Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Syngenta: a szárazság miatt csökken a csemegekukorica termésátlaga, romlik az ágazat jövedelmezősége

Ugyan továbbra is Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője, de az idei termésátlagok az aszály miatt, különösen az öntözetlen területeken jelentősen csökkennek, ami az emelkedő költségekkel rontja az ágazat profitabilitását – hangzott el a vetőmagvakat előállító és növényvédőszer-forgalmazó Syngenta hajdúszoboszlói szakmai rendezvényén.

Létrehozva:

|

A Syngenta Magyarország közleményéből kiderült, hogy a rendkívüli aszály miatt a régióban a korai öntözetlen állományok több mint egyharmadát nem lehetett betakarítani, a fennmaradó területeken pedig sok esetben rendkívül alacsony, 2-7 tonnás hektáronkénti termésátlag jellemző, ami komoly veszteség a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt. Egy kedvező időjárású évben az öntözetlen területek termésátlaga elérte a 16 tonnát is. Az öntözött területek termésátlagai is hektáronként csak 16-18 tonnát érnek majd el, szemben a korábbi, akár 20-22 tonnás átlaggal, így a jelentősen emelkedő alapanyag és energiaárak mellett az ágazat profitabilitása némileg csökken. A kedvezőbb időjárású években jellemző 500 ezer tonna össz terméssel szemben idén várhatóan 400 ezer tonna  csemegekukoricát takarítanak be Magyarországon a cég becslései szerint.

A szegmens versenyképességének megőrzése érdekében már rövidtávon tovább kellene növelni az öntözött területek nagyságát és a kukorica csíkos mozaik vírusnak (MDMV) ellenálló fajták arányát – hangsúlyozta a közlemény szerint Hajdú Róbert, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek menedzsere. Arról is beszélt, hogy a csemegekukorica iránti kereslet folyamatosan nő, ennek köszönhetően Magyarországon több feldolgozó üzem is új beruházásokba, kapacitásbővítésbe kezdett az elmúlt években. Hajdú Róbert elmondta: az idén a tavalyihoz hasonló, mintegy 30-33 ezer hektáros területen vetettek csemegekukoricát a gazdák, ezzel Magyarország továbbra is a legnagyobb csemegekukorica-termesztő Európában, megelőzve Franciaországot. Hozzátette, a koronavírus-járvány és a Brexit hatására is látszik egyfajta átrendeződés az exportpiacokon, amelyet az ukrajnai háború is befolyásolt. Ennek ellenére a feldolgozók új piacok bevonásával sikeresen reagáltak a kialakult piaci változásokra, a magyar csemegekukorica továbbra is keresett nemcsak Európában, hanem világszinten is.

A csemegekukorica termőterülete világszinten csaknem 400 ezer hektár, két legjelentősebb termelője az Egyesült Államok és az EU. Az európai kontinensen Magyarországon termesztik a legtöbbet, az Egyesült Államok után pedig az ország a világ második legnagyobb exportőre is. A csemegekukorica ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint a takarmánykukorica, de négyes kromoszómáján egy recesszív gén található, amely csak részben engedi a keletkező cukrokat keményítővé alakulni. Az ezzel a mutációval rendelkező fajtákat először Pennsylvaniában fedezték fel és termesztették az 1700-as évek közepén. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg a csemegekukorica, nagy területen azonban csak az 1970-es évektől termesztik, ekkor nőtt meg ugyanis jelentősebben a konzervipar csemegekukorica-igénye.

 

Zöldinfó

Ezekben tér el az új otthonfelújítási program az előzőtől

Az új otthonfelújítási programban kötelező lesz kamatmentes hitelt is felvenni.

Létrehozva:

|

Szerző:

2021-2022 után előreláthatóan idén júniusban is elindul az otthonfelújítási program hazánkban, az új, 108 milliárdos pályázat feltételei viszont több szempontból is eltérnek a korábbi támogatási rendszerétől. A Portfolio most tíz fontos különbséget gyűjtött össze.

Az első jelentős eltérés, hogy míg az előző programban minden lakásként vagy lakóházként nyilvántartott ingatlannal lehetett pályázni, amely az igénylő és/vagy kiskorú gyermeke legalább 50%-os tulajdonában volt, addig az új támogatás ingatlanok jóval szűkebb körét érinti. A programba csak az 1990 előtt épült, a vezetékes gázhálózathoz csatlakozott családi házakkal lehet bekapcsolódni.

