Zöldinfó
Ötkukás Játékok – a sport és a szelektív hulladékgyűjtés jegyében

Első alkalommal szervezte meg Ötkukás Játékok rendezvényét az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) 2016. április 16-án a Népszigeten.
A program keretében a sportoló fiatalok játékos feladatokon keresztül érthették és tanulhatták meg, miért fontos környezetünk védelme és a szelektív hulladékgyűjtés. Az eseményen Paksy Tímea többszörös világ- és Európa-bajnok kajakos mutatott példát a gyerekeknek, akiknek arra hívta fel a figyelmét, milyen szoros a sport és a környezettudatosság kapcsolata, és hogy mit tudnak tenni ők maguk a környezetünk védelméért.
A sport, egészségvédelem és környezetünk védelme “kéz a kézben jár” egymással. Ha odafigyelünk az egészségünkre, az a környezetünknek is jót tesz, és a tisztább, kevésbé szennyezett környezet a mi egészségünket is óvja. Erre az összefüggésre mutat rá az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) projektje, amely a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület (KSI SE) közreműködésével valósult meg Budapesten.
Környezetünk védelme és a fenntartható fejlődés egyik fontos alappillére a szelektív hulladékgyűjtés. Ebben a projektben az általános iskolás korú, sportoló, így az egészséges életmódra nyitott gyerekek számára mutatja meg egy-egy népszerű világbajnok, olimpikon sportoló, ő maga hogyan óvja a környezetét, és mit tudnak tenni ugyanezért a gyerekek.
Az Ötkukás Játékok keretében a résztvevő diákok az OKTF NHI egyedi, edukációs céllal külön erre a projektre kifejlesztett játékai segítségével sajátíthatták el a szelektív hulladékgyűjtés „fortélyait”, az azzal kapcsolatos – ebben a korban – legfontosabb tudnivalókat. Az Ökotwister, a Szelektív csúszka és a hulladékos témában átdolgozott népszerű „Ki nevet a végén?!” játékok keretében megismerhették az egyes hulladéktípusokat, és megtanulhatták, melyik hulladék milyen színű gyűjtőedénybe való.
A KSI SE sportoló növendékei a klub Népszigeten található edzőközpontjában az aznapi edzések után több turnusban érkezhettek a programra. Az eseményen Paksy Tímea, kilencszeres világbajnok és tízszeres Európa-bajnok kajakos várta a gyerekeket. Paksy Tímea hangsúlyozta: mind a sport, mind pedig a környezetvédelem hatással van az egészségünkre; mindkettő tudatosságot igényel és mindkettőnél fontos a felelősségvállalás.
A sportoló elmagyarázta a szelektív hulladékgyűjtés alapjait a gyerekeknek, akik már aznap hasznosíthatták az így megszerzett ismereteket a kifejezetten erre az alkalomra készített társasjátékok segítségével.
Agócs Mihály az utánpótlás korosztály mesteredzője kifejezetten fontosnak tartotta, hogy részt vegyenek a kezdeményezésben: „Mi – sportágunknál fogva – igazán közel vagyunk a természethez, hiszen a tavasz-nyár-ősz minket a vízen talál. Így sokszor találkozunk a természet szépségei mellet, az azt elcsúfító hulladékokkal is. Fontos megtanítani a gyerekeknek, hogy vigyázzanak környezetükre és úgy, vagy tisztábban hagyják hátra utódaiknak, mint ahogy ők kapták azt az elődeiktől!”

Zöldinfó
Zöld fordulat lépésről lépésre – így formálja a jövőt a MOHU
Túl van az első éven az italos palackok visszaváltási rendszere, és az eddigi tapasztalatok pozitívak: a magyarok többsége gyorsan alkalmazkodott az új szokáshoz.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az italos palackok új visszaváltási rendszerének első évi tapasztalatairól is beszélgetett Áder János volt államfő Pethő Zsolttal, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatójával Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában – írja az alternativenergia.hu. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: az italos üvegek, PET-palackok és alumínium dobozok visszaváltási rendszerét egy éve vezették be. Emlékeztetett rá, hogy az EU kötelezi a tagországokat – így Magyarországot is – a hulladékok minél nagyobb arányú feldolgozására, újrahasznosítására. Így például tíz éven belül a kommunális hulladék 65 százalékát már újra kell hasznosítani – hívta fel a figyelmet. Pethő Zsolt elmondta: várakozásokon felüli volt az emberek részéről az új rendszer fogadtatása, hiszen az említett csomagolóanyagok esetében napi 6-7 millió, ünnepek után napi több mint 10 millió darabot váltanak vissza. Az eddigi tapasztalatok szerint ötből négy csomagolóanyagot visznek vissza. A PET-palackok esetében pedig kilencven százalékon felüli a visszagyűjtési arány – fűzte hozzá.
A kezdeti fennakadások mára nagyrészt elmúltak, s a rendelkezésre álló mintegy 3000 palackvisszaváltó automata 95 százalék feletti arányban működik, miközben 1700 kézi visszaváltási pont is rendelkezésére áll. A vezérigazgató megjegyezte, hogy Németországban és a skandináv államokban már elérték a hulladékhasznosításra kitűzött uniós újrahasznosítási arányt, amit szerinte Magyarország is teljesíteni tud, bár ehhez még sok fejlesztésre, és az emberek tudatosságára is szükség van. Pethő Zsoltot a használt sütőolaj visszagyűjtésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokról, tervekről is kérdezte Áder János, felidézve, hogy Kaposváron már bevezették a házhoz menő olajgyűjtési rendszert. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a sütőolajnak még mindig nagyon komoly része kerül a csatornákba, pedig komoly szennyezést okozhat a szennyvízelvezető rendszerben és a talajban, ráadásul abból jó minőségű biodízel üzemanyagot lehet előállítani. A vezérigazgató arra biztatott mindenkit, hogy gyűjtse külön edényben a használt olajat, s azt adja le. A MOHU oldalán bárki megkeresheti, hogy lakhelyéhez közel hol van legkönnyebben elérhető leadási pont, például Mol-töltőállomás – fűzte hozzá.
A többutas, többször használható palackokkal kapcsolatban közölte: amennyiben a gyártók és forgalmazók részéről erre igény mutatkozik, vagy jogszabály kényszeríti őket többutas csomagolóanyagok használatára, a MOHU meg tudja oldani ezek visszagyűjtését is. Áder János ismertette, hogy a hulladékok nagyobb arányú újrahasznosítása érdekében a MOHU összesen 80 hulladékudvart hoz létre a következő években. Egy ilyen már készen van, idén pedig további hat létesül, ezekben 30-40 különböző hulladéktípust tudnak majd fogadni – jegyezte meg Pethő Zsolt. A hulladéklerakási arány drasztikus csökkentését szolgáló beruházások a következő tíz évben mintegy 200-250 milliárd forintos beruházást jelentenek a MOHU számára, továbbá egy hasonló költséggel megépíthető új égetőművet is építenek a nem feldolgozható hulladékok kezelésére – tette hozzá.
A vezérigazgató arról is szólt, hogy az ételmaradékok visszagyűjtése jelenleg 13 településen zajlik tesztjelleggel, a tapasztalatok fényében döntenek a rendszer bővítéséről. Áder János felhívta a figyelmet, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elem- és elektronikushulladék-visszagyűjtési, és figyelemfelhívó kampányt indított korábban a MOHU-val közösen, annak keretében pedig 83 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és 16 kisfilm is készült a Youtube-ra, azok közül a legkevésbé nézetteket is több mint 700 ezren látták. Pethő Zsolt ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a fiatalok egy jelentős része nyitott a fenntarthatóság, az újrahasznosítás iránt, s szívükön viselik a bolygó sorsát, ami azt jelenti, érdemes őket kisebb-nagyobb programokkal megcélozni. A következő esztendő feladatai kapcsán a vezérigazgató ismertette: a visszaváltási rendszerben el szeretnék érni a 90 százalékos arányt, folytatódni fog a hulladékudvarok építése reményei szerint tíz ilyen átadásával, elindulhat egy százhalombattai égetőmű építése, továbbá a szelektív gyűjtőedények számát is félmillióval kívánják növelni országszerte.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Románia kivezeti az árkorlátozást – csak a rászorulók kapnak energiautalványt