Zöld Energia

Rekord mennyiségű napenergiát termelt Németország az első 4 hónapban

Létrehozva:

6 év telt el a létrehozás óta

2018-06-18

Szerző:

Hell

Az európai uniós tagállam az előző esztendő hasonló időszakához képest több mint 7 százalékkal növelte a napenergia-termelést.

Az idei év első négy hónapjában Németország összesen 10,1 milliárd kilowattóra napenergiát termelt. Ez rekordnak számít. Victoria Ossadnik, az Eon Energie Deutschland szóvivője közölte, hogy ez az előző esztendő hasonló időszakához képest több mint 7 százalékos, míg 2016 első négy hónapjához képest közel 25 százalékos növekedést jelent. A megtermelt árammennyiség több mint négymillió háztartás átlagos éves fogyasztását fedezheti. Ugyan az idei március Németországban is az átlagosnál hidegebb volt, de a Német Meteorológiai Szolgálat adatai alapján áprilisban – elsősorban az állam déli területein – jelentős mértékben nőtt a napsütéses órák száma. Mindez komoly hatással volt a telepített 1,6 millió napelemes rendszer teljesítményére. München környékén több mint 260 órán át sütött a nap, míg Stuttgartban és Nürnbergben 250, Frankfurt am Mainban 230, Hamburgban 190, Kölnben pedig 180 órán át.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom