Zöld Energia

Energiahatékonyság felsőfokon – Két év alatt összesen több mint 800 millió Forint megtakarítás

Létrehozva:

9 év telt el a létrehozás óta

2014-03-06

Szerző:

Hell

Az épületek energiahatékony üzemeltetése, költséghatékony fenntartása valamennyi vállalat, intézmény számára rendkívül fontos, s napjainkban az emelkedő energiaáraknak köszönhetően egyre nagyobb kihívást jelent. A megoldás azonban sokszor kézenfekvőbb, mint gondolnánk.

Az EUREM Energiagazdász képzés résztvevői keményen dolgoznak az energiahatékonyságért, s így két év alatt összesen több mint 800 millió forinttal csökkentették vállalataik energiafelhasználását.

Immár hazánkban is elérhető Európa vezető energetikai, energiahatékonysági képzése, az EUREM EnergyManager program, mely világszerte 21 országban bizonyította már költségcsökkentő hatását. Egy egyedülálló, komplex, gyakorlatorientált program a hatékony és gyors költségcsökkentésért és környezetünk védelméért.

A képzésről a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Tudásközpontjának ügyvezetőjét, Borosné Huber Máriát kérdeztük:

– Ön szerint miben rejlik az Energiagazdász képzés egyedisége?

– Ez a képzés sokkal többet nyújt egy magas színvonalú szakmai tanfolyamnál. Energiatudatos szemléletet közvetít kiváló gyakorlati szakemberek közreműködésével, valamint hazai és nemzetközi kapcsolati hálót és folytonos tapasztalatcserét, szakmai továbbképzéseket biztosít. A résztvevők egy nemzetközi portálon keresztül aktuális információkhoz, szakmai anyagokhoz férhetnek hozzá a képzés témaköreivel kapcsolatban, valamint kommunikálhatnak az EUREM hálózat tagországainak többi résztvevőjével és oktatójával.

– Kinek ajánlja az Energiagazdász képzést?

– Valamennyi nagy energiafogyasztású, illetve energiatudatos vállalat számára, mivel rendkívül nagy megtakarítások érhetők el rövid időn belül, a képzést lezáró konkrét vállalati energiaoptimalizáló projektmunka révén. Ebben a résztvevő a saját cégnél meglévő, energetikai szempontból gyenge pontra mutat rá és javasol megtakarítást eredményező változtatást. Eddig világszerte 3000 végzett résztvevője van a képzésnek. A program nagy előnye, hogy a résztvevők, illetve az őket delegáló vállalatok megtakarításaik révén nem csupán a képzés és a beruházás költségét nyerik vissza, hanem az évente jelentkező költségcsökkenésnek köszönhetően tovább növelik eredményességüket. Eddig Magyarországon 26-an végezték el a tanfolyamot. Az ő eredményeiket összesítve számunkra is meglepő adatokat kaptunk. 26 résztvevőnk összesen több mint évi 867 millió forintot takarított meg vállalata számára. Ez azt jelenti, hogy átlagosan éves szinten közel 8,6 millió forint az egy résztvevőre eső megtakarítás, ami havi szinten átlagosan 720.000 Ft-tal „gazdagítja” a résztvevők, ill. vállalataik pénztárcáját.

A képzésről a Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszékének vezetőjét, Dr. Magyar Zoltánt is megkérdeztük, aki cégvezetői és sok egyéb szakmai tevékenysége mellett az EUREM EnergyManager program vezetőtanára.

– Ön, mint a témában jártas szakember, sok hasonló témájú képzést látott már. Miben tűnik ki ezek közül az EUREM Energiagazdász program?

– A képzés nagy előnye véleményem szerint, hogy a tananyag német szakemberek által került kidolgozásra. Ebből kifolyólag a résztvevők betekintést nyerhetnek az ottani viszonyokba, technológiákba, bevált megoldásokba. Emellett természetesen a magyar helyzet is bemutatásra kerül. A képzés másik sajátossága, hogy a résztvevők a legkülönbözőbb vállalatoktól érkeznek, s helyi tapasztalataikat nagyszerűen meg tudják vitatni egymással, valamint az oktatóval. Meglátásom szerint ez mindnyájuk számára nagy haszonnal bír.

Az eddigi résztvevők köre széles palettán mozog; a legnagyobb hazai termelővállalatoktól a magánszemélyekig. A képzésről egy korábbi résztvevőt, Kok Gyulát, egy energetikai szektorban tevékenykedő mikrovállalat vezetőjét kérdeztük:

– Ön egy mikrovállalattól érkezett az EUREM képzésre. Hogyan jött az ötlet? Teljesültek az elvárásai, sikerült profitálnia a részvételből?

Korábban más iparágban tevékenykedtem. Szerettem volna profilt váltani, más irányba is elindulni. Így jött az ötlet, hogy az energiahatékonyság, energiagazdálkodás felé nyissak. Az EUREM Energiagazdász képzés komoly szemléletformáló hatással volt rám. Az egyes témakörök megvitatása során a fő szempont mindvégig az energiamegtakarítás volt. Az képzésen valamennyi az energiagazdálkodást, energiafogyasztást érintő terület szóba került. Ez az átfogó tematika volt számomra a legfontosabb. Az itt elsajátított tudás segítségével végzem munkámat új, energetikai szektorban tevékenykedő cégemben, s sokszor még a mai napig előveszem a tananyagot, az órák során készített jegyzeteket. Mindent összevetve úgy gondolom, hogy egyértelműen hasznos és jövedelmező befektetés volt számomra ez a képzés még így, mikrovállalatként is. Nagyobb vállalatok esetén pedig nem is kérdéses, hogy befektetett munka, pénz és idő legfeljebb egy év alatt, de sok esetben már néhány hónap alatt megtérül.

A képzés résztvevőinek eddig elért összeredménye:

· Összes megtakarítás: 867.417.000 Ft/év

· Átlagos megtakarítás résztvevőnként: 8.642.375 Ft/év

· Átlagos megtakarítás havonta: 720.000 Ft

Bővebb információ:

www.duihk.hu/hu/eurem

http://hu.eurem.net

kottmayer@ahkungarn.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2022-09-29

Szerző:

Hell

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom