Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

INTERFORST 2014 – 12. Nemzetközi vezető erdészeti és erdészettechnikai szakvásár

Létrehozva:

|

Engedje meg, hogy felhívjuk szíves figyelmét a 2014. július 16-20. között Münchenben 1970 óta megrendezésre kerülő 12. INTERFORST nemzetközi erdészeti és erdészettechnikai szakvásárra.

Az INTERFORST 2010 rekorderedményei:

• 413 kiállító 24 országból

• 68.405 m2 kiállítási terület

• 49.952 látogató 80 országból

München ezáltal az erdészeti szakkiállítások vezető nemzetközi vásárává vált.

Tematika:

Erdőtelepítés, erdőápolás
Erdők megőrzése, fa- és tájgondozás,
Erdővédelem kommunális technika
Fakitermelés, rönkbegyűjtés
EDV, földmérések, információmenedzsment,
Farönk-tárolás telekommunikáció
Erdei út építése és karbantartása
Munkavédelem, elsősegély
A szállítás speciális járművei
Tanácsadás
Fafeldolgozás
Fából nyerhető energia hasznosítása
Használt gépek
Famegmunkálás
Érdekes keretprogramok a vásár ideje alatt:

– kongresszusok, fórumok

– külön bemutatók

– „Grüne Couch” – Párbeszéd az ipar, a tudomány és a politika között

BELÉPŐJEGY:

Az Interforst szakvásárra elővételben kizárólag az interneten (www.interforst.de) keresztül lehet jegyet

(1 napos, 2 napos, 5 napos) rendelni, illetve csoportos belépőjegy* vásárolható képviseletünkön keresztül is. Használja ki a lehetőséget, hogy elővételben olcsóbban válthatja meg jegyét, mint a helyszínen, Münchenben. Ezzel nemcsak pénzt, hanem időt is megtakaríthat. Csak az így rendelt jegy ára kedvezményes. Az 1 napos,

2 napos, 5 napos belépőjegyek a honlapon csak hitelkártyával fizethetők ki. Ezután közvetlenül Önnek Münchenből elektronikus úton elküldik a Print@home Ticket-et (jegy), amelyet kérjük szíveskedjék nyomtatott formában Münchenbe kivinni. (Amennyiben a vásárlásról számlát/nyugtát szeretne kérni, felhívjuk szíves figyelmét, hogy a rendszer azt a rendeléskor megadott adatokból állítja össze.)

Csoportos belépőjegy esetén a rendelési határidő képviseletünk felé: 2014. június 16. További információ miatt kérjük szíveskedjék velünk a kapcsolatot felvenni. Elérhetőségünk a levél alján megtalálható.

Katalógus: online nem vásárolható, helyszínen az ára: Eur 16,-.

További szíves információként közöljük, hogy az előző évektől eltérően, a müncheni tömegközlekedési eszközöket a kiállításra szóló látogatói belépőjeggyel, illetve a bérlettel már nem lehet ingyenesen igénybe venni.

KIÁLLÍTÓKNAK:

Jelentkezési határidő: folyamatos, de minél hamarabb jelentkezik, annál biztosabb, hogy helyet kaphat a vásárban.

Standjának kivitelezésével forduljon a Promo Kft-nél Csitári Viktóriához (telefon: 1/224-7758, e-mail: csitari@promo.hu ).

További részletes információ az www.interforst.de honlapon található.

 

Online-vásárlással Münchenben, a vásárterületen
1 napos belépőjegy Eur 20,- Eur 31,- (vasárnap: Eur 27,-)
2 napos belépőjegy Eur 30,- Eur 45,-
5 napos belépőjegy Eur 53,- Eur 71,-
Csoportos belépőjegy* Eur 20,- (egyszeri belépő) Eur 24,-
Kedvezményes belépőjegy**
Egyszeri belépő Nem vásárolható Eur 15,-
2 napos belépő Nem vásárolható Eur 21,-

*   Min. 10 főtől, egyszerre történő belépéssel.

** Tanuló, diák, nyugdíjas, mozgáskorlátozott személy számára szóló belépőjegy: igazolvány bemutatása
szükséges.

 

Kongresszusi belépő vásárlátogatással együtt

(A kongresszus résztvevőinek száma korlátozott)

Online-vásárlással Münchenben, a vásárterületen
1 napos belépő Eur 35,- Eur 51,-
2 napos belépő Eur 50,- Eur 70,-
Diákjegy vásárlátogatással együtt***
1 napos belépő Nem vásárolható Eur 25,-
2 napos belépő Nem vásárolható Eur 36,-

*** Igazolvány bemutatása szükséges.

 

Utazási ajánlat:

Universal Travel Kft.

9022 Győr, Szent István út 43.

Telefon: 96/310-939, e-mail: info@universaltravel.hu, www.universaltravel.hu

Promo Kft., Müncheni Vásárképviselet

1015 Budapest, Széna tér 1/a.

Telefon: 224-7764, 224-7762, fax: 224-7763, e-mail: messemunchen@promo.hu

Honlap: www.munchenivasar.hu

Facebook: www.facebook.com/MuncheniVasar

Twitter: www.twitter.com/promo_kft

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Védetté nyilvánították a farkast Szlovákiában

Létrehozva:

|

Szerző:

Védetté minősítették a farkast Szlovákiában, s így tilossá válik a vadászata, befogása, megölése és otthoni tartása vagy tenyésztése is – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a környezetvédelmi tárca közlésére hivatkozva csütörtökön.

A környezetvédelmi tárca vezetője, Ján Budaj jelképesen a Föld napján írta alá a rendeletet, amely a környezetvédelmi törvényt kiegészítve, a védett élőlények közé sorolja a farkast (Canis lupus) és eszmei értékét 3000 euróban (egymillió forint) szabja meg. Az új szabályozás szerint a farkas vadászhatósága ez év június elsejével ér véget véglegesen. A döntés több évtizedes – a környezetvédők és a vadásztársaságok közt zajló – vita végére tett pontot Szlovákiában. Bár az Európai Unió tagállamainak többségében a farkas védett és kilövése tilos, vagy csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában az erre vonatkozó szabályozás eddig kevésbé volt szigorú, és szezonális keretek között lehetővé tette ennek a ragadozónak a vadászatát.

Szlovákia 1995-ben az egész ország területére és az év teljes hosszára vonatkozó tilalmat vezetett be a farkas vadászatára. Ezt a szabályozást 1999-ben részlegesen feloldották, s azóta az ügyben illetékes szaktárca minden évben kvótában szabta meg a kilőhető farkasok számát. Az engedély az utóbbi időszakban 100-ig terjedő példányról rendelkezett évente. A farkas vadászatának mostani végleges tiltását megelőzően a szlovák hatóságok legutóbb 2015-ben változtattak a farkasok védelmét célzó előírásokon, akkor azoknak a területeknek a számát növelték, ahol tilossá vált a vadászatuk.

Az ország területén élő farkasok létszámáról csak becslések léteznek, s ezek adatai nagyon eltérőek. Míg a vadászegyesületek korábbi statisztikái szerint számuk ezernél több, a környezetvédők 35-40 falkát, közel négyszáz példányt említenek, az állami természetvédelmi alap pedig 600 példány létezéséről tud.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Létrehozva:

|

Szerző:

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az “álkirálynői” státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba – állapították meg a kutatók.

Az állatvilágban csupán néhány faj képes megváltoztatni az agya méretét. Még kevesebb tudja visszaállítani azt eredeti állapotába. A rovarok körében most először sikerült azonosítani egy olyan fajt, amely ezzel a képességgel büszkélkedhet – írta a The Guardian online kiadása. A hangyáknál általában lárvaállapotban eldől, hogy dolgozók vagy királynők lesznek-e. Ha egy hangyát megfelelően táplálnak és megkapja a szükséges hormonokat, akkor jó eséllyel királynővé válik. Más esetben azonban terméketlen dolgozó lesz, megfosztva a feljebbjutás lehetőségétől, kivéve ha a Harpegnathos saltator fajba születik. “Nekik megvan az a képességük, hogy teljesen átformálják magukat felnőttkorban” – mondta Clint Penick, a Kennesaw-i Állami Egyetem munkatársa, aki a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője volt.

A közösségalkotó rovarok általában kasztrendszer alapú társadalmat alkotnak: a királynő az egyedüli felelős a szaporodásért, a nőstény dolgozókat feromonok kibocsátásával akadályozza meg abban, hogy petéket rakjanak. A többi hangya keményen dolgozik: táplálékot gyűjt, takarít, gondoskodik a kicsinyekről és védelmezi a fészket. A királynő elpusztulása általában a kolónia vesztét jelenti, ám a Harpegnathos saltator kolóniái funkcionálisan halhatatlanok. Mindössze néhány órával a királynő halálát követően “rituális összecsapások” kezdődnek a dolgozók között. Az egy hónapig is elhúzódó viadalokból azok a dolgozók kerülnek ki győztesen, amelyek képesek párbajozni és közben aktiválni a petefészküket.

Ezek az álkirálynők – egy 100 fős kolóniában általában 5-10 van belőlük -, elkezdik termelni azt a feromont, amellyel ráveszik társaikat, hogy uralkodóknak kijáró módon kezeljék őket. Ezek a reprodukcióra képessé vált dolgozók végül párosodnak társaikkal, meghosszabbítva a kolónia életét. A pszeudokirálynők várható élettartama hat hónapról akár öt évre is meghosszabbodhat. A petefészkük ötszörösére duzzad, megtöltve az egész potrohot, az agyuk pedig 20-25 százalékkal zsugorodik, ami a kutatók szerint azt a célt szolgálja, hogy a korlátozott erőforrásokat a petetermelésre fordítsák.

Penick és kollégái tanulmányukban rákényszerítettek álkirálynőket arra, hogy visszaváltozzanak eredeti állapotukba, azt vizsgálva, hogy a fiziológiai és viselkedésbeli változások visszafordíthatók-e. A kutatók 30 kolóniában megjelöltek két-két álkirálynőt. Az egyiket 3-4 hétre egy műanyagdobozba helyezték és periodikusan etették, a másikat a fészekben hagyták. Úgy feltételezték, hogy a társas interakció és gondoskodás hiánya miatt az elkülönített álkirálynő visszaváltozik dolgozóvá, amikor visszakerül a fészekbe. Egy-két napon belül az érintett álkirálynők már nem termeltek petéket és néhány hét leforgása alatt újra dolgozói viselkedést mutattak. A rovarok boncolása megerősítette, hogy belső szerveik visszaalakultak eredeti állapotukba.

Tovább olvasom

Zöldinfó

A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók

Létrehozva:

|

Szerző:

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.

A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében olvasható, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan betegségek, állapotok, mint amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintettekre, a rokonaira és végső soron az egész társadalomra.

Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére – írják.
A kutatók arra keresik a lehetséges megoldásokat, hogy lelassítsák vagy akár vissza is fordítsák az öregedéssel járó memóriacsökkenést. Az öregedésért, az öregedés alatt kialakuló memóriavesztésért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.

Az összegzés szerint az öregedéssel járó folyamatok gerincesekben történő vizsgálata – idegrendszerük komplexitása miatt – nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Ezért az öregedéskutatás nagymértékben támaszkodik a gerinctelen modellszervezetekre. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga, amely évtizedek óta jól ismert és kedvelt alanya az öregedés- és memóriakutatásnak.

A közleményben felidézik, hogy a kutatócsoport korábban már megállapította, hogy adott a lehetőség a neurális hálózatokat farmakológiailag “újraprogramozni” és az idős állatokat “megfiatalítani” a memória javítása érdekében. Mint írják, bár az évtizedek alatt a Lymnaea esetében számos öregedéssel kapcsolatos eredmény született a viselkedési mintázatok és az azokat kialakító neurális hálózatok szintjén, a szóban forgó folyamatok részletes molekuláris hátterét az evolúciósan konzervált, releváns kulcsmolekulák szekvenciáinak hiányában eddig nem lehetett vizsgálni.

Annak érdekében, hogy erre most lehetőség nyíljon, a kutatócsoport számos olyan gént azonosított a csigában, amely a gerincesek öregedéséért vagy az olyan humán eredetű neurodegeneratív betegségek kialakításáért felelős, mint amilyen a Parkinson-, az Alzheimer- vagy a Huntington-kór. A kutatócsoport a közelmúltban olyan további, eddig ismeretlen géneket azonosított a mocsári csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszó epigenetikai módosításokért felelősek, megteremtve ezzel az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálatának a lehetőségét. Az összefoglaló cikk rávilágít arra, hogy a “Lymnaea öregedési modell” eredményei megerősítették többek között azt is, hogy a különböző gerinctelen és gerinces fajokban számos konzisztens, evolúciósan konzervált viselkedési, anatómiai és fiziológiai folyamat játszódik le.

A részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport legfrissebb eredményeit, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaeán végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a The Journals of Gerontology: Series A című folyóiratban publikálták a kutatók az angol University of Sussex munkatársaival közösen.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt