

Zöldinfó
Ez lenne a világ legzöldebb zenei fesztiválja?
2023-ban június 1. és június 3. között tartották meg a NorthSide Festivalt, amely a világ egyik legfenntarthatóbb kulturális rendezvénye.
Napjainkban a fenntarthatóság egyre több ember számára szempont, sokan hozzák meg döntéseiket úgy, hogy a lehető legkisebb nyomást gyakorolják a bolygóra. Ez a megközelítés nemcsak a hétköznapi vásárlásokra terjed ki, hanem például arra is, hogy az emberek mivel töltik a szabadidejüket. Ennek következtében egyre több helyszín és rendezvény kezd el alaposabban foglalkozni a környezettudatosság kérdéseivel, elég arra gondolni, hogy már a Hungaroring is sokkal zöldebb, mint néhány éve volt.
A fenntarthatósági hullám a fesztiválokat is elérte, ami teljesen logikus, szükséges lépés. Talán bele sem gondolunk, de míg az emberek számára az önfeledt bulizás, a koncertek látogatása remek kikapcsolódás, addig a bolygónak kín: egy-egy fesztivál kvázi átmeneti településként működve, közvetlen és közvetett módon nagyon intenzív terhelést jelent a környezetnek. A hasonló eseményeken óriási mennyiségű szemét keletkezik, rengeteg ivóvíz fogy el, sok ételt dobnak ki, a sátrak, a színpadok, a vendégek és a járművek pusztítják a növényzetet, illetve port keltenek, és akkor a hihetetlen fény- és zajszennyezésről még nem is beszéltünk.
Aki rendszeresen, évek óta látogatja az ilyen típusú rendezvényeket – akár külföldön, akár hazánkban –, már felfedezhette, hogy sok helyen törekednek a hulladékmennyiség csökkentésére vagy éppen az átgondoltabb vízhasználatra. Ha azonban fesztiválokról van szó, egyik esemény sem közelítheti meg a NorthSide Festivalt: a minden évben júniusban, Dániában megtartott háromnapos esemény alighanem a Föld legzöldebb fesztiválja, illetve kulturális rendezvénye.
A legzöldebb fesztivál
A NorthSide 2010-ben indult, az elmúlt években Aarhus adott otthont az eseménynek. A zöld fesztiválon a koncertek mellett különböző, a környezettudatosságot javító programok is látogathatóak, a rendezvények kapható termékek ökológiai lábnyoma pedig meglehetősen kicsi. Az eseményen – ahogy sok magyarországi fesztiválon is – csak visszaváltható poharak érhetőek el, 100 százalékig organikus ételeket és italokat lehet vásárolni, a palackozott vizek árusítása pedig nem megengedett.
A keletkező hulladék túlnyomó többségét nemcsak begyűjteni, hanem szelektálni is tudják, 2017-ben például 16 kategóriába sorolva 210 tonna szemetet hasznosítottak újra. Természetesen a közlekedésre is hangsúlyt fektetnek: a helyszín gyalogosan, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel érhető csak el. Hogy tovább segítsék a környezetet, az infrastruktúra kiépítéséhez többnyire fát használnak fel, az elhasznált anyagot ellensúlyozva pedig esőerdő-telepítést finanszíroznak.
A fesztivál 2015 óta minden évben fenntarthatósági jelentést is készít az adott szezonról, a szervezők célja, hogy más kulturális rendezvényeket is fenntarthatóságra ösztönözzenek. A hosszú távú tervek között szerepel, hogy idővel 100 százalékban hulladékmentessé váljanak.
A rendezvénnyel tavaly is külön cikkben foglalkoztunk, akkor fontos mérföldkő volt a NorthSide életében, hogy az első olyan fesztivállá vált, amely teljes egészében zöld energiával működött. Ezzel együtt ez lett az egyik első ilyen típusú esemény Európában, amely a vendégeknek és a stábtagoknak egyaránt csak növényi alapú ételeket kínált.
A NorthSide persze zenei felhozatalban sem utolsó, minden évben szép számmal akadnak világhírű előadók a fellépők között. Nem csoda, hogy az évek során számtalan dániai és nemzetközi díjat elnyerő rendezvény különösen népszerű, naponta 35-40 ezren látogatnak ki rá.
A NorthSide-ot 2023-ban június 1. és 3. között szervezték meg. A fesztiválon a táplálkozás idén is fókuszban volt: a szokásoknak megfelelően a lebonyolítók túlnyomó részt helyi, zölden működő gazdaságok ételeit és italait választották. Az esemény ráadásul a helyi közösségek bevonásával valósult meg, a különböző családi standok mellett többek között az Aarhusi Egyetemnek is volt saját pavilonja.
Ahogy megszokhattuk, a zenei felhozatal sem volt gyenge. Idén a fesztivál húzónevei többek között a Muse, a The 1975, a The Chemical Brothers, a White Lies és a Kaleo voltak.

Zöldinfó
Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap
Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.
Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.
A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház