Zöldinfó
Az Európai Bizottság új szabályokat javasol a csomagolási hulladék mennyiségi csökkentése érdekében
Az Európai Bizottság új európai uniós jogszabályokat javasolt szerdán, amelyek célja, hogy visszaszorítsa a nehezen lebomló és a környezetre káros műanyag csomagolási hulladék mennyiségét.
A 2050-re megvalósítandó klímasemlegesség érdekében előterjesztett új jogszabályok szerint az uniós tagállamok kötelesek lesznek az egy főre jutó csomagolási hulladék mennyiségét 2030-ig öt, 2040-ig pedig tizenöt százalékkal csökkenteni. A csomagolási hulladék jelenleg a települési szilárd összhulladék 36 százalékát teszi ki átlagosan. Az uniós felmérések szerint egy uniós állampolgár egy évben átlagosan 180 kilogramm csomagolási hulladékot termel, és intézkedések hiányában ez a mennyiség az előrejelzések szerint 2030-ra mintegy 215 kilogrammra nőhet. A szerdán közzétett jogszabályjavaslatok szerint a vállalatoknak termékeik bizonyos százalékát újrahasznosítható csomagolásban kell árusítaniuk, például a kiszállításra, elvitelre szánt ételeket, italokat és egyéb, online értékesített árukat. Emellett szabványosítani fogják a csomagolási kiszereléseket, és a csomagolásokon feltüntetik, ha az újra felhasználható.
A szükségtelen csomagolás elkerülése érdekében 2030-ra betiltanák például a vendéglátóipari helyiségekben fogyasztott élelmiszerek és italok, az élelmiszerboltokban kapható gyümölcsök és zöldségek, valamint a hotelvendégeknek biztosított cikkek egyszer használatos csomagolását. Emellett a testület a kötelező betétdíjas rendszerek kialakítását szorgalmazza a műanyag palackokra és az alumínium italdobozokra vonatkozóan, és követelményeket vezetne be azok komposztálhatóságával és újrafeldolgozhatóságával kapcsolatban. A gyártóknak az új műanyag csomagoláson kötelezően fel kell majd tüntetniük, hogy a csomagolás anyagának hány százaléka újrafeldolgozott. A javasolt intézkedések 66 millió tonnáról 43 millió tonnára csökkentenék az üvegházhatású gázok csomagolásból származó kibocsátását, a vízhasználat 1,1 millió köbméterrel csökkenne, a gazdaságot és a társadalmat érő környezeti kár költsége pedig 6,4 milliárd euróval lenne kevesebb.
Zöldinfó
Hétezer fa, milliónyi látogató: Európa legjobb nagyparkja lett a Városliget
A Városliget lett idén Európa legjobb nagyvárosi parkja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Azt írták, a Városliget fenntartása Magyarország egyik legösszetettebb parküzemeltetési feladata. A különlegességét a mérete és funkcionális sokszínűsége adja: a több mint 200 éves nagyparkban a természet, a sport és a játszóterek mellett olyan intézmények működnek, mint a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza.

Kiemelt figyelmet igényel a Nagyjátszótér, a Sportcentrum, a Piknikkert, a Mőcsényi Mihály botanikus kert, a Vakok kertje, valamint a Városligeti-tó rendszere. Ezek a területek nemcsak látogatottságuk miatt érzékenyek, hanem azért is, mert eltérő fenntartási technológiát, eltérő ellenőrzési gyakoriságot igényelnek – ismertették.
Hozzátették, a hatalmas látogatóforgalom mellett folyamatosan gondoskodnak a zöldterületről, azon belül mintegy hétezer fáról, az intézményrendszerről, a parkberendezésekről, a burkolatokról, az infrastruktúráról és a 60 ezer négyzetméteres Városligeti-tó állapotáról. A parkban kihelyezett mintegy 400 hulladékgyűjtő, a 35 ivókút és a játszóterek állapota folyamatos ellenőrzés alatt áll. A növényzet gondozását talajnedvesség-mérők optimalizálják, a tó vízminőségét szenzorok figyelik.

Kitértek arra is, hogy a Városliget Zrt. megbízásából az Inspira Research Group által a parkban megkérdezett ezer ember véleményén alapuló kutatás szerint a válaszadók 99 százaléka elégedett a megvalósult fejlesztések színvonalával.

Ugyancsak 99 százalékuk előnyösnek tartja, hogy a Városligetben egy helyen találhatók meg a sportolás, a kikapcsolódás, a családi programok és a kulturális élmények lehetőségei.A megkérdezettek 99 százaléka úgy látja, hogy a Városliget az elmúlt évtizedben jobb, rendezettebb hellyé vált, 98 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a parknak ma már felelős gazdája van.

A Liget népszerűségét a rendszeres használat is jelzi, a válaszadók közel háromnegyede legalább hetente egyszer felkeresi a parkot, 41 százalékuk pedig hetente több alkalommal is – olvasható a sajtóanyagban.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia14 óra telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
