Zöldinfó
Az Európai Bizottság új szabályokat javasol a csomagolási hulladék mennyiségi csökkentése érdekében
Az Európai Bizottság új európai uniós jogszabályokat javasolt szerdán, amelyek célja, hogy visszaszorítsa a nehezen lebomló és a környezetre káros műanyag csomagolási hulladék mennyiségét.
A 2050-re megvalósítandó klímasemlegesség érdekében előterjesztett új jogszabályok szerint az uniós tagállamok kötelesek lesznek az egy főre jutó csomagolási hulladék mennyiségét 2030-ig öt, 2040-ig pedig tizenöt százalékkal csökkenteni. A csomagolási hulladék jelenleg a települési szilárd összhulladék 36 százalékát teszi ki átlagosan. Az uniós felmérések szerint egy uniós állampolgár egy évben átlagosan 180 kilogramm csomagolási hulladékot termel, és intézkedések hiányában ez a mennyiség az előrejelzések szerint 2030-ra mintegy 215 kilogrammra nőhet. A szerdán közzétett jogszabályjavaslatok szerint a vállalatoknak termékeik bizonyos százalékát újrahasznosítható csomagolásban kell árusítaniuk, például a kiszállításra, elvitelre szánt ételeket, italokat és egyéb, online értékesített árukat. Emellett szabványosítani fogják a csomagolási kiszereléseket, és a csomagolásokon feltüntetik, ha az újra felhasználható.
A szükségtelen csomagolás elkerülése érdekében 2030-ra betiltanák például a vendéglátóipari helyiségekben fogyasztott élelmiszerek és italok, az élelmiszerboltokban kapható gyümölcsök és zöldségek, valamint a hotelvendégeknek biztosított cikkek egyszer használatos csomagolását. Emellett a testület a kötelező betétdíjas rendszerek kialakítását szorgalmazza a műanyag palackokra és az alumínium italdobozokra vonatkozóan, és követelményeket vezetne be azok komposztálhatóságával és újrafeldolgozhatóságával kapcsolatban. A gyártóknak az új műanyag csomagoláson kötelezően fel kell majd tüntetniük, hogy a csomagolás anyagának hány százaléka újrafeldolgozott. A javasolt intézkedések 66 millió tonnáról 43 millió tonnára csökkentenék az üvegházhatású gázok csomagolásból származó kibocsátását, a vízhasználat 1,1 millió köbméterrel csökkenne, a gazdaságot és a társadalmat érő környezeti kár költsége pedig 6,4 milliárd euróval lenne kevesebb.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
