Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hűtőszekrény helyett – szárítás, aszalás

Létrehozva:

|

Manapság rendkívül sok élelmiszert fogyasztunk, pazarlóan bánunk az étkezére hűtőbe eltett, vagy már kész étkekkel.

Hűtőszekrényeink “jócskán eszik” az áramot, viszik a pénzt a családi költségvetésből, írja a zoldtrend.hu. Ezt ellensúlyozandó van kialakulóban egy új irányzat, amely hovatovább a hűtő nélküli konyha koncepcióját vetíti elő. Természetesen némi túlzással fogalmazható meg ez a szándék, de a cél egyértelmű: étkezési szokásaink megreformálása és a hatékonyabb energiagazdálkodás.

Miben állna a vátozás? Az új trend a hűtő használatát megelőző időket veszi alapul, amikor is az emberek kevesebb élelemiszert fogyasztottak, nem ment veszendőbe, nem került a kukába sok-sok hűtött, fagyasztott élelem, köszönhetően annak, hogy mindenki csak annyi elfogyasztani valót vásárolt, amennyire szüksége volt. Ezáltal takarékosabban költekezett mind az energiafelhasználást, mind az élelmiszerfogyasztást illetően.

A régmúlt időket nyilvánvalóan nem lehet egy az egyben visszahozni, de több designer és környzetvédő meggyöződése, hogy természetes tartósítási módszerekkel, azaz szárítással, aszalással sok-sok órányi hűtés kiváltható, sőt, akár a hűtő nélküli konyha képe, megvalósulása sem elképzelhetetlen egy modern, mai konyhában. Gondolkodásmódjuk megalapozott, feltevésük helytálló, de alighanem sokak számára igen radikális az általuk képviselt irányzat. Szélsőséges “üzenetüket megszelídítve”, hűséges követőik egy köztes megoldást szorgalmaznak. Mégpedig azt: háztartásonként elég egy kisebb ürtartalmú hütőszekrény, amely kevesebb élelmet fogad magába, kevesebb áramot fogyaszt, következésképpen sporolósabb vásárlásra ösztönöz, de mégsem kell a hűtőszekrény nélkülözésének gondolatával foglalkozni.

Advertisement

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák