Zöld Energia
Ez a zseniális találmány mentheti meg az emberi civilizációt
Julian Melchiorri még csak most diplomázik az angol iparművészeti egyetemen, de a nevét az elmúlt pár napban sokan megjegyezték. Julian a Tufts Egyetem kutatóival közösen fejlesztett ki egy mesterséges levelet, ami fény hatására oxigént termel, pont úgy, mint a Földön található növények.
A fiú a selyem egy speciális fehérjét és egy algákban található anyagot használt arra, hogy létrehozza a mesterséges levelet. Ezután csak fényre van szükség, és találmány máris elkezdi átalakítani a levegőben található széndioxidot oxigénné.
SZÉTNÉZTÉL MÁR TRENDI WEBSHOPUNKBAN? KATT IDE!
A levél használható például épületek külső és belső felületeinek beborítására, amik így folyamatosan tisztítanák a városok szennyezett levegőjét.
A találmány az űrkutatásban is nagyon sokat segíthet. A növényeket termeszteni a súlytalanság állapotában nagyon bonyolult, nélkülük viszont nehezen megoldható, hogy az űrhajósoknak legyen elég oxigénjük egy hosszútávú űrutazás során. A mesterséges levél viszont a súlytalanságban is működik, így ki lehet vele “tapétázni” az űrhajó belsejét.
forrás: mivoltma.444.hu
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöld Energia
Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált
Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.
Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.
A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.
A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.
Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.
A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés8 óra telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan


Name
2015-01-06 at 17:32
Hiányoltam a linkeket, meg egyáltalán az egésznek a nevét ebből a cikkből. Demó, de nem vezet sehova sajnos, csak egy mini reklám volt benne, de utánajártam.
Hasznos linkek:
http://www.iflscience.com/technology/inventor-develops-synthetic-leaf-produces-oxygen
http://www.julianmelchiorri.com/
Name
2015-01-06 at 17:37
Valójában fennmarad jópár nagy kérdés,
egyáltalán mennyi oxigént képes generálni,
mennyi széndioxidot tárol el,
és mennyi energiát eszik, mert ez is használ energiát.
Pl felhízik és mint egy széndarab lehull ha megtelt, vagy 1 év után ugyanúgy néz ki csak már nem termel oxigént?
Egy még fontosabb… Jobb ez mint az alga amiből kivonják a nedveket hogy legyártsák?
Hegyi János
2015-01-06 at 20:10
Választ keresek:miből állítja elő az oxigént és mi a melléktermék?
Szalacsi Sándor
2015-01-06 at 23:10
Há’ a vízbű veszi ki a Zoxigént, és hogy mennyit? Há’ húszon-harmincezer litért. XD
Klebercz Orsolya
2015-01-09 at 13:46
Ööööö… nem értem. Mi volt a baj a természetes levéllel? @.@
Zahorecz Anna
2015-01-10 at 04:18
Csak úgy halkan megjegyzem, hogy ezt a folyamatot fotoszintézisnek hívják és glükóz+víz is kell hozzá. Kacsa az egész 🙂
Ménkűpocok
2015-01-11 at 14:23
Nem értem ezzel miért vagyunk előrébb. Ez tulajdonképpen olyan mintha felfuttatnánk borostyánnal, vagy valamilyen futónövényel , amit még ragasztgatni sem kell kell, magától végzi a dolgát.
Vegyes
2015-01-16 at 08:17
Tehát: A fotoszintézis olyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre
http://hu.m.wikipedia.org/wiki/Fotoszintézis
Nem, hogy nem kell a fotoszintézishez cukor, hanem egyenesen abban állítódik elő. 🙂
Eva
2015-02-16 at 18:17
Mindenképpen hasznosak a felfedezések-mint ez is.Egyszerűnek tűnik,mégis akinek eszébe jutott dolgoznia kellett a fejlesztésén.A dolgok ott vannak előttünk,csak elmegyünk mellette..ne bántsuk azokat akik a Föld megmentéséért küzdenek.