

Zöldinfó
Jóval az elvárt szint felett van a gáztárolók töltöttsége
Az uniós rendelkezés 51 százalékos arányt ír elő a magyarországi tárolók február elsejei töltöttségére. A legfrissebb adat a megkövetelt szintet másfélszeresen múlja felül, 76 százaléknál magasabban alakul – jelentette be csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).
Több mint ötmilliárd köbméternyi készlet érhető még el, miközben tavaly 3 milliárd köbmétert tett ki az egész éves lakossági fogyasztás. A családok ellátásbiztonságát bőségesen garantáló tartalék áll tehát belföldön rendelkezésre a fűtési szezon felén túl is – hangsúlyozta az EM. Az Európai Parlament és Tanács tavalyelőtti rendelete a nemzetközi energiaválság miatt írta elő, hogy a 2022-2023-as téli időszak kezdetére kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni a földfelszín alatti gáztárolókat. 2023-tól a kötelező feltöltési arány egységesen 90 százalékra emelkedett november elsejei határidővel. A megfelelő téli felkészülésnek köszönhetően Magyarország tavaly már a nyár végére megugrotta ezt a szintet. Az ősz első felében is folyamatos betárolással a töltöttség 98 százalék felett tetőzött 2023-ban.
Mint részletezték, a 2024-re előírt első köztes célérték Magyarország esetében 51 százalék, ennek február elsejével kell teljesülnie. Az aktuális hazai mutató sokkal kedvezőbben alakul, meghaladja a 76 százalékot, magabiztosan előzve az uniós átlagot (71 százalék). Az EM kiemelte: Magyarország még fogyasztásarányos adatban is megközelíti az 51 százalékot. A hazai arány az európai országoké közül a harmadik legmagasabb, 29 százalékponttal körözi le az uniós középértéket. Ellátásbiztonsági kockázatok mindezekért a jelenlegi fűtési szezonban nem fenyegetnek. A hosszú távú szerződés szerinti szállítások folyamatosak. A mindenkori igények részben hazai kitermelésből is fedezhetők. A külső kitettségek mérsékléséhez nagyban hozzájárul, hogy az összes gázfogyasztás 2021-ről 2023-ra 2,5 milliárd köbméterrel, 8,5 milliárd köbméterre csökkent. A magyar családok így egész télen nagy biztonsággal, zavartalanul tarthatják melegen otthonaikat. Ezt nemzetközi összevetésben is rendkívül olcsón tehetik meg, hiszen a rezsicsökkentésnek köszönhetően a hazai lakossági árak a gáz és az áram esetében is a legalacsonyabbak Európában – hangsúlyozta az EM.

Zöldinfó
Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap
Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.
Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.
A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház