Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kinek érheti meg napelemmel fűteni télen?

Az elektromos fűtési rendszereket tekintve egyre több lehetőség érhető el.

Létrehozva:

|

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Október óta egyre rosszabb helyzetbe került a napelemes piac: a kormány döntései nyomán október 31-e óta bizonytalan ideig szünetel a lakossági hálózati csatlakozás lehetősége. Két megoldás adott: a beruházó vagy költséges akkumulátort telepíttet a rendszer mellé, vagy átalakítja a fogyasztási szokásait. Az ingatlan.com szerint utóbbinál segíthet, ha a háztartás okosan kialakított fűtési rendszert választ. Ez a gázárak elszállása miatt egyébként most különösen szerencsés választás lehet. A napelemekkel táplált elektromos fűtési rendszerek manapság kifejezetten változatosak és elterjedtek. Már nemcsak villanyradiátorok érhetőek el, sokkal hatékonyabb, energiatakarékosabb és biztonságosabb megoldásokat is választhatunk, amelyekkel ráadásul felhasználhatjuk a napközben megtermelt áramfelesleget. További előny, hogy megfelelő hálózat esetén a kiépítés gyors és egyszerű, nincs szükség kéményre, gáztervre és kéményseprői engedélyekre.

Egy elektromos fűtési rendszer ráadásul környezetvédelmi szempontból is előnyös – különösen, ha napelemmel látják el energiaigényét. Sőt, néhány elektromos fűtési mód esetében a kevés mozgó alkatrész miatt a karbantartási költségek is jóval alacsonyabbak, a fenntartás során pedig nincs szükség tüzelőanyag vásárlására.

Bár a fentiek alapján a megoldás vonzónak tűnhet, azért itt is vannak hátulütők. Az egyik komoly hátrány, hogy elektromos fűtést csak specifikus tényezőknek megfelelő ingatlanok esetében érdemes alkalmazni. Fontos például, hogy az otthonnak újépítésűnek kell lennie, a szigetelése legyen megfelelő, energiaigénye pedig ne haladja meg évente az 50 kilowattóra per négyzetméteres értéket. Amennyiben az ingatlan nem új, de átesett a szükséges korszerűsítéseken – így a nyílászárók cseréjén, valamint a falak, a födém és a padló hőszigetelésén – úgy szintén alkalmas lehet egy ilyen rendszer befogadására. Ha az ingatlan nem új, a fogyasztás viszont csak alkalomszerű – gondoljunk csak egy nyaralóra –, akkor egyszerűbb és olcsóbb a fűtés kivitelezése.

Advertisement

Mint fentebb írtuk, az elektromos fűtések terén egyre nagyobb a választék. A padlófűtéseket tekintve az elektromos fűtőszőnyeg népszerűsége folyamatosan nő: az eszköz gyakorlatilag egy fűtőszál, amelyet hordozóanyagra visznek fel. A szőnyeg precízen szabályozható, és mivel a fogyasztás közel 100 százaléka fűtési energiaként jelenik meg, a hőveszteség sem jelentős. Az előnyök között szerepel a könnyű kivitelezhetőség, hogy nem igényel karbantartást, valamint hogy hidegburkolattal és megfelelő rétegrend kialakítása mellett jelentős tömegű anyagot melegít fel, és hőtárolóként lassan adja le a felvett hőenergiát.

A napelemek emellett infrapaneleket is táplálhatnak. Ezek a berendezések elektromágneses sugárzása a lakótérben található tárgyak felületét, illetve a lakótérben tartózkodók testét melegíti, ezáltal magasabb hőérzetet okoz. Ezen megoldást inkább akkor válasszuk, ha olyan szobát akarunk fűteni, amelyet csakis akkor melegítünk, ha ténylegesen ott is tartózkodunk.

Advertisement

Az alacsonyabból a magasabb hőmérsékletű környezetbe hőt áramoltató hőszivattyú szintén segítheti a fűtést – sőt a hűtést is. Ezen rendszerek csak akkor működnek jól, ha az ingatlan megfelelően hőszigetelt. Fontos továbbá, hogy a hőszivattyúk teljesítménye nem szabályozható úgy, mint a gázkészülékeké. A fűtést egyes klímaberendezések is segíthetik, sok újabb típus például már igen hatékonyan és energiatakarékosan tud melegíteni. Az alacsony kiépítési költségek miatt egy ilyen rendszer hamar megtérülhet kisebb területű ingatlanok esetében, napelemről való üzemelése viszont csak hálózatra visszatápláló rendszer esetén lehetséges, a téli, sötétebb időszakban ugyanis nem termelődik elég áram.
Az, hogy miként térül meg a napelemről táplált elektromos fűtés, nem egyszerű kérdés. A beruházás előtt érdemes tájékozódni, figyelembe venni ingatlanunk tulajdonságait, valamint saját fűtési igényeinket.

Advertisement

Zöldinfó

A fiatalok a fenntarthatóság élharcosai lettek

A Közös jövőnk – Kárpát-medencei környezetvédelmi versenyt 2002. óta rendezi meg a Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány és Népfőiskola. Kezdetben körzeti szinten szervezték, 2014. óta pedig országos egmérettetéssé vált.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az általános iskola felső tagozatosai, középiskolások és egyetemisták számára márciusban lett meghirdetve a kiírás, amire március 21-ig lehetett jelentkezni – írja az alternativenergia.hu. A választható több témakör mindegyikének központi témája a klímaváltozás, ezen belül is a víz volt. Majdnem ezren jelentkeztek a versenyre. Az alapfokú intézményben tanulók a tudásuknak megfelelő tesztet töltöttek ki az első fordulóban. Ezen kívül egy „zöld cselekedet” is a munkájuk része volt. Ez lehetett szemétgyűjtéstől kezdve zöld sziget létrehozásán keresztül kortársaiknak vagy a kisebbeknek előadás tartása. Ugyanezt teljesíteni kellett a gimnazistáknak is, de a középiskolások és az egyetemisták esszét, illetve tudományos értekezéseket is írtak. Azok, akik sikeresen vették a második fordulót, a június 13-ai döntőben szóbeli előadást tartottak a mezőörsi Magyar Műhely Népfőiskolán. A díjátadón a verseny fővédnöke, Áder János volt köztársasági elnök kiemelte, hogy a Föld lakossága nemsokára eléri a 10 milliárdot, miközben a hozzáférhető víz mennyisége nem változik. Megoldandó feladatnak nevezte, hogy miként lehet egyre több embernek ugyanannyi vízből egészséges élelmiszert előállítani, és biztosítani az életet adó ivóvíz minőségét. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt kívánta a versenyzőknek, hogy a klímaváltozás iránti érdeklődésük maradjon fenn, a tudásuk gyarapodjon, amit minél több emberhez közérthető formában juttassanak el.

Áder János végezetül meghívta a diákokat a 2026 február végén immáron harmadik alkalommal megrendezendő Planet Budapestre, ami ezúttal a Vasúttörténeti Parkban egy hónapon keresztül várja a látogatókat. Az innovatív fenntarthatósági kiállításokon kívül élményprogrammal készül a szervező Kék Bolygó Alapítvány. Az egyetemisták közül az első helyezett Horváthné Dani Brigitta lett. Témája: Körforgásos gazdaság és hulladék mentesség – A világban jelenlévő hulladék hatása élő vizeinkre. Munkájában két nagy problémát mutatott be, amire megoldási lehetőséget kínált. Európában több, mint 9 millió tonna mosó- és tisztítószert használnak fel, amelyek összetevői a mosás után hulladékként jelennek meg a szennyvízben. Mint írta, egyik hagyományos szennyvíztisztítási módszer sem tudja tökéletesen eltávolítani őket a szennyvízből. Így az élővizekből kimutathatóak a maradványaik és az élővizek fontos paramétereinek változását – mint például a pH, vezetőképesség – okozzák. Mindez pedig az ökológiai egyensúly felbomlásához vezet. A másik nagy probléma, hogy Magyarországon évente 40-80 ezer tonna használt élelmi olaj keletkezik, amelyből mindössze 25 ezer tonna sütőolaj kezelése valósul meg. A kezeletlen hulladékolaj azonban veszélyes hulladéknak minősül, és nagy problémákat okozhat, ha kikerül a természetbe, hiszen eltömíti a talaj pórusait, az élővizek felületén szétterülve elzárja az oxigéntől a vízi élőlényeket, vagy egyszerűen dugulást és komoly károkat okoz a csatornarendszerekben. A használt élelmi olaj felhasználásának egyik lehetséges módja a szappan- vagy mosószergyártás. Kutatásában a használt élelmi olajból készít „mosószert” és ennek a veszélyes hulladék újrahasznosításával készült folyékony szappan-mosószernek és a kereskedelmi forgalomban kapható mosószereknek az ökotoxikus hatását hasonlítja össze a szürke szennyvízzel való öntözést, illetve az élővizekből kimutatható mosószermaradványok hatásait modellezve.

A második helyezést Soós Virág érte el. Tanulmányának címe: Víz=Élet – A víz mint a világot mozgató életerő szállító közege. E tanulmány célja, hogy feltárja a vízkörforgás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásokat, különös tekintettel a felhőzet, a csapadék, a párolgás és a talajnedvesség közötti összefüggésekre. A Közös jövőnk környezetvédelmi versenyen az egyetemisták közül Végh Péter esszéje lett a harmadik. Az ő témája is a „Víz=Élet” – A víz, mint a világot mozgató életerő szállító közege. Bevezetésként az olvasó figyelmét szeretné felkelteni az erdő és a víz kapcsolatának fontosságára. Betekintést szeretne adni az erdő komplex vízforgalmának rendszerébe, ezen kívül víz és az erdő egymásra gyakorolt hatásait bemutatni a következők alapján: A klímaváltozás hatására a magyarországi erdők egyre inkább a szárazsági erdőhatár közelébe kerülnek, veszélyeztetve fennmaradásukat. Ezért a vízgazdálkodás és az erdők vízviszonyainak vizsgálata kiemelt jelentőséget kap. Az erdők hosszú távú fenntartása és megfelelő vízgazdálkodása nélkülözhetetlen a természetes vízháztartás egyensúlyának megőrzéséhez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák