Zöld Energia

Kerítésekre is lehet napelemet telepíteni

Egy új vizsgálat alapján a mezőgazdasági kerítések költséghatékony napelem-állvánnyá alakíthatóak.

Létrehozva:

9 hónap telt el a létrehozás óta

2023-07-28

Szerző:

Vanessza

Amerikai és kanadai kutatók olyan megoldással álltak elő, amelyekkel az állatgazdaságokban használt kerítéseket alakíthatják napelemtartó szerkezetekké – számol be a PV Magazine. „Ez talán a legalacsonyabb költségű megközelítés az állványozáshoz” – mondta a csapat tagja, Joshua M. Pearce. A szakértő szerint a mezőgazdasági kerítéseket felhasználva az állványozás lényegében ingyenes.

A kutatók három fő kerítéstípust írtak le: az elsőnél a kerítés fő oszlopok között helyezkedik el, és drótok tartják a léceket; a másodiknál az oszlopokra drótot vagy hálót rögzítenek; a harmadiknál pedig előre gyártott hálót használnak. A struktúrákban jellemzően nagy szakítószilárdságú acélhuzalokat használnak.

Annak megállapításához, hogy egy meglévő kerítés alkalmas-e a napelemek telepítésére, először fel kell mérni annak ellenállóságát. Többek között az oszlopok anyagával, méretével és játékával, illetve a kerítés magasságával is számolni kell. A kutatók a felméréshez egy nyílt forráskódú, az Egyesült Államokra vonatkozó szélterhelés-kalkulátort is segítségül hívtak.

A szakértők egy sor helyszíni tesztet végeztek három, a kínai székhelyű JinkoSolar által gyártott Cheetah HC 72 M monokristályos PERC panellel. A csapat szerint a telepítést két ember gyorsan elvégezte, egyetlen modul felszerelése hét percet és négy gyorskötözőt igényelt. Egy sor szimulációt is végeztek a meglévő mezőgazdasági kerítések utólagos felszerelése, többek között a juh-, kecske-, sertés-, tehén- és alpakafarmokat is bevontak.

Megállapították, hogy a javasolt megközelítésen alapuló napenergia-projektek gazdaságilag életképesek lennének az Egyesült Államokban. A számítások alapján, ha a modulok teljesítménye 250 és 500 watt között mozog, akkor egy meglévő kerítés állványzatként való felhasználásának a költsége kevesebb mint egy penny wattonként.

A szakértők kiemelték, további vizsgálatokra van szükség annak meghatározására, hogy globálisan milyen előnyökkel járhat a hasonló megközelítés.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom