Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Negyven bérlakás energetikai felújítására nyert forrást a pécsi önkormányzat

Negyven önkormányzati bérlakás energetikai korszerűsítése valósul meg Pécsen egy több mint 575 ezer eurós európai uniós pályázatnak köszönhetően – tájékoztatta a baranyai megyeszékhely helyhatósága hétfőn az MTI-t.

Létrehozva:

|

Közleményükben azt írták, hogy “az energiapozitív otthonok építésére és felújítására irányuló korai tervezési intézkedéseken alapuló adaptálható technológiai megoldások” elnevezésű, teljes egészében európai uniós finanszírozású pályázat révén egy 1985-ben épült, ötszintes, százlakásos panel-lakóépület kisebb része újulhat meg. A pályázat célja, hogy az energetikai felújításokat követően össze tudják hasonlítani a nem korszerűsített és a modernizált ingatlanok energiafelhasználását – írták.

A beruházás során negyven, összesen 2400 négyzetméternyi önkormányzati szociális bérlakás hőszigetelése valósul meg, az ingatlanokba új nyílászárókat építenek be, kicserélik bennük a radiátorokat, felújítják a lakásokat kiszolgáló gépészeti berendezéseket, továbbá napelemeket szerelnek a ház tetejére. A közlés szerint a januárban induló beruházás eredményeként a felújított és a hagyományos épületrészek közötti energetikai különbség miatt a fenntartási időszak során pontosan lehet majd vizsgálni a tényleges elért energiamegtakarítást. A kommünikében kitértek arra, hogy a pályázatot egy csaknem húsz tagot számláló nemzetközi konzorcium tagjaként nyerte el az önkormányzat. Összesen hatmillió euró áll rendelkezésére hasonló beruházásokra többek között Törökországban, Svédországban, Belgiumban, Spanyolországban, Szerbiában, Olaszországan, Írországban és Magyarországon. Három éven belül a mostani a pécsi önkormányzat negyedik olyan pályázati sikere, amelynek eredményeként közvetlen európai uniós támogatás érkezik a megyeszékhelyre – olvasható a közleményben.

Zöldinfó

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk – tájékoztatott az uniós parlament kedden.

Létrehozva:

|

Szerző:

A 329 szavazattal, 275 ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat a természet helyreállításán túl elő kívánja segíteni a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítését, valamint az élelmezésbiztonság javítását. Célja, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek, köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. Ennek során elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 védettség alá volt területek – írták. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a már regenerálódott területek állapotromlásának megakadályozásáról, valamint nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk a kitűzött célok teljesítésére.

A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a gyepterületek lepkepopuláció-indexén, a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajában található szervesszén-készleten. Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató javítására is intézkedéseket kell hozni. A rendeletjavaslat azt is célozza, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát, majd 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát elárasztás útján. Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad – írták.

A rendeletbe vészfékmechanizmus épül azokra az esetekre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése – emelték ki. A tagállamoknak legalább 25 ezer kilométeres folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön. A rendeletjavaslat végezetül legalább hárommilliárd fa ültetését írja elő.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!