Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ez a zseniális találmány mentheti meg az emberi civilizációt

Létrehozva:

|

Julian Melchiorri még csak most diplomázik az angol iparművészeti egyetemen, de a nevét az elmúlt pár napban sokan megjegyezték. Julian a Tufts Egyetem kutatóival közösen fejlesztett ki egy mesterséges levelet, ami fény hatására oxigént termel, pont úgy, mint a Földön található növények.

A fiú a selyem egy speciális fehérjét és egy algákban található anyagot használt arra, hogy létrehozza a mesterséges levelet. Ezután csak fényre van szükség, és találmány máris elkezdi átalakítani a levegőben található széndioxidot oxigénné.

 

SZÉTNÉZTÉL MÁR TRENDI WEBSHOPUNKBAN? KATT IDE! 

 

A levél használható például épületek külső és belső felületeinek beborítására, amik így folyamatosan tisztítanák a városok szennyezett levegőjét.

Advertisement

A találmány az űrkutatásban is nagyon sokat segíthet. A növényeket termeszteni a súlytalanság állapotában nagyon bonyolult, nélkülük viszont nehezen megoldható, hogy az űrhajósoknak legyen elég oxigénjük egy hosszútávú űrutazás során. A mesterséges levél viszont a súlytalanságban is működik, így ki lehet vele “tapétázni” az űrhajó belsejét.

forrás: mivoltma.444.hu

 

 

Advertisement
9 hozzászólás

9 Comments

  1. Name

    2015-01-06 at 17:32

    Hiányoltam a linkeket, meg egyáltalán az egésznek a nevét ebből a cikkből. Demó, de nem vezet sehova sajnos, csak egy mini reklám volt benne, de utánajártam.

    Hasznos linkek:
    http://www.iflscience.com/technology/inventor-develops-synthetic-leaf-produces-oxygen

    http://www.julianmelchiorri.com/

  2. Name

    2015-01-06 at 17:37

    Valójában fennmarad jópár nagy kérdés,
    egyáltalán mennyi oxigént képes generálni,
    mennyi széndioxidot tárol el,
    és mennyi energiát eszik, mert ez is használ energiát.

    Pl felhízik és mint egy széndarab lehull ha megtelt, vagy 1 év után ugyanúgy néz ki csak már nem termel oxigént?

    Egy még fontosabb… Jobb ez mint az alga amiből kivonják a nedveket hogy legyártsák?

  3. Hegyi János

    2015-01-06 at 20:10

    Választ keresek:miből állítja elő az oxigént és mi a melléktermék?

  4. Szalacsi Sándor

    2015-01-06 at 23:10

    Há’ a vízbű veszi ki a Zoxigént, és hogy mennyit? Há’ húszon-harmincezer litért. XD

  5. Klebercz Orsolya

    2015-01-09 at 13:46

    Ööööö… nem értem. Mi volt a baj a természetes levéllel? @.@

  6. Zahorecz Anna

    2015-01-10 at 04:18

    Csak úgy halkan megjegyzem, hogy ezt a folyamatot fotoszintézisnek hívják és glükóz+víz is kell hozzá. Kacsa az egész 🙂

  7. Ménkűpocok

    2015-01-11 at 14:23

    Nem értem ezzel miért vagyunk előrébb. Ez tulajdonképpen olyan mintha felfuttatnánk borostyánnal, vagy valamilyen futónövényel , amit még ragasztgatni sem kell kell, magától végzi a dolgát.

  8. Vegyes

    2015-01-16 at 08:17

    Tehát: A fotoszintézis olyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre
    http://hu.m.wikipedia.org/wiki/Fotoszintézis
    Nem, hogy nem kell a fotoszintézishez cukor, hanem egyenesen abban állítódik elő. 🙂

  9. Eva

    2015-02-16 at 18:17

    Mindenképpen hasznosak a felfedezések-mint ez is.Egyszerűnek tűnik,mégis akinek eszébe jutott dolgoznia kellett a fejlesztésén.A dolgok ott vannak előttünk,csak elmegyünk mellette..ne bántsuk azokat akik a Föld megmentéséért küzdenek.

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

|

Szerző:

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

Advertisement

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák