Zöldinfó

Olaszországban októbertől gáztakarékossági program indul

A fűtési szezon késleltetett megkezdése, az otthonok hőmérsékletének csökkentése, valamint a zuhanyozás és a gépi mosás idejének szabályozása szerepel az októbertől tervezett olaszországi gázfogyasztási takarékossági programban, amelyet kedden tettek közzé.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-12

Szerző:

Hell

A Mario Draghi vezette ügyvivő kormány számításai szerint az őszi-téli időszakban 5,3 milliárd köbméterrel kell csökkenteni a földgázfogyasztást, így lehet megfelelő mennyiséget tartalékolni arra az esetre, ha az Oroszországból érkező gázszolgáltatást megszakad. A földgázfogyasztás csökkentésére irányuló nemzeti tervet az úgynevezett ökológiai átmenetért felelős minisztérium (Mite) bocsátotta ki. A dokumentum szerint a takarékossági programot minél korábban, már októbertől el kell indítani, és be kell vonni a lakosságot “érzékenyítve az olaszokat a probléma iránt”. A minisztérium a tartományok éghajlata szerint térségenként induló fűtési szezont 15 nappal megrövidíti, azt a korábbihoz képest nyolc nappal később lehet elindítani, és hét nappal korábban kell befejezni. A napi fűtési időt egy órával csökkentik. A középületek fűtési hőmérséklete legfeljebb 17 Celsius fok lehet, kétfokos tűréshatárral. Kivételt képeznek ez alól a kórházak, idősotthonok és hasonló intézmények. A lakások fűtésének maximumát 19 fokban szabták meg.

A tárca a takarékosság érdekében követendő magatartás példájaként szorgalmazza a zuhanyozás idejének csökkentését, alacsonyabb hőfokú vízzel, a tűzhelyek, sütők, mosogatógépek, mosógépek takarékos használatát, valamint a különböző elektronikus eszközök teljes kikapcsolását, amikor azok használaton kívül vannak. A dokumentumban kitérnek arra is, hogy tésztafőzéskor, miután a lábasba tett víz elérte a forráspontot, tekerjük alacsonyabbra a lángot. Ez az ajánlás azonnal ironikus reakciókat váltott ki a közösségi oldalakon, mivel a tésztát Olaszországban nem szokás alacsony lángon főzni. A tervezet a nem földgázból nyert elektromos energia termelésének maximalizálását sürgeti, valamint a szén- és olajhasználatot. Olaszország energiafogyasztásának negyven százaléka számít gázfüggőnek, ami Európában az egyik legmagasabb arány. A Draghi-kormány az ukrajnai háború kirobbanását követően beszerzési diverzifikációt indított el, mindenekelőtt az Észak-Afrikából érkező gázmennyiséget növelve, de számítások szerint az oroszországi földgáztól való függetlenedést csak 2024-re tudja teljesíteni az ország. A most közölt takarékossági programot a szeptember 25-i parlamenti választások után a következő kormány módosíthatja. Az ügyvivő kormány bejelentése szerint a héten újabb költségvetési csomaggal támogatják az emelkedő energiaárak miatt nehéz helyzetbe került családokat és vállalkozásokat. Az év eleje óta már több mint 30 milliárd eurót különítettek el erre a célra.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiaválság gáztakarékosság rezsi

Zöldinfó

Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap

Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.

Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.

A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.

Tovább olvasom