Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés

Létrehozva:

|

Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.

A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.

Zöldinfó

Csapvíz vagy ásványvíz?

Az ásványi anyagok minősége szempontjából az egyes ásványvizek és a vezetékes ivóvizek között jelentős különbség mutatkozik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az ásványvíz összetételéről a címkén feltüntetett információ alapján lehet tájékozódni. A vezetékes ivóvíz minőségéről az üzemeltetőtől, az illetékes népegészségügyi szervtől, illetve a települési önkormányzattól kérhető felvilágosítás. A víz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az illetékes népegészségügyi szerv (Nemzeti Népegészségügyi Központ) ad felvilágosítást. Nagyon magas ásványianyag-tartalmú vizek fogyasztása esetén – például ivókúrák alkalmával – feltétlenül ajánlott a kezelőorvossal történő egyeztetés. Az ásványvíz fogyasztása különösen a nyári meleg napokon előnyös a szervezet só- és vízháztartása szempontjából. Nagyobb mennyiségű, hosszabb ideig történő fogyasztásra azonban – a fentiek miatt – a vezetékes ivóvíz javasolt. Az összetétel mellett érdemes megfontolni, hogy az ásványvízzel szemben a vezetékes ivóvíz költségigénye kisebb, valamint fogyasztásával nem keletkezik műanyag hulladék. A természetes ásványvíz emberi fogyasztásra szánt víz, melynek számos feltételnek kell megfelelnie: nem tartalmazhat olyan mennyiségben mikroorganizmust, parazitát, kémiai- vagy fizikai anyagot, ami az egészségre veszélyt jelenthet. Magyarországon közel száz kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet, közülük 45-50 vizét palackozzák, írja az egeszsegvonal.gov.hu

Az ásványvizek fogyasztása a szervezet folyadék- és elektrolitpótlását egyaránt szolgálják, hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet számára könnyen feldolgozhatók és beépíthetők: kalcium, kálium, magnézium, nátrium, valamint klór, vas, cink, foszfor, fluor, jód és szilícium is megtalálhatók benne. A víz ízét az oldott anyagok fajtája és mennyisége határozza meg.

Ásványvizek összetétele

Az ásványvizek ásványianyag-összetétele a kőzetekből kioldott ásványi anyagok függvényében változik, ezért vásárlásuk az ásványianyag-tartalmuk figyelembevételével ajánlott. Fontos tudni, hogy bizonyos ásványi anyagok nagy mennyiségben történő fogyasztása károsan hathat az egészségre. Ezt különösen a nagyobb ásványianyag-tartalmú vizek esetében kell szem előtt tartani, mivel kizárólagos, hosszú időn keresztül történő fogyasztásuk kedvezőtlen lehet, például vesekő kialakulásához is vezethet.

Az ásványvizek csomagolásán az összes ásványi anyag függvényében az alábbi megnevezések olvashatók:

Advertisement

500 mg/l ásványianyag-tartalom felett: ásványvíz;
500 mg/l ásványianyag-tartalom alatt: „csekély ásványianyag-tartalmú”;
50 mg/l ásványianyag-tartalom alatt: „nagyon csekély ásványianyag-tartalmú”.

A természetes feltárt és palackozott ásványvizek ásványianyag-tartalma tág határok (400 és 2.500 mg/l) között változik. Jellegük szerint megkülönböztetünk kalciumos, magnéziumos, nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos és szulfátos vizeket, illetve ezek változatait.

Kalcium

A kalcium a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyag, amelyet az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért táplálékkal vagy étrend-kiegészítők formájában szükséges bevinni. A felnőtt ember napi kalciumigénye 800-1000 mg, gyermekek esetében kortól függően változó: 8 éves kor alatt kissé alacsonyabb, serdülőkorban kissé magasabb. A várandósok és szoptató anyák kalciumigénye 1200 mg naponta.

Ásványvizeink kalciumtartalma 30-280 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 35 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén. Ásványvizeink jelentős többsége körülbelül 60 mg/l kalciumot tartalmaz. A természetes ásványvízre vonatkozó rendelet szerint az az ásványvíz nevezhető „kalciumtartalmúnak”, amelynek kalciumtartalma meghaladja a 150 milligrammot literenként.

Advertisement

Kálium

A kálium a szervezet számára létfontosságú ásványi anyag, amely számos nélkülözhetetlen élettani funkcióban részt vesz. Szintjét befolyásolja a táplálékkal bevitt mennyiség, az éghajlati viszonyok, a fizikai aktivitás, a nátriumszint és a vízhajtók (diuretikumok) szedése. Sem a túl magas, sem a túl alacsony káliumszint nem tesz jót a szervezetnek. A kálium vérszintje nagyon szűk határok között mozog, élettani esetben 3,5-5,3 mmol/l a szérumkoncentrációja. Ásványvizeink káliumtartalma 0-15,3 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 0,44 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz naponta történő elfogyasztása esetén.

Magnézium

A magnézium olyan nyomelem, amelyre az emberi szervezet minden sejtjének szüksége van, sejttípustól függően változó mennyiségben. Az emberi szervezetben lejátszódó számos biokémiai folyamat enzimjeinek működéséhez mint nélkülözhetetlen segítő molekula járul hozzá. Napi szükségletünk 5-6 mg/testsúlykilogramm, várandósok és szoptató anyák esetében a napi igény elérheti a 400-450 mg-ot is. Az intenzív fizikai munkát végző férfiak és élsportolók számára különösen fontos a fokozott magnéziumbevitel: napi 350-400 mg magnéziumra van szükségük. Ásványvizeink magnéziumtartalma 13-62 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 18 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén.

Nátrium

Advertisement

A nátrium elengedhetetlen szerepet játszik számos élettani folyamatban, például a folyadékegyensúly fenntartásában, a különböző idegi ingerületvezetésben, a vizeletkiválasztásban és a megfelelő izomműködésben. Az idült betegségek megelőzése érdekében a napi nátriumbevitelt ajánlott 2,3 g alatt tartani, ami körülbelül 5 gramm sónak felel meg. Gyermekek esetében ez az érték kisebb (0,5-0,9 g).

Ásványvizeink nátriumtartalma 4-186 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 10 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén. Ásványvizeink jelentős többsége körülbelül 30 mg/l nátriumot tartalmaz. A szív- és érrendszer megbetegedése (például magas vérnyomás) esetén nem ajánlott a magas nátriumtartalmú ásványvizek fogyasztása, helyettük az alacsony (kevesebb mint 20 mg/liter) nátriumtartalmú vizek ajánlottak.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!