Kapcsolatfelvétel

Utazás

“Okos biztonsági öv” ellenőrzi a szívritmust, nehogy elaludjon a sofőr

Létrehozva:

|

“Okos biztonsági övet” fejlesztenek spanyol mérnökök. A készülék figyeli a szívritmust, és vészjelet bocsát ki, ha az elalvás veszélye fenyegeti a kormány mögött ülőt.

A műszer észleli, ha lassul a légzés és a szívverés, ekkor figyelmeztető jelet ad, hogy az autó vezetője húzódjon le, így megelőzheti a balesetet – tudósított a The Daily Telegraph online kiadása. A Harken nevű új készüléknek része a különleges ülésborítás is, mely szintén méri a szív és a légzés ritmusát.

“E két érték változásai összefüggnek a kimerültséggel, ezért jól jelzik, mennyire éber az autóvezető. Ha tehát az álmosság erőt vesz rajta, a műszer észleli a szívverés és a légzés módosulását, és figyelmezteti a sofőrt, mielőtt a tünetek veszélyessé válnának” – magyarázta José Solaz, a valenciai Biomechanikai Intézet munkatársa.

Az álmosság csökkenti a reakcióidőt, a koncentrációt és a figyelmet. A kimerültséggel kapcsolatos autóbalesetek többsége hosszú vezetés alatt, monoton utakon, például autópályán történik hajnali 2 és 6 óra között, vagy közvetlenül ebéd után. A kamionsofőrök és a váltott műszakban dolgozók esnek legnagyobb eséllyel áldozatául. Az elalvós balesetek okozóinak legnagyobb része (85 százaléka) férfi, több mint egyharmaduk 30 éves vagy annál fiatalabb. Az új monitort úgy tervezték, hogy csak a szív- és légzésritmust kövesse, és figyelmen kívül hagyja a jármű mozgását. A kutatócsoport sikerrel tesztelte a találmányt versenypályákon, de hamarosan a spanyol utakon is kipróbálják, hogy megnézzék, működik-e közlekedési helyzetekben is. Hisznek abban, hogy ha az “okosöveket” és az ülésborításokat beszerelik az autókba, az több ezer baleseti halált előzhet meg az európai utakon.

 

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Utazás

A gyapjas mamutot akarja életre kelteni egy amerikai genetikai vállalat

Létrehozva:

|

Szerző:

Hat éven belül megszülethet az első elefánt-mamut hibrid, ha sikerül egy amerikai genetikai vállalat 15 millió dolláros (4,4 milliárd forintos) projektje.

A tudósok a The Guardianben ismertetett kutatás szerint valójában elefánt-mamut hibridet akarnak létrehozni. A fantasztikus vállalkozásnak az adott lökést, hogy a Colossal biotudományi és genetikai vállalat 15 millió dollárt invesztált a kutatásba. A Colossal két társalapítója, a tech- és szoftvervállalkozó Ben Lamm és George Church, a Harvard orvosi karának genetikaprofesszora, a génszerkesztés egyik úttörője. A mamut 10 ezer évvel ezelőtt halt ki. A szakembereket már több mint egy évtizede foglalkoztatja a gondolat, hogy ismét megteremtsék az állatot, és visszatelepítsék a természetbe. A tudósok most elsőként laboratóriumban mamut-DNS-t hordozó embriókat hoznak létre. A projektben a kihaláshoz közel álló ázsiai elefántok bőrsejtjeit használják fel, és programozzák át olyan sokoldalúbb őssejtekké, amelyek mamut DNS-t hordoznak. A mamutok szőrzetéért, szigetelő zsírrétegéért és más, a hideg éghajlathoz való alkalmazkodásért felelős géneket úgy azonosítják, hogy a permafrosztból előkerült állatokból kinyert mamutgenomokat összehasonlítják a rokon ázsiai elefántokéval. Ezeket az embriókat aztán beültetnék egy állat méhébe, vagy esetleg mesterséges méhben nevelnék. A kutatók reményei szerint hat éven belül megszülethet az első hibrid borjú. Church a brit lapnak arról beszélt, hogy a hideget jól tűrő elefántot akarnak létrehozni, amely mamuthoz fog hasonlítani. A cél, hogy egy mamuthoz hasonlóan élő, a mínusz 40 fokot is elviselő, elefántként és mamutként viselkedő hibridet alkossanak.

Tovább olvasom

Utazás

A férfiak kiadásai több éghajlatkárosító kibocsátással járnak együtt

Létrehozva:

|

Szerző:

A férfiak kiadásai 16 százalékkal több éghajlatkárosító kibocsátással járnak együtt, mint a nőké, annak ellenére, hogy a két nem csaknem ugyanannyit költ – derült ki egy svéd tanulmányból.

