

Zöldinfó
Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés
Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.
A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.

Zöldinfó
Agrártámogatások növekedése segíti a termelésbiztonságot és a likviditást
Június végéig csaknem 157 ezer gazdálkodó részére mintegy 767,6 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az előző évhez képest 11 milliárd forinttal magasabb összeget kaptak – írja az alternativenergia.hu. A 2024. évi Egységes Kérelem keretében igényelt terület- és állatalapú támogatások döntő többsége az előző években tapasztaltnál gyorsabban érkezett meg – közölte közleményében Viski József, az Agrárminisztérium (AM) agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára. Kiemelte, a gyors ütemű kifizetések a termelésbiztonság és a gazdálkodók likviditása szempontjából különösen fontosak, tekintettel arra, hogy az idei évben is olyan időjárási körülmények nehezítik a termelést, mint a tavaszi fagykár vagy az aszály. Az adatokat ismertetve elmondta, a közvetlen támogatások és a hozzájuk kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások keretében 153,3 ezer gazdálkodó 541,3 milliárd forint kifizetéshez jutott. Ez az összeg 25 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Alaptámogatást 149 ezer termelőnek, 272,3 milliárd forint összegben fizetett ki a Magyar Államkincstár. A kisebb területeken gazdálkodóknak járó újraelosztó támogatást, mintegy 74,5 milliárd forintot 148,6 ezer ügyfél kapott.
A generációváltást ösztönző, a fiatal termelők többlet területalapú támogatása keretében 5,8 ezer fő részére 7,4 milliárd forintot fizettek ki. Az Agro-ökológiai programban résztvevők, mintegy 64,5 ezer fő részére 95,2 milliárd forint, míg a 13 termeléshez kötött terület- és állatalapú támogatás keretében 39,2 ezer gazdálkodó részére 78,5 milliárd forintot utalt a Kincstár – sorolta az államtitkár. A terület- és állatalapú vidékfejlesztési támogatások keretében a 2024-es Egységes Kérelmek alapján 51,9 ezer gazdálkodó 226,3 milliárd forint támogatásban részesült – tette hozzá. Az önkéntesen vállalt, a természeti erőforrások megőrzését célzó többletkötelezettségek után járó agrár-környezetgazdálkodási kifizetés keretében 16,4 ezer termelőnek 112 milliárd forint támogatás került a számlájára. Az ökológiai gazdálkodás támogatása jogcímen 4,4 ezer főnek 31,4 milliárd forintot utalt ki a Kincstár. Erdészeti támogatások után 27,2 milliárd forinthoz jutottak az arra jogosultak. Az állattenyésztéshez kapcsolódó, főként állatjóléti és génmegőrzési támogatások keretében összesen 29,2 milliárd forintot kaptak a gazdálkodók. Biztosítási díjtámogatást 29,2 ezer fő részére, 12,9 milliárd forint értékben fizettek ki.
A közeljövőben döntés születhet arról, hogy idén is emelt szintű előleget kapjanak a gazdálkodók. A Kincstár megkezdte a tavasszal benyújtott kérelmek feldolgozását, amelyek ütemes előrehaladása alapvető feltétele az előlegfizetések minél nagyobb arányú megkezdésének – húzta alá Viski József.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
A hazai kutatók is figyelmeztetnek a talaj vészes állapotára
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Elárasztás mentheti meg a jövő erdőit – a Beregben már működik