Mi köze a tőzegáfonyának a Góbi sivataghoz?

A Góbi, egy terméketlen sztyeppe, amelynek felszínét inkább a végtelen sziklamezők, félsivatagok, kanyonok, „holdbéli” hegységek, rejtett sós tavak határozzák meg. Mégis van összefüggés az értékes gyümölcs és a kietlen vidék között. Erre szolgál magyarázatul a térségből nemrégiben hírportálunkhoz érkezett információ, miszerint tőzegáfonyát termesztenek a Góbi sivatagban, Kína területén Jincsuan város vidéki övezetében. Kettőezer száz hektáron egy napelemparkban létrehoztak egy speciális szerkezetet, amelybe 2 millió darab napelemet építettek be, amely 670 MW teljesítményre képes. Egészen különleges, hogy ez létesítmény naponta több energiát termel, mint hat magyar 500 kW-os napelempark egy esztendőben. Öntözőrendszert alakítottak ki a napelem szerkezet alatti teljes területen, amelyet alkalmassá tettek mezőgazdasági művelésre, nevezetesen tőzegáfonyát termesztenek. Új fejlemény a fejlesztésben, hogy a közelmúltban adtak át – egy 1,3 GW méretben – a meglévőtől kétszer nagyobb teljesítményű objektumot. Mintaértékű, hogy a kínai állam nem gördít akadályokat a beruházások megvalósítása elé, sőt messzemenően támogatja azokat. Nem nehezítik a folyamatos előbbre jutást, sok helyszínnel ellentétben, itt nem hoznak kéthavonta új szabályokat. A szerkezetnél az 1300 darab Huawei 50 és 70 kW -os invertert használnak. Három gyártó szállította azt a forgatós rendszert, amely gondoskodik a napelemek mozgásáról és napkövetéséről. Kétezer munkással 350 MW-ot fél év alatt húztak fel.

forrás: alternativenergia.hu

Hazánkban egyre nagyobb teret nyer a megújuló energiákból származó energia kinyerése. Ráadásul ez a tendencia szerencsére évről-évre folytatódik. Azonban gyakran hallható, hogy a hétköznapi szóhasználatban összemosódik a napelem és a napkollektor fogalma. Ennek tisztázására most górcső alá vesszük mi is a különbség napelem és napkollektor között.

Napkollektor működési elve

A két rendszer közül a napkollektor tekinthető az egyszerűbb működési elvűnek. A napkollektor rendszerek esetén a kültéri egységben folyadék kering, mely víz és fagyálló tulajdonságú speciális folyadék. A nap sugarait az úgynevezett abszorber gyűjti össze és melegíti fel a folyadékot. A felmelegítést követően a meleg víz szigetelt tartályban tárolódik és ebből kerülhet tovább felhasználásra, akár mosogatáshoz, fürdéshez, vagy fűtéshez is. Napkollektorok esetén 60-80%-os hatásfokról beszélhetünk, vagyis a kollektor panelre érkező napsugárzás hőenergiájának több mint felét képesek hasznosítani és elvezetni a rendszerbe. Ebből is jól látszódik, hogy a napkollektor rendszer a nap sugarait ezáltal hőenergiává képes átalakítani.

Napkollektor típusok

A napkollektoroknak több típusa van, és bár működési elvükben nem különböznek egymástól, megvalósításukban eltérnek. A két legelterjedtebb a vákuumcsöves napkollektor és a sík kollektor.

Sík napkollektor

A sík kollektor Európában az egyik leggyakoribb típus, ezen belül is főként a mediterrán területeken találkozhatunk vele. A kollektor panelek jellegzetes kékes színét az ún. szelektív réteg adja, melyet egy speciális, 3-4 milliméter vastag üveg fed.

Ennek a típusnak egyszerű a kialakítása, és aránylag hosszú élettartamúnak mondható. Az alacsony hőmérsékletet leszámítva az év túlnyomó részében megfelelően működik.

Vákuumcsöves napkollektor

A vákuumcsöves kollektor rendszereket a háztetőkön látható, legtöbbször kékes üvegcsövek sorából álló panelek alkotják. Ezek a csövek valójában dupla rétegűek és a két réteg között helyet kap a mesterséges vákuum, amelynek köszönhetően minimalizálható a hőveszteség is. Ennek köszönhetően télen is kiválóan üzemeltethető rendszerről beszélhetünk.

Napelem működési elve

Napelemes rendszer esetén Nap fényenergiáját alakítja át rendszerünk (egyen)árammá, majd ezt tárolja és alakítja tovább váltóárammá. Ezt tudják aztán az árammal működő készülékeink hasznosítani.

Napelem típusok

A napelemeknek is több típusát különböztetjük meg, ezek név szerint a monokristályos- illetve polikristályos szilíciumot tartalmazó, valamint a vékonyrétegű napelem rendszerek.

Monokristályos napelemek

A monokristályos típus a jelenlegi legnagyobb hatásfokú napelem (15-19%), emellett pedig az élettartama is kimagasló, hiszen több mint 30 évről beszélhetünk esetében. Ugyan a közvetlen napfénnyel funkcionál optimálisan, azonban szórt fénynél is képes teljesítményt leadni.

Polikristályos napelemek

Jellemzően a polikristályos napelemek hatásfoka 13-18%, de a hőterheléseket nem bírják annyira, mint például a monokristályos, vagy a vékonyrétegű társaik. Viszont a dőlésszögre és tájolásra is kevésbé érzékenyek, ennek köszönhetően igen elterjed típusról  beszélhetünk.

Vékonyrétegű napelem

A három típus közül ennek hatásfoka mindössze 6-8%, ráadásul a költségek is nagyobbak a vékonyrétegű napelem rendszer telepítése során. Emiatt a vékonyrétegű típussal háztartásokban nem találkozhatunk.

Kinek ajánlott a napkollektor?

A napkollektor tehát azok számára lehet jó opció, akik hőenergiát szeretnének háztartásuk számára termelni, melyet aztán mosogatásra, fürdésre, fűtés kiegészítésre használnának fel.

Azonban érdemes számításba venni, hogy a napkollektor rendszer a hőenergiát csupán a rendszerbe épített tartály tárolókapacitásáig képes tárolni és a folyamatos hőveszteség miatt csupán alig egy napig tárolható a meleg víz.

Kinek ajánlott a napelem?

A napelem azok számára ajánlott, akik kifejezetten elektromos áramhoz szeretnének jutni a megújuló energiaforrások által. Bár a hatásfokuk kisebb, mint a napkollektoroknak, de a megtermelt energiát tovább képesek tárolni, köszönhetően a beépített akkumulátoroknak.

Számos hasznos cikket olvashat még napelem témában az mnnsz.hu weboldalon!

Sokaknak gondot okoz a fűtésszámla is a villanyszámla mellett. Ráadásul a fával, gázzal, szénnel, gázolajjal való fűtés rendkívül környezetszennyező. De akkor mi lehet a megoldás? A napelem!

HOGYAN FŰTHETÜNK NAPELEMMEL?

Az első lépés, hogy ingatlanunkra felszerelésre kerül egy megfelelő méretű napelemes rendszer, ami áramfogyasztásunkhoz igazodva előállítja azt az energiamennyiséget, amelyre háztartásunknak szüksége van. A rendszer méretezését és tervezését végrehajtó szakemberek figyelmét érdemes felhívni arra, hogy az épület fűtését is a napelemes rendszer segítségével kívánjuk majd biztosítani.

Amennyiben rendelkezünk ilyen jellegű berendezéssel, akkor egyelőre csak elektromos áramot tudunk előállítani, amit egy másik berendezéssel hőenergiává kell átalakítanunk. Mindezt úgy tudjuk végrehajtani, hogy ingatlanunkba beszerelünk egy elektromos kazánt, vagy szobánként bármilyen villamos fűtő berendezést, esetleg klímát. Ezek a fűtőberendezések ugyan relatíve nagy energiafogyasztással bírnak, de ezzel nem kell törődni, ha a szükséges energiát elő tudjuk állítani a napelemek segítségével.

MIRE KELL ODAFIGYELNI A FŰTŐBERENDEZÉSEK ESETÉBEN?

A klímaberendezések és az elektromos kazánok esetében kiemelten oda kell figyelni arra, hogy azok megfelelő és bizonyos időközönkénti karbantartása megtörténjen. A klímáknál például, ha hűtésre és fűtésre is használatosak, akkor érdemes őket évente 2-szer is ellenőriztetni, tisztíttatni. A klímák egyik nagy előnye, hogy nem csak hűtésre, hanem fűtésre is alkalmasak. Fontos tudni, hogy a légkondicionálók a hideg levegőt a bennük található speciális gázok révén állítják elő. Ezek a gázok többnyire olyan anyagok, melyek bizonyos fokú ózonlebontó képességgel rendelkeznek. A korai szerkezetek szivárgási értéke jelentős, illetve a bennük felhasznált gázok ózonréteget károsító képessége is jelentős. A klímaberendezések működése, akkor környezetbarát, ha az üzemeltetésükhöz szükséges energiát megújuló energiaforrásból, például napelemes rendszer használatával állítjuk elő. A zöld energia előállítása során nem kerül a légkörbe üvegházhatást okozó gáz, így a fent leírt spirálfolyamat megszakad. Emellett törekednünk kell arra, hogy olyan berendezéseket vásároljunk, amelyek zéró szivárgási értékkel és alacsony fokú ózonlebontó képességű gáztöltéssel rendelkeznek. Jelenleg az R32-es hűtőközeg – ami egy speciálisan tisztított fluorid – számít a legkörnyezetbarátabb megoldásnak.