Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Zöld út a napelemes visszatáplálásnak

Megszületett a kormányhatározat az új napelemes rendszerek tavaly elrendelt visszatáplálási tilalmának kivezetéséről.

Létrehozva:

|

A szolgáltatók adatai alapján az Energiahivatal háromhavonta tesz javaslatot azokra a területekre, ahol a hálózat kapacitása lehetővé teszi a korlátozás feloldását. Az ígéret szerint az alkalmas helyeken már nyár végén indulhat a visszatáplálás. A napelemes beruházásban gondolkodókat azonban egy ennél fontosabb határidő szorítja: legfeljebb az év végéig üzembe helyezett rendszerek lehetnek szaldós elszámolásúak. Igaza lett a szakértőknek: az elektromos hálózat nem megfelelő kapacitásai miatt az új napelemes rendszerekre tavaly bevezetett visszatáplálási korlátozás nyár végére részben megszűnhet.

A kormánynak az Európai Bizottság számára tett vállalásai alapján március végéig kellett szabályoznia a lakossági napelemes rendszerek visszatáplálását és a vonatkozó rendelet az utolsó pillanatban meg is jelent. „A legfontosabb, hogy ez a jogszabály már nagyon helyesen nem teljes, országos korlátozásról beszél. A visszatáplált áram kezelése ugyanis csak azokban a transzformátorkörzetekben okozott eddig is problémát a szolgáltatóknak, ahol sok napelemes rendszer működött. Másutt bőven volt még tartalék a hálózatban, a tavaly bejelentett fejlesztések pedig tovább növelik a kapacitásokat” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. A labda most átkerült a szolgáltatók és az Energiahivatal térfelére. A nyár végéig fognak javaslatot tenni, hol engedélyezhető ismét a visszatáplálás. Így az új napelemek tulajdonosait csak minimális veszteség éri. „A tavaly ősszel beadott óriási mennyiségű igény nagyon meghosszabbította az engedélyezési folyamatot, ezért valószínűleg még nincs is olyan napelemes rendszer az országban, amire vonatkozna a tilalom. A meglévő napelemek visszatáplálását ugyanis eddig sem korlátozták” – véli a szakértő.

Hosszú távon azonban a napelemek megtérülését a visszatáplálás helyett az önfogyasztásra kell alapozni. Jövő évtől biztosan nem lehet szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatóval: vagyis minden visszatáplált áramért kevesebb pénz jár a napelemeseknek, mint amennyit a hálózatból vételezésért fizetnek. A nappali, illetve a nyári túltermeléssel többé nem lehet kiegyenlíteni az éjszakai és a téli fogyasztást. „A Nap jövőre sem küld villanyszámlát, de mindenképpen tudatosabb energiahasználatra lesz szükség. A lényeg, hogy a lehető legtöbb fogyasztást nappalra kell időzíteni, amikor a napelempanelek termelése csúcsra jár. Az önfogyasztás, vagyis az azonnal felhasznált áram továbbra is ingyen lesz, a hálózatba táplált felesleget viszont később drágábban kell visszavásárolni. Sokat jelent, ha a programozható elektromos eszközöket – például villanybojlert, mosogatógépet – a napos órákra időzítve kapcsolják be a tulajdonosaik” – tanácsolja Kujáni Péter.

Advertisement

Egyelőre nem ismert, pontosan milyen elszámolási feltételek fogják felváltani januártól a szaldós megoldást. Az azonban bizonyos, hogy a jelenleginél kedvezőtlenebb lesz a napelemtulajdonosok számára. Kujáni szerint a december végéig megkötött szaldós szerződések még tíz évig havi elszámolással ugyan, de érvényben maradnak. „Ennyi idő alatt egy átlagos napelem akár úgy is visszahozhatja az árának nagy részét, hogy az első néhány hónapban nem lehet róla visszatáplálni. Aki viszont a korlátozás miatt halasztja el a beruházását, a bruttó feltételekkel pénzügyileg is biztosan rosszabbul fog járni.”

Advertisement

Zöld Energia

Nyersanyagfüggőség lassítja az európai zöld fordulatot

Az EU kifogyhat a megújuló energiaforrásokhoz szükséges fő nyersanyagokból.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Unióban nem lesz elegendő alapvető fontosságú nyersanyag a megújuló energiaforrásokhoz, már 2030-ra problémák lehetnek ezek biztosításában – állapította meg az Európai Számvevőszék közzétett jelentésében. A luxembourgi székhelyű testület jelentése szerint az EU nehezen tudja csökkenteni importfüggőségét ezekből a nyersanyagokból, miközben az uniós belföldi kitermelés és feldolgozás szűk keresztmetszetekbe ütközik, az újrafeldolgozás pedig továbbra is a kezdeti szakaszban jár – tette hozzá az alternativenergia.hu. A számvevők arra figyelmeztetnek: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben megvalósulnak. A megújuló energiára való átálláshoz az EU nagymértékben támaszkodik akkumulátorokra, szélturbinákra és napelemekre, amelyekhez olyan nyersanyagok szükségesek, mint a lítium, a nikkel, a kobalt, a réz és a ritkaföldfémek – tették hozzá.

Ezek a nyersanyagok döntően néhány unión kívüli országban – például Kínában, Törökországban és Chilében – koncentrálódnak. E nyersanyagok nélkül nem lesz energetikai átállás, sem versenyképesség, sem stratégiai autonómia – hangsúlyozta Keit Pentus-Rosimannus, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: az EU beszállítási függősége már olyan mértékű, hogy az kockázatot jelenthet, ezért alapvető feladat a kiszolgáltatottság csökkentése. Az EU 2024-ben fogadta el a létfontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet, amely 26, az energetikai átállás szempontjából meghatározó ásványi anyag hosszú távú és biztonságos ellátását kívánja garantálni. A rendelet azonban 2030-ig csak nem kötelező erejű célokat tartalmaz, és nem egyértelmű, milyen módszertan alapján határozták meg az elérendő szinteket – hangsúlyozta a számvevőszék. A testület szerint az import diverzifikálására tett uniós lépések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket.

A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy az újrafeldolgozás terén sem biztató a helyzet, a 26 érintett anyag közül hét esetében az újrafeldolgozási arány mindössze 1-5 százalék, tíznél pedig egyáltalán nincs újrafeldolgozás. A számvevők szerint azt nehezítik a magas költségek, a kis mennyiségek, illetve a technológiai és a szabályozási akadályok. A belföldi kitermelés fokozását célzó uniós törekvések is lassan haladnak. Egy bányászati projekt működőképessé válása akár húsz évig is eltarthat, így kérdéses, hogy a 2030-as határidőig érdemi előrelépés érhető-e el. A számvevőszék figyelmeztetése szerint fennáll a veszélye annak, hogy az EU erőfeszítései ördögi körbe kerülnek: az ellátási hiány akadályozza a feldolgozási projektek megvalósítását, ami tovább gyengíti az ellátásbiztonságot. Az EU legfrissebb jegyzéke 34 kiemelten fontos nyersanyagot sorol fel, ezek közül 26 szükséges a legfontosabb megújulóenergia-technológiákhoz. A nyersanyagok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU teljesíteni tudja 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célját, valamint a 2050-re vállalt klímasemlegességet – hangsúlyozta jelentésében a számvevőszék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák