Zöldinfó

Két hektáron telepítettek méhlegelőt Győrben

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-04

Szerző:

Hell

A VGP csoport európai és hazai szinten elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem mellett nem csak épületeinek tervezésénél, de a még nem beépített területek hasznosításánál is. Tavaly ősszel telepítette a VGP Park Győr Kft az első magyarországi méhlegelőjét Körtefa utcai területén. Az évelő magkeverékkel bevetett két hektáros ingatlan idén tavasszal és nyáron már teljes kapacitással szolgálta a környék méhcsaládjait. A terület nagyságára való tekintettel a cég az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel jóváhagyásával a Syngenta Kft-vel működött együtt a Beporzó program keretében.

„Amikor épületeket tervezünk, folyamatosan szem előtt tartjuk az olyan fenntarthatósági szempontokat, mint például a megújuló energiák hasznosítása, az energiatakarékosság. A területgazdálkodás során a biológiai sokféleségre összpontosítunk, nemcsak a beépítetlen, hanem az építés után az épületeinket körülvevő összes területen. Méhészeti szakértőkkel történt egyeztetések után döntöttünk a méhlegelő telepítése mellett, bízva abban, hogy ezzel jótékony hatással leszünk a környék ökoszisztémájára” – mondta el a VGP ország Igazgatója Pálovics Károly. A méhlegelők telepítése azért különösen fontos, mert az elmúlt évtizedekben 20-40%-kkal csökkent a beporzó rovarok száma, ezt döntően a rovarok, vadak életterének csökkenése és a táplálkozó területek hiánya okozza.

„A rovarok mellett a madarak és az emlős vadállatok élettere is bővül a méhlegelők telepítésével, a 3-4 évig fenntartható és folyamatosan virágzó területek a tapasztalatok szerint megtöbbszörözik a vadméhek, a háziméhek számát, és mellettük fácánok, fürjek, nyulak, őzek látogatják a rendszeresen a területet” – tette hozzá Benke Szabolcs, a Syngenta Kft szakértője. A VGP magyar csoportja a tulajdonában álló a győri méhlegelő területén nem tervez építkezést, a két hektáros legelő így még sok éven át biztosítja élőhelyet a porzó rovaroknak.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság méhlegelő VGP Park Győr Kft

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom