

Zöldinfó
Növényvédőszerként is alkalmazhatóak az aranyvessző egyes komponensei
Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatói.
Vizsgálatuk szerint az aranyvessző egyes komponensei alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Mint az ELKH keddi közleményében olvasható, a Móricz Ágnes vezette kutatócsoport a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Eredményeiket a Journal of Chromatography A és a Journal of Agricultural and Food Chemistry közölte. Az új kémiai struktúrájú bioaktív anyagokra nagy igény van a humán- és az állatgyógyászatban, valamint a mezőgazdaságban, ezekről ugyanis azt gondolják, hogy különféle betegségek kezelésénél is alkalmazhatók lehetnek. A kórokozókban kialakuló (multi)rezisztencia előretörése miatt ez elsősorban az antimikrobiális szerekre igaz. A gyógyászatban azonban szükség van más hatású szerekre is, amelyek a jelenleg alkalmazott drogoknál hatékonyabbak és kevesebb mellékhatással bírnak – írják. A növények másodlagos anyagcseretermékeikkel védekeznek a káros környezeti hatások ellen, így a különféle szerkezetű bioaktív vegyületek kimeríthetetlen tárházát biztosítják. Ezeket térképezte fel a kutatócsoport az aranyvesszőfajokban. A közlemény szerint ezek az idegenhonos kerti növények invazívvá válhatnak – azaz egyre nagyobb területet hódíthatnak meg -, visszaszorítva az őshonos fajok életterét és diverzitását, amivel mind a természetben, mind a mezőgazdaságban károkat okoznak. Mint rámutatnak, az értékes anyagcseretermékek kimutatása ezekben a növényekben újabb okot adna a nagy biomasszával rendelkező invazív fajok irtására, ami így kettős – környezeti és gazdasági – hasznot eredményezne.
Magyarországon az egyetlen őshonos aranyvesszőfaj a közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea). Emellett három Amerikából származó aranyvessző vadult ki: a magas (S. gigantea), a kanadai (S. canadensis) és a fűlevelű (S. graminifolia vagy Euthamia graminifolia), amelyek közül csak az első kettő vált invazívvá. Ugyan a tradicionális népi gyógyászatban a növények föld feletti hajtásrészét (herba) használják, elsősorban vizelethajtóként, ennek ellenére a kísérletek első szakaszában a kutatók a gyökérkivonatok komponenseit vizsgálták. Ennek oka, hogy a magas és a kanadai aranyvessző föld alatti hajtással is gyorsan terjed, terjedésük visszaszorításához tehát nem elegendő a föld feletti hajtás eltávolítása virágzás előtt. A vizsgálat során az aranyvesszők gyökérkivonataiban antimikrobiális, antidiabetikus és kolinészteráz-gátló anyagokat mutattak ki, utóbbit az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazzák. A magas aranyvessző gyökeréből több, a Fusarium avenaceum gomba növekedését hatékonyan gátló anyagot (klerodán diterpént) sikerült kivonni. Többek között ez a gomba okozza a hazai kalászos gabonák fuzáriumos betegségét, mely világszerte jelentős gazdasági károkat okoz a mérsékelt égövben. A közönséges, a fűlevelű és a mutatós aranyvesszőkben azonosított összetevők – poliacetilének és egy benzil-benzoát-származék – a Fusarium avenaceum mellett a Bipolaris sorokiniana gomba növekedésének gátlásában is hatékonynak bizonyultak. Utóbbi barna levélfoltosságot, gyökérrothadást és csíranövény-foltosságot okoz pázsitfűféléken, így például a búzában és az árpában. Az aranyvessző egyes komponensei tehát alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. A kutatócsoport a továbbiakban folyamatosan bővíti a kísérletekbe bevonható növényi kórokozók körét, és folytatja az aranyvesszőfajok bioaktív másodlagos anyagcseretermékeinek feltérképezését – közölte az ATK.

Zöldinfó
Agrártámogatások növekedése segíti a termelésbiztonságot és a likviditást
Június végéig csaknem 157 ezer gazdálkodó részére mintegy 767,6 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az előző évhez képest 11 milliárd forinttal magasabb összeget kaptak – írja az alternativenergia.hu. A 2024. évi Egységes Kérelem keretében igényelt terület- és állatalapú támogatások döntő többsége az előző években tapasztaltnál gyorsabban érkezett meg – közölte közleményében Viski József, az Agrárminisztérium (AM) agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára. Kiemelte, a gyors ütemű kifizetések a termelésbiztonság és a gazdálkodók likviditása szempontjából különösen fontosak, tekintettel arra, hogy az idei évben is olyan időjárási körülmények nehezítik a termelést, mint a tavaszi fagykár vagy az aszály. Az adatokat ismertetve elmondta, a közvetlen támogatások és a hozzájuk kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások keretében 153,3 ezer gazdálkodó 541,3 milliárd forint kifizetéshez jutott. Ez az összeg 25 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Alaptámogatást 149 ezer termelőnek, 272,3 milliárd forint összegben fizetett ki a Magyar Államkincstár. A kisebb területeken gazdálkodóknak járó újraelosztó támogatást, mintegy 74,5 milliárd forintot 148,6 ezer ügyfél kapott.
A generációváltást ösztönző, a fiatal termelők többlet területalapú támogatása keretében 5,8 ezer fő részére 7,4 milliárd forintot fizettek ki. Az Agro-ökológiai programban résztvevők, mintegy 64,5 ezer fő részére 95,2 milliárd forint, míg a 13 termeléshez kötött terület- és állatalapú támogatás keretében 39,2 ezer gazdálkodó részére 78,5 milliárd forintot utalt a Kincstár – sorolta az államtitkár. A terület- és állatalapú vidékfejlesztési támogatások keretében a 2024-es Egységes Kérelmek alapján 51,9 ezer gazdálkodó 226,3 milliárd forint támogatásban részesült – tette hozzá. Az önkéntesen vállalt, a természeti erőforrások megőrzését célzó többletkötelezettségek után járó agrár-környezetgazdálkodási kifizetés keretében 16,4 ezer termelőnek 112 milliárd forint támogatás került a számlájára. Az ökológiai gazdálkodás támogatása jogcímen 4,4 ezer főnek 31,4 milliárd forintot utalt ki a Kincstár. Erdészeti támogatások után 27,2 milliárd forinthoz jutottak az arra jogosultak. Az állattenyésztéshez kapcsolódó, főként állatjóléti és génmegőrzési támogatások keretében összesen 29,2 milliárd forintot kaptak a gazdálkodók. Biztosítási díjtámogatást 29,2 ezer fő részére, 12,9 milliárd forint értékben fizettek ki.
A közeljövőben döntés születhet arról, hogy idén is emelt szintű előleget kapjanak a gazdálkodók. A Kincstár megkezdte a tavasszal benyújtott kérelmek feldolgozását, amelyek ütemes előrehaladása alapvető feltétele az előlegfizetések minél nagyobb arányú megkezdésének – húzta alá Viski József.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
A hazai kutatók is figyelmeztetnek a talaj vészes állapotára
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Elárasztás mentheti meg a jövő erdőit – a Beregben már működik