Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Sivatagi erőművek készülnek az olaj utáni világra

Létrehozva:

|

A zöld energia már egyáltalán nem kizárólag a jövő. Miközben sok ország a hagyományos erőművekben gondolkozik, a világ másik részén az alternatív energiában látják a jövőt, s bizonyos fokig már a jelent is.

Látszólag ellentmondás, hogy éppen azok az országok fektetnek gőzerővel nem kis pénzeket a zöld energiába, amelyek jelenleg a világot például olajjal, hagyományos energiával látják el. Ők biztosan tudják, hogy a fosszilis energiahordozók előbb-utóbb elfogynak, ezért már most ,,az olaj utáni időkre” készülnek.

Az Abu Dhabi sivatagi részén tavaly óta üzemelő Shams 1. naperőmű tükrei két négyzetkilométeres területen fekszenek, a sorok között karvastagságú csövekben speciális olaj csordogál. A tükrök ezekre a csövekre vetítik a napsugarat, amely négyszáz fokosra hevíti fel az olajat. A forró olaj a hőt a csőrendszer segítségével egy erőműbe szállítja, amely egy hagyományos villamos erőműként működik.

Ez az energiatermelő komplexum nem hagyományos naperőmű, amely a napsugarat közvetlenül alakítja át energiává. Naphőerőműnek hívják inkább, angol nyelvű Concentrated Solar Power (CSP) elnevezése vált ismertté. A technológia valójában nem új, már a nyolcvanas években létezett. Amikor azonban Kína berobbant a világ napkollektor termelésébe, s leverte az árakat, háttérbe szorult ez a „vegyes technológia”, mindenki a hagyományos naperőműveket építette inkább.

Az Abu Dhabi komplexum jelenleg a legnagyobb

Az Abu Dhabitól délre felépült erőműhöz hasonló technológia alapján a világon húsz energiatermelő komplexum működik. Közülük jelenleg az emirátusbeli a legnagyobb. Száz megawattos a teljesítménye, s a tavalyi évtől már áramot szolgáltat Abu Dhabi számára. Az erőmű kivitelezése mintegy hatszáz millió dollárba került.

Advertisement

Jóllehet az erőmű tényleg a jövő, ám arról az építői mélyen hallgatnak, milyen drága is egyelőre ez a technológia. Szakemberek azonban tudni vélik, hogy egy kilowatt áram előállítása 25-33 dollárcentbe kerül. Ennek az összegnek a jelentős részét az emirátus állja, az Abu Dhabi háztartások az áramot négy dollárcentért vásárolhatják meg.

A technológia kétségtelenül nagyon is alkalmas a napsütötte sivatagi világban. Másfelől viszont ki is van téve olyan viszontagságoknak, mint az erős szél, a homokviharok. Ez utóbbitól például kétméternél is magasabb kőkerítések védik az objektumot. Kevés a víz is, ami a villamosenergia fejlesztéséhez alapvetően szükséges, ezért az arab mérnökök erre külön hűtési rendszert dolgoztak ki.

2025-ben már versenyképes lehet a technológia

A jelentős építési költségek, az egyelőre drágán előállítható áram azonban nem rettenti el a világ forró tájain élőket. Abban bíznak, s erre vannak is jelek, hogy Kínában felfut az ezekhez az erőművekhez szükséges elemek gyártása, s nagyjából ugyanaz következik be, mint korábban a hagyományos napkollektor piacon. Az Abu Dhabiban felépült erőműhöz a berendezések zömét még Németországból szállították.

Az emirátus mérnökeinek igazuk lehet. Hírek szerint a marokkói sivatagban nyolcszázmillió dolláros költséggel épülő százhatvan megawattos hasonló erőmű húsz dollárcent alatti árért szállítja majd a villamosenergiát.

Advertisement

Tovább süllyedhetnek az árak a szakemberek szerint, ha sikerül a csövekben keringő olajat olcsóbb anyaggal, például folyékony sóval helyettesíteni. Ezzel a megoldással számítások szerint tizenöt dollárcent alá lehetne csökkenteni az árat. Az USA-beli Amerikai Fejlesztési Központ munkatársai megerősítették ezeket a várakozásokat. Szerintük a technológia olcsóbbá válásával, további megoldások alkalmazásával 2025-re a naphőerőművekben megtermelt áram költségei a felére csökkenhetnek. Ezután az e technológia segítségével előállított áram valóban versenyképes lehetne a hagyományos szén- vagy gázerőművekben megtermelt energiával.

forrás: tozsdeforum.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

|

Szerző:

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

Advertisement

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák