Zöldinfó

Két hektáron telepítettek méhlegelőt Győrben

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-04

Szerző:

Hell

A VGP csoport európai és hazai szinten elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem mellett nem csak épületeinek tervezésénél, de a még nem beépített területek hasznosításánál is. Tavaly ősszel telepítette a VGP Park Győr Kft az első magyarországi méhlegelőjét Körtefa utcai területén. Az évelő magkeverékkel bevetett két hektáros ingatlan idén tavasszal és nyáron már teljes kapacitással szolgálta a környék méhcsaládjait. A terület nagyságára való tekintettel a cég az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel jóváhagyásával a Syngenta Kft-vel működött együtt a Beporzó program keretében.

„Amikor épületeket tervezünk, folyamatosan szem előtt tartjuk az olyan fenntarthatósági szempontokat, mint például a megújuló energiák hasznosítása, az energiatakarékosság. A területgazdálkodás során a biológiai sokféleségre összpontosítunk, nemcsak a beépítetlen, hanem az építés után az épületeinket körülvevő összes területen. Méhészeti szakértőkkel történt egyeztetések után döntöttünk a méhlegelő telepítése mellett, bízva abban, hogy ezzel jótékony hatással leszünk a környék ökoszisztémájára” – mondta el a VGP ország Igazgatója Pálovics Károly. A méhlegelők telepítése azért különösen fontos, mert az elmúlt évtizedekben 20-40%-kkal csökkent a beporzó rovarok száma, ezt döntően a rovarok, vadak életterének csökkenése és a táplálkozó területek hiánya okozza.

„A rovarok mellett a madarak és az emlős vadállatok élettere is bővül a méhlegelők telepítésével, a 3-4 évig fenntartható és folyamatosan virágzó területek a tapasztalatok szerint megtöbbszörözik a vadméhek, a háziméhek számát, és mellettük fácánok, fürjek, nyulak, őzek látogatják a rendszeresen a területet” – tette hozzá Benke Szabolcs, a Syngenta Kft szakértője. A VGP magyar csoportja a tulajdonában álló a győri méhlegelő területén nem tervez építkezést, a két hektáros legelő így még sok éven át biztosítja élőhelyet a porzó rovaroknak.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság méhlegelő VGP Park Győr Kft

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom