Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jó hírt kaptak, akik idén telepítenének napelemes rendszert

Magyar vállalkozás fejlesztheti a jövő villamosenergia-rendszerét.

Létrehozva:

|

Egy magyar pályázati konzorcium fogja fejleszteni a jövő villamosenergia-rendszerét, illetve az azt működtető aggregátori szoftveres és hardveres hátteret. Az energiaközösségeken és aggregátorokon alapuló villamosenergia-rendszer legfőbb erőssége az, hogy általuk hatékonnyá válnak a megújuló energiaforrások és megtörténik a kisfogyasztók rendszerbe integrálása. A mostani fejlesztési projekt megvalósulása azt eredményezi, hogy a villamosenergia-rendszer újra tudja fogadni például a háztartási méretű napelemeket (HMKE) is, valamint egyre nagyobb arányban lehet elektromos autókat is zöldenergia-forrásból tölteni. Összességében a projekt fejlesztési eredménye nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2030-ra kitűzött célt, miszerint az áramtermelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A hazai villamosenergia-rendszer jelenleg is fejlesztés alatt van azért, hogy minél több napelemes kapacitás csatlakoztatása váljon lehetővé mind a vállalatok (50 kW vagy nagyobb), mind a lakosság részéről (HMKE). A sokszor sok helyen említett decentralizált villamosenergia-rendszer létrehozása kiemelt cél az európai országokban, köztük hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a kevés nagy/központi erőművön alapuló, ezáltal centralizált módon történő működés helyett az ország számos pontján kvázi önálló hálózatok jönnek létre – elsősorban megújuló energiaforrásokat használva –, amelyek egymással hatékonyan együttműködve szolgálják az ellátásbiztonságot. Ezeket a kisebb helyi hálózatokat az ott helyben működő áramfogyasztók és -termelők alkotják (azaz ők az energiaközösségek), őket pedig az aggregátorok kötik össze: az aggregátorok elősegítik azt, hogy kiegyenlített legyen a helyi hálózat (akkor is legyen energia, amikor nem termel a napelem), illetve a megtermelt többletenergia kereskedelmét is ellátják.

High-tech háttér az energetikában

Az aggregátorok jövőbeni sokrétű feladatkörének ellátása csak magasszintű informatikai háttérrel és totális digitalizációval valósítható meg, ezt célozza a mostani projekt konzorcium is. A pályázat célja egy központosított aggregátor szoftvert és hardvert is magában foglaló megoldás kidolgozása, lefejlesztése és implementálása, majd több termelő és fogyasztó egység aggregálása. Kulcsfontosságú a rendszer működésében az ún. menetrend, amely az időjárás-függő napelemek várható termelését ütemezi.

A fejlesztési koncepció szerint a napelemes termelés előrejelzés, időjárás-előrejelzés, várható elektromos autó töltő kihasználtság és múltbeli energiafogyasztási adatok alapján kidolgozott menetrendet a flexibilis fogyasztók és az energiatároló vezérlésével tudja tartani a rendszer. A létrehozandó aggregátor naperőművet, vezérelhető elektromos autó töltő parkot, vezérelhető hőtárolós vízmelegítőket és egy akkumulátoros energiatárolót fog össze.

Advertisement

Mindez az adott energiaközösségnek azért jó, mert az aggregálás eredményeképpen közvetlenül megújuló energiát használhatnak az elektromos autó töltők, a naperőművi menetrendadás pontossága nő, így csökken a kiegyenlítő energia igény (csökkenő áramköltségek), illetve a közös energia eladás és beszerzés révén versenyképesebb árakat érhet el az aggregátor, ez pedig bevételt jelent.

Az aggregátoroké a jövő?

Az aggregátorok számos olyan funkcióval rendelkeznek, illetve olyan új képességekkel ruházzák fel a villamosenergia-rendszert, amely alapján a ma még kihívást jelentő problémákra nyújtanak megoldást:
flexibilitás: az aggregátorok képesek a hálózatot stabilizálni és segítenek a megújuló energiatermelés integrálásában, mindezt akár kis méretű háztartási és ipari méretű fogyasztók és termelők segítségével,
költségcsökkentés és hatékonyság növelés: az aggregátorok révén egyrészt csökkenthető a hálózat terhelése, így a villamosenergia-átvitel okozta költségek is, másrészt jobban kihasználhatóvá válik a villamosenergia-hálózat, ami által megspórolható számos eszköz beruházás is, környezetvédelem és ESG-megfelelés: az aggregátorok segítségével növelhető a megújuló részaránya és kihasználtsága, így csökkenthető mind a fogyasztók, mind az egész magyar villamosenergia-rendszer ökológiai lábnyoma, emellett a vállalatok számára könnyebbé válik a zöldenergia hozzáférése, ami révén növelhetik az ESG-megfelelésüket is,

A pályázati konzorciumot a REG Zrt. vezeti, partnerei pedig az elektromobilitási piacon működő, saját töltőhálózatot üzemeltető Optimum Way Kft., valamint az energetikai okosmegoldások fejlesztésével foglalkozó EKT Solutions Kft.

A REG Zrt. vezérigazgatója, Pusztai Tamás a pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy „ezzel a pályázattal a jövőt modellezzük, azt, hogy például vidéken miként tud működni egy energiaközösség, amelyet családi házas napelemek, a szomszédságukban működő helyi vállalkozás nagy kapacitású napelemes rendszere, valamint a helyiségbe telepített autótöltők alkotnak. A fejlesztésünk keretében azt vizsgáljuk, hogy miként megvalósítható az, hogy állandó legyen az áram-ellátás, sőt az általuk termelt többlet energiát el tudják adni – mindezt fenntartható módon, azaz teljes mértékben tiszta energiák felhasználásával.”

Advertisement

Zöldinfó

Az MI-vezérelt egyemberes vállalkozásoké a jövő? – izgalmas beszélgetés a Széchenyi István Egyetemen

„Olyan forradalom ez, mint az elektromosság megjelenése, csak még annál is mélyrehatóbb” – hangzott el a Széchenyi István Egyetem Spinoff Klubjának évadnyitó pódiumbeszélgetésén, ahol a mesterséges intelligencia (MI) üzleti felhasználási lehetőségeit vitatták meg a technológiával foglalkozó szakemberek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az eszmecsere kijózanító képet rajzolt a területről: még nem tartunk ott, hogy a gép helyettesíti az embert, ugyanakkor bagatellizálni sem lehet a világra gyakorolt hatását. De vajon miért pont most robbant ekkorát ez az innováció? Hol vannak az algoritmusok korlátai? És miért (ne) használjuk a ChatGPT-t szakdolgozatírásra?

A Széchenyi István Egyetem Spinoff Klub eseménysorozatának célja, hogy összekösse a gazdaság, a vállalkozás és az innováció iránt érdeklődőket.

A tavaszi szemeszter nyitóeseménye a mesterséges intelligencia körül forgott: a szervezők egy asztal köré ültették a győri vállalkozói szektor képviselőit, így a pódiumbeszélgetés résztvevője volt Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. alapító-vezérigazgatója, Hódosi Gergely, az Audi Hungaria adatelemzője és Pap Martin, az iBookr könyvelést automatizáló startup munkatársa. A beszélgetést dr. Rámháp Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem oktatója és kutatója moderálta.

„A mesterséges intelligencia nem újkeletű, már az ötvenes években publikálták az első matematikai modelleket, akkor azonban még nem állt rendelkezésre olyan számítási kapacitás – azaz megfelelő hardver –, amely képes a valódi erejét megmutatni a technológiának. Közben az elmélet is fejlődött, így jutottunk el mára oda, hogy létrejöttek olyan csodák, mint a ChatGPT, amely lenyűgözte az egész világot” – foglalta keretbe az MI történetét Kiss Gergely MI-szakértő.

„A ChatGPT mögött álló nyelvi modell és algoritmus valóban szenzációs, mert régóta ostromolt csúcsot ugrott meg a technológia, de fontos rögzíteni, nem szólalt meg a gép, és nem is lett okos. Valójában egy szöveggenerátorról beszélünk, ami statisztikai alapon megtanulja, melyik szó milyen gyakorisággal áll a másik mellett, és ez alapján képes mondatokat előállítani. Egy kétéves gyerek szintjére tenném. De olyan kétéves gyerek, aki elolvasta a világ összes könyvét és szeret fecsegni”

– világította meg a jelenség műszaki hátterét Hódosi Gergely, az Audi Hungaria munkatársa, aminek megértése után hamar eljutunk az alkalmazásának határaihoz is.

Advertisement

Az egyik gyakori hibaforrás az úgynevezett hallucináció, amikor olyan tartalmat generál a szoftver, ami a valóságban nem létezik, vagy túlságosan kreatív, véletlenszerű elemeket tartalmaz. Gyakori probléma, ha forrásokat kérünk tőle, akkor olyan szerzőkre és publikációkra hivatkozik, amelyek sosem készültek el. A hibát máig nem sikerült teljesen kiküszöbölni, ám a kockázatát minimálisra lehet szorítani: már vannak olyan jól tanított, speciális nyelvi modellek, amelyek képesek pontosan referálni arról, melyik dokumentum melyik részén találták meg az információt, amit szolgáltattak.

„Nagyon fontos az emberi tényező is, azaz mi felhasználók hogyan kommunikálunk a nyelvi modellekkel. Írjon egy szakdolgozathoz három fejezetet? Ez annyira általános kérés, hogy szinte biztosan előfordul benne hallucináció. Mutassa be a Huffman-kódolást? Erre a konkrét problémára nagyon pontos választ fog adni”

– tette hozzá Pap Martin, az iBookr munkatársa.

„Háromféleképpen tud segíteni a mesterséges intelligencia a vállalatoknak: automatizál, optimalizál és ügyfélélményt növel. Az automatizáció azt jelenti, hogy emberi tevékenységeket képes helyettesíteni a gép. Ahol az ember nem kiváltható, ott pedig optimalizálunk, azaz hatékonyabban dolgozhatunk az MI segítségével. Az ügyfélélmény növelése viszont minőségi előrelépés lehet, mert magasabb színvonalra emeljük a termékünket vagy szolgáltatásunkat. Mi az iBookr-nél például automatizáltan állítunk ki ajánlatokat. Az ügyfelek elégedettek, mert azonnal kapnak választ, nem kell megvárni, míg három nap múlva felhívja őket az ügyintéző” – ecsetelte a technológia előnyeit Pap Martin.

„Hol teremt értéket az MI? Mindenhol és bárhol. Olyan forradalom ez, mint az elektromosság, csak még annál is mélyrehatóbb és még gyorsabb a terjedési sebessége. Szerintem én már csak ezzel fogok foglalkozni életemben, mert annyira mindent meghatározó a technológia. Sam Altman, az OpenAI alapítója mondta, hogy nincs már messze az az idő, amikor az első egyemberes vállalat eléri az egymilliárd dolláros értékelést. Ez azt jelenti, hogy a menedzser viszi a céget, a folyamatokat pedig kizárólag automatizált ágensek végzik majd”

– jelentette ki Kiss Gergely.

 A kerekasztal-beszélgetés résztvevői üzentek mindenkinek, aki eddig ódzkodott az MI használatától: nem szükséges fejlesztői szaktudás a mesterséges intelligencia kiaknázásához, pusztán az ügyes alkalmazásával nagy előnyre tehet szert egy vállalkozás. Startupok esetén az MI a prototípus létrehozásában segíthet – az új ötleteket bátrabban tesztelhetjük, mert fél év helyett akár egy hétvége alatt elkészülhet a kipróbálható verzió, így kevesebb erőforrásra van szükség egy új piac meghódításához.

Advertisement

Utolsó témaként a mesterséges intelligencia munka világára gyakorolt hatását is megvitatták a vendégek. Vannak, akik odáig merészkednek, hogy egyes szakmák teljes kihalását prognosztizálják, de vajon hogyan látják ezt Győrben?

„Az első ipari forradalom idején a ludditák összetörték a szövőszékeket. Ugyanaz játszódott le, mint ma: megjelent a technológia, és jött a pánik, hogy elveszi a munkát. Ebben a tekintetben igazuk is volt, mert azt a munkát tényleg elvette, csak számos másikat teremtett helyette! Ha ezt az analógiát nézzük, semmi félnivalónk nincsen. Sokszor megkongatták már a vészharangot, és a nagy munkanélküliség valahogy mindig elmaradt” – fejtette ki álláspontját Kiss Gergely.

„Egy kutatás szerint nagyjából minden ötödik állást jelentősen átalakít majd a generatív MI, tehát a hang-, kép- és szöveggeneráló programok. Kiket érint? Webfejlesztő, marketinges, designer. Kiket nem érint? Csőszerelő, idénymunkás, tornatanár. Ezek nem automatizálhatóak. Természetesen az Audiban mi is vizsgáljuk, hogy tudnánk alkalmazni a mesterséges intelligenciát különböző munkakörökben, és nagyrészt az jött ki, hogy jelenleg nem tudja helyettesíteni az emberi munkaerőt”

– mondta Hódosi Gergely.

 Pap Martin optimistán közelítette meg a kérdést: „Az a tapasztalatom, hogy az a munka, amely automatizálható, azt általában le is szeretnénk automatizálni. Egy projekt keretében felmértük egy vállalat raktározási folyamatait, és mindenki azt kérdezte, ugye már idén bevezetik az új rendszert, mert hiába az extra fizetés, semmi kedvük szeptembertől decemberig minden vasárnap leltározni. Amikor az iBookr-nél alkalmazást fejlesztünk, nem azt jelenti, hogy innentől kirúgják a könyvelők felét. Épp ellenkezőleg: a program segítségével kétszer több ügyfelet szolgálhatunk ki. Így kell nézni ezt” – hangsúlyozta.

 A beszélgetőpartnerek felhívták a figyelmet, hogy jelenleg túlzott várakozásokkal tekintenek a cégek a mesterséges intelligenciához, amire kiváló példa, hogy egyesek szerint a senior szotftverfejlesztők elküldhetők. Ez azonban teljes tévút:

Advertisement

a szaktudást nem helyettesíti a MI. Ha elő is állítja a kódot, azt ellenőrizni és optimalizálni kell. Alátámasztja mindezt a GitHub statisztikája, amely szerint a ChatGPT megjelenése óta duplázódott a gyenge minőségű kódsorok száma a repozitóriumban.

Összességében tehát a győri szakértők analízise kijózanító az MI eljövetelét várók és a betiltását követelők számára is: a technológia ugyan nagymértékben befolyásolja az életünket, és már most hallatlan üzlet, de nem forgatja ki négy sarkából a világot. Egyelőre.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!