Szintén fontos különbség, hogy – a korábbi programmal ellentétben – lesz energetikai elvárás, így például szobafestéssel nem lehet pályázni. A támogatás csak a 30%-os energiamegtakarítást eredményező hőszigetelésre, nyílászárócserére, víz- és fűtésrendszercserére fordítható.

Noha a lakóingatlanok körét szűkítették, sokak számára kedvező lehet, hogy immár nem elvárás a gyermek megléte a pályázásnál. Az előző programnál követelmény volt, hogy az érintett háztartásban az igénylő legalább egy 25 év alatti gyermeket neveljen, ilyenről most nincs szó.

Kötelező lesz ugyanakkor hitelt felvenni. Az évekkel ezelőtti programban lehetőség volt arra, hogy a pályázó 100%-ban előfinanszírozza a felújítást, majd utólag igényelje akár a teljes projekt 50%-át, legfeljebb 3 millió forintot. Most azonban a támogatást csak a hitel aktuális tőketartozásának a mérséklésére lehet igénybe venni: először fel kell venni az akár 6 millió forintos kamatmentes hitelt, majd ennek tőketartozását a vissza nem térítendő támogatásból lehet csökkenteni – járástól függően maximum 2,5-3,5 millió forinttal. A hitel 8 évre vehető fel, törlesztőrészlete a támogatás igénybevétele után 26-36 ezer forint körül mozoghat.

Advertisement

Az előző támogatást akár önerő nélkül is igénybe vehető, hiszen a maximum 6 millió forintnyi elszámolható összeget akár 100%-ban elő lehetett finanszírozni a kereskedelmi bankoknál felvehető kamattámogatott otthonfelújítási hitellel. Az elszámolható beruházási összeg ezúttal 7 millió forintra emelkedik, ugyanis egy 1 millió forintos önerőt is elvár a kormány.

A hitelfeltétel és az önerő tehát szigorítást jelent a korábbi programhoz képest, ám a hitel kamatmentes lesz, ami egyértelmű könnyítés. Az előző otthonfelújítási hitelt az 5 éves állampapírhozam 1,3-szeresére rúgó kamattámogatás mellett, 3%-os ügyfélkamattal lehetett felvenni. Ha maradna a 3%-os kamat, akkor a támogatás igénybevétele után megmaradó 2,5-3,5 millió forintos hiteltartozás törlesztőrészlete 29-41 ezer forint lenne, ehelyett viszont csak 26-36 ezer forint lesz az összeg.

A korábbi otthonfelújítási hitelt bármely banknál fel lehetett venni, amely kínált ilyen terméket, a mostani körben viszont Magyar Fejlesztési Bank január 26-án március 8-ai ajánlattételi határidővel elindított közbeszerzési eljárásán nyertes hitelintézeteknél lesz elérhető. A nyertesek nevét még nem hirdették ki, de a Portfolio úgy tudja, hogy a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank konzorciuma pályázott.

Fontos különbség továbbá, hogy míg az előző programban a feltételek minden régióban azonosak voltak, addig az új pályázatban a vissza nem térítendő támogatás összege az adott járás átlagjövedelmétől függ. Ahol eléri az átlagjövedelem az országos átlag 110 százalékát, ott 2,5 millió, 75 és 110 százalék között 3 millió, 75 százaléka alatt pedig 3,5 millió lesz az összeg.

A keretösszeget tekintve is beszélhetünk különbségről: a korábbi pályázat esetében ilyet nem határoztak meg, a két év alatt végül 295 ezer család összesen 620 milliárd forintnyi állami támogatást kapott. A mostani programot azonban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezetéből finanszírozzák, keretösszege pedig 108 milliárd forint lesz, ebből mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítése valósulhat meg.

Advertisement

Ezzel összhangban a program a keret kimerüléséig futhat majd. A korábbi pályázat az előre tervezett módon 2022 végéig élt, most viszont végső dátumot nem szabtak. Feltételezhető, hogy a keret viszonylag gyorsan kimerül majd, ezért érdemes már most, a program indulása előtt kivitelező után nézni.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!