Zöld Energia

Tengervízzel fűthetnek egy gyárat Horvátországban

A kormányzati és EU-s támogatásból megvalósuló beruházás célja, hogy tengervízzel működő hőszivattyút telepítsenek a hajógyárban.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2023-03-13

Szerző:

Vanessza

A horvátországi Viktor Lenac Hajógyár tengervízzel működő hőszivattyúra cserélné elektromos kazánjait és meglévő víz-víz hőszivattyúit – számol be a PV Magazine. A cél az, hogy modernizálják a vállalat egyik telephelyének fűtési és hűtési rendszerét, a tervek szerint a beruházásnak köszönhetően jelentősen visszaesik majd a létesítmény energiafogyasztása, valamint emissziója. A kísérleti projekt európai uniós és kormányzati támogatással valósul meg, siker esetén további hasonló beruházásokat valósíthatnak meg.

A Viktor Lenac Hajógyár az egyik legnagyobb hajógyár Horvátországban. A projektben úgy számolnak, hogy a tengervizes hőszivattyús rendszer nagyjából elegendő lesz a Martinscica városában található komplexum fűtéséhez és hűtéséhez. A meglévő rendszer szükséges teljesítménye 280 kilowatt, ebből 100 kilowattot a jelenleg víz-hőszivattyú biztosít. Ez a berendezés vízből nyeri ki a hőenergiát, amelyet az áramlási rendszerben használnak tovább, fenntartva a legalább 3 Celsius-fokos hőmérsékletet. Az ipari víz magas díja miatt azonban a mostani hőszivattyú működtetése gazdaságilag nem éri meg, és az energiahatékonyság sem megfelelő. A hajógyár az új beruházással ezen változtatna.

Az új hőszivattyú fő előnye abban rejlik, hogy a tengervíz hőmérséklete többnyire állandó egész évben. Mivel a tengervíz hőmérsékleti szempontból kedvezőbb az ipari víznél, a rendszer használata jóval gazdaságosabbá válhat.

A Viktor Lenac Hajógyár a közelmúltban írt ki pályázatot a tervezés és technikai dokumentáció előkészítésére. A javasolt hőszivattyú az elvárások szerint évi több mint 36 tonnával csökkentheti az épületkomplexum szén-dioxid-kibocsátását, illetve mintegy 155 ezer kilowattórával a fogyasztását. A projekt tervezett teljes költsége 480 millió euró lesz, a Horvát Regionális Fejlesztési Minisztérium és az Európai Unió ebből 233 millió euró támogatást biztosít. A szükséges fejlesztések már tavaly júniusban megkezdődtek, a beruházás előreláthatóan 2024. március 31-ig fog befejeződni.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom