Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Két hektáron telepítettek méhlegelőt Győrben

Létrehozva:

|

A VGP csoport európai és hazai szinten elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem mellett nem csak épületeinek tervezésénél, de a még nem beépített területek hasznosításánál is. Tavaly ősszel telepítette a VGP Park Győr Kft az első magyarországi méhlegelőjét Körtefa utcai területén. Az évelő magkeverékkel bevetett két hektáros ingatlan idén tavasszal és nyáron már teljes kapacitással szolgálta a környék méhcsaládjait. A terület nagyságára való tekintettel a cég az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel jóváhagyásával a Syngenta Kft-vel működött együtt a Beporzó program keretében.

„Amikor épületeket tervezünk, folyamatosan szem előtt tartjuk az olyan fenntarthatósági szempontokat, mint például a megújuló energiák hasznosítása, az energiatakarékosság. A területgazdálkodás során a biológiai sokféleségre összpontosítunk, nemcsak a beépítetlen, hanem az építés után az épületeinket körülvevő összes területen. Méhészeti szakértőkkel történt egyeztetések után döntöttünk a méhlegelő telepítése mellett, bízva abban, hogy ezzel jótékony hatással leszünk a környék ökoszisztémájára” – mondta el a VGP ország Igazgatója Pálovics Károly. A méhlegelők telepítése azért különösen fontos, mert az elmúlt évtizedekben 20-40%-kkal csökkent a beporzó rovarok száma, ezt döntően a rovarok, vadak életterének csökkenése és a táplálkozó területek hiánya okozza.

„A rovarok mellett a madarak és az emlős vadállatok élettere is bővül a méhlegelők telepítésével, a 3-4 évig fenntartható és folyamatosan virágzó területek a tapasztalatok szerint megtöbbszörözik a vadméhek, a háziméhek számát, és mellettük fácánok, fürjek, nyulak, őzek látogatják a rendszeresen a területet” – tette hozzá Benke Szabolcs, a Syngenta Kft szakértője. A VGP magyar csoportja a tulajdonában álló a győri méhlegelő területén nem tervez építkezést, a két hektáros legelő így még sok éven át biztosítja élőhelyet a porzó rovaroknak.

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!