A szakemberek szerint a klímakárosító emisszió tekintetében eddig csupán kevés tanulmány foglalkozott a nemek közötti különbségekkel, noha ezeket számításba kellene venni az éghajlatváltozás elleni harcban – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A kutatók Svédországban élő egyedülálló férfiak és nők kiadásait vetették össze. Megállapították, hogy mindkét nemnél az ennivaló és a nyaralás teszi ki az összkibocsátás több mint felét. Ezen belül is a nyaralás számlájára írható az emisszió nagyjából egyharmada a férfiaknál és a nőknél egyaránt. A szakemberek szerint a hús- és tejtermékek lecserélése növény alapú ételekre, valamint a repülős és autós helyett a vonatos nyaralásokra való átállás 40 százalékkal csökkenti az emberek éghajlatkárosító kibocsátását. “Úgy gondoljuk, hogy fontos számításba venni a férfiak és a nők közötti különbségeket az irányelvek meghatározásakor” – mondta Annika Carlsson Kanyama, a svédországi Ecoloop kutatóvállalat munkatársa, aki a tanulmány vezetője volt.

Hozzátette: “a férfiak és a nők kiadásai nagyon sablonosak: utóbbiak többet költenek lakásdekorációra, egészségre és ruhákra, míg a férfiak többet költenek autóüzemanyagra, étteremre, alkoholra és dohánytermékekre”. A Journal for Industrial Ecology című folyóiratban publikált tanulmány nem vette számításba a munkához használt autókba, például taxikba töltött üzemanyagot. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy az egyautós családokban a férfiak jóval gyakrabban használják munkába járáshoz az autót, míg a nők nagyobb valószínűséggel tömegközlekednek. A kutatók szerint a személyes kibocsátás csökkentését szolgáló étrend- és nyaralásbeli változtatások nem járnak együtt többletkiadásokkal, például nem kell elektromos autót vásárolni. “Ezek természetesen jelentős változtatások, de az embernek legalább nem kell új munkát találnia, vagy kölcsönt felvennie a bankban. Tehát ezek itt és most megvalósítható dolgok. Ugyanannyi pénzből gazdálkodik az ember, csak más dolgokat vásárol belőle” – magyarázta Kanyama.

Egy 2017-es tanulmány szerint egyéni szinten azzal járulhatnak hozzá az emberek a legjobban az éghajlatváltozás elleni harchoz, nem használnak autót és kerülik a repülést. A mostani tanulmányban felhasznált adatok ugyan 2012-ből származnak – ezek az utolsó legfrissebb elérhető adatok -, Kanyama szerint azonban nem valószínű, hogy mostanra annyira megváltoztak volna a mutatók, hogy az befolyásolná az elemzésük konklúzióját.

Tovább olvasom

Utazás

12 ezer kilométert vándorol a bogáncslepke

Létrehozva:

|

Szerző:

A bogáncslepke, Európa egyik leggyakoribb lepkefaja képes megtenni 12-14 ezer kilométert Afrika és Európa között kedvező időjárási körülmények esetén. Ez a leghosszabb vándorlási útvonal, amelyet egy rovar megtesz – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.

A bogáncslepke (Vanessa cardui) akkor képes nagyszámban megtenni ezt a hatalmas utat, amikor a Szaharában az esős idő kedvező a növényzet fejlődéséhez, amelyekre a nőstények petéznek. Az angliai Readingi Egyetem közreműködésével készült tanulmány szerzőinek megállapítása segít annak megértésében, hogy miként vándorolnak a rovarok – a beporzók és a kártevők -, és miként terjesztik az általuk hordozott betegségeket a jövőben, amikor a klímaváltozás megváltoztatja az évszakok jellemzőit – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. “Tudjuk, hogy a bogáncslepke össze-vissza fordul elő Európában, van, amikor százszor többen vannak, mint az előző évben. Nem tudtuk azonban, hogy ezt milyen körülmények idézik elő, nem bizonyította senki, hogy képesek átkelni a Szaharán és az óceánon, hogy eljussanak Európába” – mondta Tom Oliver, az egyetem professzora. Mint hozzátette, kutatásuk megmutatta, hogy ez az utazás lehetséges, és hogy bizonyos időjárási feltételek nagy hatással vannak erre a migrációra.

A kutatók több száz kiképzett önkéntes hosszú távú megfigyelési adatait, valamint a Szaharától délre fekvő térség és Európa légköri, klimatikus adatait használták ahhoz, hogy megismerjék a lepkék vándorlását.
A kutatók szimulációi megmutatták, hogy a rendszeres hátszél Afrika és Nyugat-Európa között jó lehetőséget biztosít a kontinensek közötti utazáshoz. Kiszámolták, hogy a lepkék nappal leszállás nélkül repülnek és csak éjszaka pihennek a Szaharán való átkeléskor, megállásaik során nektárral táplálkoznak. Ez hasonlít az énekesmadarak vándorlásához. Arra a következtetésre jutottak, hogy a lepkéknek egy-három kilométerre a tengerszint fölött kell repülniük, hogy kihasználják a hátszeleket, mivel a másodpercenként hat méteres sebeségükkel nagyon nehéz lenne átrepülni a Szaharán.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák