József energetikai szakértő arra számít, az éves elszámolások idején sok fogyasztó százezres nagyságrendű túlfizetésről kap majd értesítést. „Szerencsés együttállásról beszélhetünk, hiszen egyfelől 1901 óta ez volt a második legenyhébb tél, ami nagyban hozzájárult borzasztó alacsony téli fogyasztáshoz. Másfelől pedig végre beindultak a lakosságban azok az ösztönök, amelyeket az eredeti rezsicsökkentés kikapcsolt: miszerint, ha valami drága, akkor nem veszem meg” – állapította meg a szakértő. Mint hozzátette, decemberben például országosan 25 százalékkal csökkent a gázfogyasztás.

Balogh József szerint beindult egy olyan negatív spirál a fogyasztásban, amelynek végén százezres nagyságrendű lesz azon fogyasztók száma, akik túlfizethettek a télen. Kiemelte ugyanakkor: az elszámolási időszak csak nyáron lesz, addig a szolgáltató megtartja ezt a pénzt.

Advertisement

Balogh József úgy látja, az egy összegben való visszakérés helyett előnyösebb lehet a lefogyasztás, igaz, sokaknak nincs más lehetősége. „Érdemes a szolgáltató üzletszabályzatát is megnézni, mert nem mindenhol van lehetőség egyösszegben visszautaltatni a pénzt, csak lefogyasztani engedik” – nyilatkozta. Abba is érdemes belegondolni, hogy a beragadt pénz az infláció miatt sokat veszített az értékéből.

Enyhe volt a tél

Advertisement

A KSH március 8-án tette közzé a friss inflációs adatokat, ezek szerint a háztartási energia ára januárról februárra 2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ennek hátterében az áll, hogy a magyar lakosság kevesebbet fűtött, ezért sok olyan háztartás fért bele a rezsicsökkentett keretbe, amelyek egy átlagos télen túl sokat fogyasztottak volna.

A KSH az aktuális inflációs adathoz mindig a két hónappal korábbi energiahivatali gáz- és áramfogyasztási információkat használja fel. A fogyasztási adatból a hivatal a saját háztartási fogyasztási adatbázisa alapján számolja ki, hogy átlagosan mennyiért lehetett hozzájutni a gázhoz, valamint az áramhoz. 

Advertisement

A héten egyébként másfél éves mélypontra esett a földgáz tőzsdei ára, ezért lehetséges, hogy áprilisban csökkenni fognak az átlagfogyasztás feletti úgynevezett lakossági piaci árak. Kormányrendelet írja elő, hogy április 30-ig felül kell vizsgálni ezeket az árakat, Balogh József pedig úgy gondolja, hogy az MVM új vezetése és a minisztérium is azt fogja mondani: itt a lehetőség a rezsiárak mérséklésére. „Véleményem szerint a mostani tarifákat meg lehetne felezni, de akár harmadolni is, viszont a kormányzat óvatosan fog hozzáállni a kérdéshez. Hiszen, ha valami váratlan történik a háborúban, például megsérül a Déli Áramlat gázvezeték, akkor hirtelen megint vissza kellene emelni az árat” – tette hozzá. Decemberben is volt egy felülvizsgálat az ügyben, akkor nem módosítottak.

Advertisement

Zöld Energia

Nyersanyagfüggőség lassítja az európai zöld fordulatot

Az EU kifogyhat a megújuló energiaforrásokhoz szükséges fő nyersanyagokból.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Unióban nem lesz elegendő alapvető fontosságú nyersanyag a megújuló energiaforrásokhoz, már 2030-ra problémák lehetnek ezek biztosításában – állapította meg az Európai Számvevőszék közzétett jelentésében. A luxembourgi székhelyű testület jelentése szerint az EU nehezen tudja csökkenteni importfüggőségét ezekből a nyersanyagokból, miközben az uniós belföldi kitermelés és feldolgozás szűk keresztmetszetekbe ütközik, az újrafeldolgozás pedig továbbra is a kezdeti szakaszban jár – tette hozzá az alternativenergia.hu. A számvevők arra figyelmeztetnek: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben megvalósulnak. A megújuló energiára való átálláshoz az EU nagymértékben támaszkodik akkumulátorokra, szélturbinákra és napelemekre, amelyekhez olyan nyersanyagok szükségesek, mint a lítium, a nikkel, a kobalt, a réz és a ritkaföldfémek – tették hozzá.

Ezek a nyersanyagok döntően néhány unión kívüli országban – például Kínában, Törökországban és Chilében – koncentrálódnak. E nyersanyagok nélkül nem lesz energetikai átállás, sem versenyképesség, sem stratégiai autonómia – hangsúlyozta Keit Pentus-Rosimannus, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: az EU beszállítási függősége már olyan mértékű, hogy az kockázatot jelenthet, ezért alapvető feladat a kiszolgáltatottság csökkentése. Az EU 2024-ben fogadta el a létfontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet, amely 26, az energetikai átállás szempontjából meghatározó ásványi anyag hosszú távú és biztonságos ellátását kívánja garantálni. A rendelet azonban 2030-ig csak nem kötelező erejű célokat tartalmaz, és nem egyértelmű, milyen módszertan alapján határozták meg az elérendő szinteket – hangsúlyozta a számvevőszék. A testület szerint az import diverzifikálására tett uniós lépések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket.

A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy az újrafeldolgozás terén sem biztató a helyzet, a 26 érintett anyag közül hét esetében az újrafeldolgozási arány mindössze 1-5 százalék, tíznél pedig egyáltalán nincs újrafeldolgozás. A számvevők szerint azt nehezítik a magas költségek, a kis mennyiségek, illetve a technológiai és a szabályozási akadályok. A belföldi kitermelés fokozását célzó uniós törekvések is lassan haladnak. Egy bányászati projekt működőképessé válása akár húsz évig is eltarthat, így kérdéses, hogy a 2030-as határidőig érdemi előrelépés érhető-e el. A számvevőszék figyelmeztetése szerint fennáll a veszélye annak, hogy az EU erőfeszítései ördögi körbe kerülnek: az ellátási hiány akadályozza a feldolgozási projektek megvalósítását, ami tovább gyengíti az ellátásbiztonságot. Az EU legfrissebb jegyzéke 34 kiemelten fontos nyersanyagot sorol fel, ezek közül 26 szükséges a legfontosabb megújulóenergia-technológiákhoz. A nyersanyagok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU teljesíteni tudja 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célját, valamint a 2050-re vállalt klímasemlegességet – hangsúlyozta jelentésében a számvevőszék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák