Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jó hírt kaptak, akik idén telepítenének napelemes rendszert

Magyar vállalkozás fejlesztheti a jövő villamosenergia-rendszerét.

Létrehozva:

|

Egy magyar pályázati konzorcium fogja fejleszteni a jövő villamosenergia-rendszerét, illetve az azt működtető aggregátori szoftveres és hardveres hátteret. Az energiaközösségeken és aggregátorokon alapuló villamosenergia-rendszer legfőbb erőssége az, hogy általuk hatékonnyá válnak a megújuló energiaforrások és megtörténik a kisfogyasztók rendszerbe integrálása. A mostani fejlesztési projekt megvalósulása azt eredményezi, hogy a villamosenergia-rendszer újra tudja fogadni például a háztartási méretű napelemeket (HMKE) is, valamint egyre nagyobb arányban lehet elektromos autókat is zöldenergia-forrásból tölteni. Összességében a projekt fejlesztési eredménye nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2030-ra kitűzött célt, miszerint az áramtermelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A hazai villamosenergia-rendszer jelenleg is fejlesztés alatt van azért, hogy minél több napelemes kapacitás csatlakoztatása váljon lehetővé mind a vállalatok (50 kW vagy nagyobb), mind a lakosság részéről (HMKE). A sokszor sok helyen említett decentralizált villamosenergia-rendszer létrehozása kiemelt cél az európai országokban, köztük hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a kevés nagy/központi erőművön alapuló, ezáltal centralizált módon történő működés helyett az ország számos pontján kvázi önálló hálózatok jönnek létre – elsősorban megújuló energiaforrásokat használva –, amelyek egymással hatékonyan együttműködve szolgálják az ellátásbiztonságot. Ezeket a kisebb helyi hálózatokat az ott helyben működő áramfogyasztók és -termelők alkotják (azaz ők az energiaközösségek), őket pedig az aggregátorok kötik össze: az aggregátorok elősegítik azt, hogy kiegyenlített legyen a helyi hálózat (akkor is legyen energia, amikor nem termel a napelem), illetve a megtermelt többletenergia kereskedelmét is ellátják.

High-tech háttér az energetikában

Advertisement

Az aggregátorok jövőbeni sokrétű feladatkörének ellátása csak magasszintű informatikai háttérrel és totális digitalizációval valósítható meg, ezt célozza a mostani projekt konzorcium is. A pályázat célja egy központosított aggregátor szoftvert és hardvert is magában foglaló megoldás kidolgozása, lefejlesztése és implementálása, majd több termelő és fogyasztó egység aggregálása. Kulcsfontosságú a rendszer működésében az ún. menetrend, amely az időjárás-függő napelemek várható termelését ütemezi.

A fejlesztési koncepció szerint a napelemes termelés előrejelzés, időjárás-előrejelzés, várható elektromos autó töltő kihasználtság és múltbeli energiafogyasztási adatok alapján kidolgozott menetrendet a flexibilis fogyasztók és az energiatároló vezérlésével tudja tartani a rendszer. A létrehozandó aggregátor naperőművet, vezérelhető elektromos autó töltő parkot, vezérelhető hőtárolós vízmelegítőket és egy akkumulátoros energiatárolót fog össze.

Advertisement

Mindez az adott energiaközösségnek azért jó, mert az aggregálás eredményeképpen közvetlenül megújuló energiát használhatnak az elektromos autó töltők, a naperőművi menetrendadás pontossága nő, így csökken a kiegyenlítő energia igény (csökkenő áramköltségek), illetve a közös energia eladás és beszerzés révén versenyképesebb árakat érhet el az aggregátor, ez pedig bevételt jelent.

Az aggregátoroké a jövő?

Advertisement

Az aggregátorok számos olyan funkcióval rendelkeznek, illetve olyan új képességekkel ruházzák fel a villamosenergia-rendszert, amely alapján a ma még kihívást jelentő problémákra nyújtanak megoldást:
flexibilitás: az aggregátorok képesek a hálózatot stabilizálni és segítenek a megújuló energiatermelés integrálásában, mindezt akár kis méretű háztartási és ipari méretű fogyasztók és termelők segítségével,
költségcsökkentés és hatékonyság növelés: az aggregátorok révén egyrészt csökkenthető a hálózat terhelése, így a villamosenergia-átvitel okozta költségek is, másrészt jobban kihasználhatóvá válik a villamosenergia-hálózat, ami által megspórolható számos eszköz beruházás is, környezetvédelem és ESG-megfelelés: az aggregátorok segítségével növelhető a megújuló részaránya és kihasználtsága, így csökkenthető mind a fogyasztók, mind az egész magyar villamosenergia-rendszer ökológiai lábnyoma, emellett a vállalatok számára könnyebbé válik a zöldenergia hozzáférése, ami révén növelhetik az ESG-megfelelésüket is,

A pályázati konzorciumot a REG Zrt. vezeti, partnerei pedig az elektromobilitási piacon működő, saját töltőhálózatot üzemeltető Optimum Way Kft., valamint az energetikai okosmegoldások fejlesztésével foglalkozó EKT Solutions Kft.

Advertisement

A REG Zrt. vezérigazgatója, Pusztai Tamás a pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy „ezzel a pályázattal a jövőt modellezzük, azt, hogy például vidéken miként tud működni egy energiaközösség, amelyet családi házas napelemek, a szomszédságukban működő helyi vállalkozás nagy kapacitású napelemes rendszere, valamint a helyiségbe telepített autótöltők alkotnak. A fejlesztésünk keretében azt vizsgáljuk, hogy miként megvalósítható az, hogy állandó legyen az áram-ellátás, sőt az általuk termelt többlet energiát el tudják adni – mindezt fenntartható módon, azaz teljes mértékben tiszta energiák felhasználásával.”

Advertisement

Zöldinfó

Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap

Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.

Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.

A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák