Zöldinfó
Ez lenne a világ legzöldebb zenei fesztiválja?
2023-ban június 1. és június 3. között tartották meg a NorthSide Festivalt, amely a világ egyik legfenntarthatóbb kulturális rendezvénye.
Napjainkban a fenntarthatóság egyre több ember számára szempont, sokan hozzák meg döntéseiket úgy, hogy a lehető legkisebb nyomást gyakorolják a bolygóra. Ez a megközelítés nemcsak a hétköznapi vásárlásokra terjed ki, hanem például arra is, hogy az emberek mivel töltik a szabadidejüket. Ennek következtében egyre több helyszín és rendezvény kezd el alaposabban foglalkozni a környezettudatosság kérdéseivel, elég arra gondolni, hogy már a Hungaroring is sokkal zöldebb, mint néhány éve volt.
A fenntarthatósági hullám a fesztiválokat is elérte, ami teljesen logikus, szükséges lépés. Talán bele sem gondolunk, de míg az emberek számára az önfeledt bulizás, a koncertek látogatása remek kikapcsolódás, addig a bolygónak kín: egy-egy fesztivál kvázi átmeneti településként működve, közvetlen és közvetett módon nagyon intenzív terhelést jelent a környezetnek. A hasonló eseményeken óriási mennyiségű szemét keletkezik, rengeteg ivóvíz fogy el, sok ételt dobnak ki, a sátrak, a színpadok, a vendégek és a járművek pusztítják a növényzetet, illetve port keltenek, és akkor a hihetetlen fény- és zajszennyezésről még nem is beszéltünk.
Aki rendszeresen, évek óta látogatja az ilyen típusú rendezvényeket – akár külföldön, akár hazánkban –, már felfedezhette, hogy sok helyen törekednek a hulladékmennyiség csökkentésére vagy éppen az átgondoltabb vízhasználatra. Ha azonban fesztiválokról van szó, egyik esemény sem közelítheti meg a NorthSide Festivalt: a minden évben júniusban, Dániában megtartott háromnapos esemény alighanem a Föld legzöldebb fesztiválja, illetve kulturális rendezvénye.
A legzöldebb fesztivál
A NorthSide 2010-ben indult, az elmúlt években Aarhus adott otthont az eseménynek. A zöld fesztiválon a koncertek mellett különböző, a környezettudatosságot javító programok is látogathatóak, a rendezvények kapható termékek ökológiai lábnyoma pedig meglehetősen kicsi. Az eseményen – ahogy sok magyarországi fesztiválon is – csak visszaváltható poharak érhetőek el, 100 százalékig organikus ételeket és italokat lehet vásárolni, a palackozott vizek árusítása pedig nem megengedett.
A keletkező hulladék túlnyomó többségét nemcsak begyűjteni, hanem szelektálni is tudják, 2017-ben például 16 kategóriába sorolva 210 tonna szemetet hasznosítottak újra. Természetesen a közlekedésre is hangsúlyt fektetnek: a helyszín gyalogosan, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel érhető csak el. Hogy tovább segítsék a környezetet, az infrastruktúra kiépítéséhez többnyire fát használnak fel, az elhasznált anyagot ellensúlyozva pedig esőerdő-telepítést finanszíroznak.
A fesztivál 2015 óta minden évben fenntarthatósági jelentést is készít az adott szezonról, a szervezők célja, hogy más kulturális rendezvényeket is fenntarthatóságra ösztönözzenek. A hosszú távú tervek között szerepel, hogy idővel 100 százalékban hulladékmentessé váljanak.
A rendezvénnyel tavaly is külön cikkben foglalkoztunk, akkor fontos mérföldkő volt a NorthSide életében, hogy az első olyan fesztivállá vált, amely teljes egészében zöld energiával működött. Ezzel együtt ez lett az egyik első ilyen típusú esemény Európában, amely a vendégeknek és a stábtagoknak egyaránt csak növényi alapú ételeket kínált.
A NorthSide persze zenei felhozatalban sem utolsó, minden évben szép számmal akadnak világhírű előadók a fellépők között. Nem csoda, hogy az évek során számtalan dániai és nemzetközi díjat elnyerő rendezvény különösen népszerű, naponta 35-40 ezren látogatnak ki rá.
A NorthSide-ot 2023-ban június 1. és 3. között szervezték meg. A fesztiválon a táplálkozás idén is fókuszban volt: a szokásoknak megfelelően a lebonyolítók túlnyomó részt helyi, zölden működő gazdaságok ételeit és italait választották. Az esemény ráadásul a helyi közösségek bevonásával valósult meg, a különböző családi standok mellett többek között az Aarhusi Egyetemnek is volt saját pavilonja.
Ahogy megszokhattuk, a zenei felhozatal sem volt gyenge. Idén a fesztivál húzónevei többek között a Muse, a The 1975, a The Chemical Brothers, a White Lies és a Kaleo voltak.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
