Zöldinfó
Tovább drágulhat itthon az áram
Európa-szerte egyre mélyebb az energiaválság, tovább nő az áram ára, ennek hatásai pedig minden bizonnyal Magyarországot sem fogják elkerülni.
Tovább drágult a földgáz, új rekordot döntöttek az európai áramárak – számol be a Napi.hu. Az egyre mélyülő energiaválság kontinens-szerte recesszióval fenyeget, a problémát pedig tovább súlyosbítja, hogy a hőség és az aszály miatt a földrészen sok atomerőművet le kellett állítani. A rezsicsökkentés rendszerének részleges megszüntetése miatt az árak emelkedését már az energiaszámláknál is megérzi a lakosság. Az energiaválság nem teljesen új, hiszen már 2021-ben megkezdődött, Európában viszont az ukrajnai háború kitörése óta, illetve az uniós szankciók hatására tovább mélyült a krízis. Mindezt tetézi a mostani forró, száraz időszak. A következmények nem korlátozódnak az energiaszektorra, az elszálló árak gyakorlatilag minden területen megfigyelhetőek.
A European Energy Exchange AG-nél a 2023-as megawattóránkénti villamosenergia-árak 3,2 százalékkal, 475 euróra (mintegy 190 ezer forintra) emelkedtek Németországban. Ez a tavaly ilyenkor mért szintnek közel hatszorosa, csak az elmúlt két hónapban kétszeres volt a növekedés. Kérdéses, hogy a szűkös gázkészletek felhasználásával elegendő áramot tudnak-e majd előállítani télen. Franciaország alacsony nukleáris kapacitásának hatására az elkövetkező időszakban csökkenni fog az energiaexport lehetősége, a hőhullámok és a szárazság pedig rövid távon terheli meg az infrastruktúrát. Utóbbi probléma a paksi atomerőművet is érinti, a létesítménynél két blokkot is leállítottak karbantartás miatt.
Az emelkedő energiaárak Európa számos országában érzékeltetik hatásukat, sok helyen nőnek a számlák, de rengeteg egyéb területen is tetten érhető a drágulás. Az energia a földrészen mindenhol az infláció mozgatórugója, a fogyasztói árakban kétszámjegyű növekedést tapasztalni. Hazánkban a kilőtt energiaárak hirtelen szakadtak a lakosság nyakába, amikor a kormány júliusban bejelentette, hogy augusztustól részben elengedi a rezsicsökkentés rendszerét. Az intézkedés értelmében az átlagfogyasztási határ felett a háztartásoknak már nem jár a rezsicsökkentett ár. Az egyetemes szolgáltatásban a gáz- és áramárak esetében folyamatosan felülvizsgálják a lakossági piaci árat. Az elszálló európai energiaárak, valamint a hazai energiatermelés szűkös kapacitásai miatt előtérbe került áramimport, ez pedig a mostaninál is magasabb díjakhoz vezethet.
Az európai kormányok jelenleg is vizsgálják, hogy miként lehetne mérsékelni az energiaköltségek növekedésének következményeit. Franciaországban az állam azt tervezi, hogy teljesen államosítja a hőségben bajba került Electricite de France SA atomerőműves céget. A dán Energi Danmark közműszolgáltató elemzése alapján nincs jele annak, hogy a drágulás belátható időn belül véget érne. „A héten további áremelkedésre számítunk, hacsak nem érkezik néhány figyelemre méltó, elsősorban a gázzal kapcsolatos csökkenő jelzés” – írta a közműcég. Eközben a jövő hónapra szóló holland benchmark gáz határidős ügyleteknél még tovább nőttek az árak, miközben azok már a múlt héten is emelkedtek. Amszterdamban 3,9 százalékos napközbeni drágulást is jelentettek a szeptemberi gázszerződéseknél.
Beruházásokkal csökkentenék a rezsit
A drasztikusan emelkedő árak következtében Magyarországon egyre több háztartásban fontolgatják az olyan beruházásokat, amelyeknek köszönhetően mérsékelhetik a rezsit. Az energiahatékonyság növelésével, például a hőszigeteléssel rengeteg energia takarítható meg, de az áram helyi megtermelésével, így a napelemek telepítésével is sokat spórolhatunk. Ezek esetenként igen költséges projektek lehetnek, adottak azonban olyan programok, amelyek segíthetnek a beruházásban. A napelemek telepítését is támogató otthonfelújítási pályázat keretében például akár a költségek 50 százalékát is visszaszerezhetik a résztvevők, a napelemes és fűtéskorszerűsítési programban pedig 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás jár az alacsony jövedelmű háztartásoknak. Előbbi pályázat előreláthatóan év végéig fut, utóbbi programba pedig legközelebb valószínűleg jövő tavasszal lehet bekapcsolódni.
Zöldinfó
Az űr küszöbén: hogyan készülünk a Föld utáni életre
Kié lesz az űr? Erre a kérdésre keresi a választ az MVM Future Talks 2025-ös dokumentumfilmje.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hatodik MVM Future Talks évad nagykövete, Puskás-Dallos Peti Krakkótól Tokióig utazott, hogy szakértőkkel beszélgetve kiderítse, mi vár az emberiségre, miután megveti a lábát az űrben. Űrközgazdászok, geológus, jogász és tudósok is megszólaltak arról, mik most a rövid távú célok és lehetőségek, és hogy milyen jövő vár ránk, ha nagy számban lépjük át a Föld határát. Jelenleg nemzetközi projektek keretében dolgoznak szakértők azon, hogy az űrbe költözés ne csak sci-fi történetekben legyen lehetséges, ám ha már könnyedén tudunk embert küldeni a Holdra, netán sikerül biztosítani a marsi élet feltételeit, felmerül majd a kérdés: ki akar úr lenni az űrben? – teszi fel a kérdést az alternativenergia.hu. A földi gazdasági, politikai versengés a Kármán-vonalon túl is folytatódik majd? Puskás-Dallos Peti ellátogatott a japán Ispace magán űrvállalathoz, ahol a Föld és Hold közötti fenntartható gazdasági rendszer kiépítésén dolgoznak, először nyersanyagok után kutatnak, majd az állandó emberi jelenlét lehetőségét szeretnék megteremteni. Szó esik arról, hogy 15 éven belül már 1000 ember dolgozhat a Holdon, és hogy a víz nem csak az életben maradásunk, de a közlekedésünk kulcsa is. Peti meglátogatta a Tohoku Egyetemet is, ahol égitesteket kutató robotokkal foglalkoznak, valamint a JAXA űrügynökséget is, ahol aszteroidákat elemeznek.
Ezt követően a nagykövet Krakkó felé vette az irányt, ahol Európa legnagyobb holdjáró versenyét szervezték meg épp. Ezen részt vett az egyik fontos magyar űrkutatási vállalat, a Puli Space Technologies alapítója, Pacher Tibor is, aki mesélt a hazai fejlesztésű „vízszimatolóról”. A videóban megszólal továbbá egy űrközgazdász és egy geológus, akik arról beszélnek, milyen értékes nyersanyagokat hozhatunk haza a Holdról, és hogyan lesz ebből üzlet, egy jogász, aki rávilágít az űrjog hiányosságaira, és egy gazdasági tanácsadó cég igazgatója is, akinek már az űrbányászattal kapcsolatban is kell tanácsot adnia.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordmennyiségű áramot töltöttek a magyar elektromos autósok
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
