

Zöldinfó
A MOME erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve; a programról csütörtökön írták alá a stratégiai megállapodást Budapesten.
Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is – jegyezte meg. A flórából és faunából állatok és növények fajtái tűnnek el, majd újak jelennek meg, ezt a folyamatot pedig a következő nemzedékeknek, a Z és a következő Alfa generációnak is értenie és értelmeznie kell – tette hozzá. Megjegyezte, “amit mi teszünk, az nem egyszerű fellángolás. Egyedülálló vállalás a hazai felsőoktatási intézmények között”. Az eseményen elhangzott, hogy a MOME 2022-től teljes tevékenységét a fenntarthatóság elveivel összhangban szervezi, hogy működését tíz éven belül száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, sőt a MOME Zero program kiterjed a Campuson kívüli klímavédelemre is. Ez egy többlépcsős erdőtelepítő program, erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával; az első erdőtelepítést 2023 végére tervezik.
A MOME Zero erdőtelepítő akció részeként az egyetem a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkokkal összefogásban félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik a MOME károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az akcióban a MOME közössége, az egyetem dolgozói és hallgatói is szerepet vállalnak – jegyezte meg az elnök; a fenntarthatósági program a MOME képzésébe is beépül. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója emlékeztetett rá, hogy a nemzeti parkok is küzdenek a klímaváltozás ellen, ezért örömmel csatlakoznak a MOME programjához, amely nem egy élőhely védelméről, hanem egy új létesítéséről szól.
Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója felidézte, hogy a park helyén a múlt rendszerben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését tervezték, a nemzeti park azonban 25 éve azon dolgozik, hogy természeti értékeit, térségét megóvja. Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig arról beszélt, hogy a nemzeti parkban a szántók és az egykori ártéri erdők vizes, mocsaras területei a csapadékosabb időszakokban nagyon nehezen művelhetők, így indokolt, hogy ott erdőt telepítsenek és partnerként részt vegyenek az egyetem programjában, hiszen Magyarország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékéről van szó.

Zöldinfó
A fenntarthatóság, és egyben a fenntartható tanárképzés kulcsa is lehet az egyetemi Z-szak
Az Európában egyedülálló osztatlan természettudomány-környezettan tanárképzésre a végzős diákok mellett gyakorló pedagógusok, természettudományos diplomával rendelkező szakemberek is jelentkezhetnek.

Az ötéves, kifejezetten a Z generációt megszólító Z-szak különlegessége, hogy átfogó képet nyújt a természettudományokról, így a hallgatók nem csupán egy-egy tantárgyi területen szereznek szilárd szakmai tudást, hanem a biológiai, kémiai, fizikai és földtudományi tananyagok közötti összefüggésekkel is megismerkednek.
Az Európában elsőként bevezetett képzésnek hat egyetem hét képzőhelye is helyet biztosít:
- Budapesten ELTE Természettudományi Kara,
- Debreceni Egyetem,
- az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem,
- a Nyíregyházi Egyetem,
- a Pécsi Tudományegyetem,
- a Szegedi Tudományegyetem,
- és az ELTE szombathelyi Savaria Egyetemi Központja.
A megoldáscentrikus, innovatív szemléletű képzés során a hallgatók a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság szempontjaival is megismerkednek. Nagy hangsúlyt kap a retorikai, művészeti, vizuális kommunikációs készségek fejlesztése is, ami növeli az itt szerzett diploma értékét.
A pedagógiai kompetenciák fejlesztése viszont nem csak a lexikális tudás mélyítésében, hanem a készségek elsajátításában is megmutatkozik. A hallgatók környezetközeli, gyakorlatorientált oktatásban részesülnek, emellett kutatásokban vehetnek részt, valamint nemzetközi tapasztalatokat is szerezhetnek. Így az inter- és multidiszciplináris Z-szak segít teljes egységében, átfogóan megérteni a megtapasztalható természetet, ezáltal a jövő pedagógusai könnyeben tudják majd átadni diákjaik számára a természettudományos területek közötti összefüggéseket, feléleszteni bennük a természet szeretetét és erősíteni bennük a tanulmányokhoz elengedhetetlen kíváncsiságot.
A képzésre az érettségizők és a felsőoktatáson belüli szakváltást kereső diákok mellett gyakorló pedagógusokat, illetve természettudományos területeken szerzett mesterfokú diplomával rendelkező, tanítani vágyó szakembereket is várnak. Ebben az esetben a képzés időtartama (1–3 év) az előképzettségtől függ, középpontjában pedig az összevont természettudomány órához kapcsolódó ismeretek állnak. Ezen rövid ciklusú képzések a január végéig megjelenő felvételi póttájékoztatóban fognak először szerepelni.
Átalakuló tudásközpont
A Z-szak osztatlan önálló (szakpárt nem igénylő) tanárképes képzésnek helyet adó hat egyetem összefogása 2022 szeptemberében indította először a gyakorlati oktatásra alapozott képzést. A szakról további információk a megújult zeeszak.hu weboldalon találhatók, a portál betekintést enged a képzésben már részt vevő hallgatók tapasztalataiba is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak, akik idén telepítenének napelemes rendszert
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ismét változhat a napelemes rendszerek elszámolása?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Engedélyezik az erkélyre szerelhető napelemeket Bécsben
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
A fenntarthatóság, és egyben a fenntartható tanárképzés kulcsa is lehet az egyetemi Z-szak