Kapcsolatfelvétel

Utazás

Veszélyezteti a spanyol tengerpartokat a klímaváltozás

Létrehozva:

|

Akár egy negyvenméteres sávot is elveszíthet tengerpartjából egyes szakaszokon Spanyolország az éghajlatváltozás miatt 2050-re, mert az emelkedő tengerszint súlyosan erodálja a turisták által is kedvelt földközi-tengeri partokat – számolt be egy friss kutatásról csütörtökön az El País című napilap online kiadása.

A spanyol mezőgazdasági minisztérium megbízásából készített vizsgálat szerint a globális felmelegedés hatására a tengerszint körülbelül 60-70 centiméterrel emelkedik meg az 1986 és 2005 közötti átlaghoz képest a spanyol partoknál az évszázad végére, a Kanári-szigeteknél ennél több, akár 80 centiméter is lehet. A vízszintemelkedés miatt jelentősen csökkeni fognak a parti területek, a kutatók előrejelzése szerint 2050-re átlagosan 20-40 méternyit foglalhat el a víz a tengerpartból.

Ez azonban a legrosszabb forgatókönyv, amely akkor valósulhat meg, ha nem tesznek óvintézkedéseket a bolygó felmelegedésével szemben, hogy csökkentsék az üvegházhatást – hívta fel a figyelmet Inigo Losada kutatási igazgató. Spanyolország számára ez különösen fontos, mivel a mediterrán tengerpartok népszerű célpontjai a turistáknak. Az idegenforgalmi bevételek harmada ebből származik. Számítások szerint a partok pusztulásával az országot 500 millió és négymilliárd euró (150 és 1240 milliárd forint) közé tehető anyagi kár érheti.

A kutatási igazgató szerint a jövőben gyakoribbá válnak a rendkívüli áradások. Példaként említette, hogy múlt télen az észak-spanyolországi Cantabria partjainál hatalmas hullámok csaptak ki a partra, elsodorva embereket és autókat. A tengerpartok beépítése akadályozza a klímaváltozáshoz való természetes alkalmazkodást, így a szárazföld erodálódik – tette hozzá. Száz évvel ezelőtt Spanyolország 8000 kilométeres partszakaszának csupán 12 százalékát használták, 2006-ra azonban már 75 százaléka épült be, illetve hasznosult valamilyen más módon. A legutóbbi, 2009-es felmérés szerint több mint 15 millióan élnek a tengerparti városokban.

Utazás

12 ezer kilométert vándorol a bogáncslepke

Létrehozva:

|

Szerző:

A bogáncslepke, Európa egyik leggyakoribb lepkefaja képes megtenni 12-14 ezer kilométert Afrika és Európa között kedvező időjárási körülmények esetén. Ez a leghosszabb vándorlási útvonal, amelyet egy rovar megtesz – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.

A bogáncslepke (Vanessa cardui) akkor képes nagyszámban megtenni ezt a hatalmas utat, amikor a Szaharában az esős idő kedvező a növényzet fejlődéséhez, amelyekre a nőstények petéznek. Az angliai Readingi Egyetem közreműködésével készült tanulmány szerzőinek megállapítása segít annak megértésében, hogy miként vándorolnak a rovarok – a beporzók és a kártevők -, és miként terjesztik az általuk hordozott betegségeket a jövőben, amikor a klímaváltozás megváltoztatja az évszakok jellemzőit – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. “Tudjuk, hogy a bogáncslepke össze-vissza fordul elő Európában, van, amikor százszor többen vannak, mint az előző évben. Nem tudtuk azonban, hogy ezt milyen körülmények idézik elő, nem bizonyította senki, hogy képesek átkelni a Szaharán és az óceánon, hogy eljussanak Európába” – mondta Tom Oliver, az egyetem professzora. Mint hozzátette, kutatásuk megmutatta, hogy ez az utazás lehetséges, és hogy bizonyos időjárási feltételek nagy hatással vannak erre a migrációra.

A kutatók több száz kiképzett önkéntes hosszú távú megfigyelési adatait, valamint a Szaharától délre fekvő térség és Európa légköri, klimatikus adatait használták ahhoz, hogy megismerjék a lepkék vándorlását.
A kutatók szimulációi megmutatták, hogy a rendszeres hátszél Afrika és Nyugat-Európa között jó lehetőséget biztosít a kontinensek közötti utazáshoz. Kiszámolták, hogy a lepkék nappal leszállás nélkül repülnek és csak éjszaka pihennek a Szaharán való átkeléskor, megállásaik során nektárral táplálkoznak. Ez hasonlít az énekesmadarak vándorlásához. Arra a következtetésre jutottak, hogy a lepkéknek egy-három kilométerre a tengerszint fölött kell repülniük, hogy kihasználják a hátszeleket, mivel a másodpercenként hat méteres sebeségükkel nagyon nehéz lenne átrepülni a Szaharán.

Tovább olvasom

Utazás

Megtarthatja az őt megcsonkító fehér cápa fogát egy ausztrál szörfös

Létrehozva:

|

Szerző:

Dél-Ausztrália állam kivételesen engedélyezte egy helyi szörfösnek, hogy megkapja a fogát annak a fehér cápának, amely kis híján megölte őt néhány évvel ezelőtt.

A most 32 éves Chris Blowes-t szörfözés közben támadta meg egy 5,5 méteres fehér cápa a dél-ausztráliai Fishery Baynél 2015 áprilisában – írja a BBC News. A férfi szerint a ragadozó egy ideig “rángatta és játszadozott vele”, majd végül letépte az egyik lábát. Blowes-t két barátja húzta ki a partra, majd miután a mentősök ellátták, egy adelaide-i kórházba szállították. “A szívem teljesen leállt, ezért szívmasszázst alkalmaztak, amíg végre az élet jeleit mutattam” – idézte fel a férfi, aki 10 napig volt kómában az incidens után. Amikor a rendőrök elmentek begyűjteni a szörfdeszkáját, egy cápafogat találtak benne, amelyet a helyi törvényeknek megfelelően átadtak az illetékes hatóságnak. Dél-Ausztrália állam tiltja a fehér cápák bármely testrészének birtoklását, értékesítését vagy vásárlását és azok, akik megszegik a törvényt akár 100 ezer ausztrál dollár (23 millió forint) pénzbírságot vagy két év börtönbüntetést is kaphatnak.

Blowes több alkalommal is felkereste a hatóságot amiatt, hogy megkaphatja-e a fogat, de csak azután tettek vele kivételt, hogy egy helyi politikus tudomást szerzett az ügyéről és közbenjárt az érdekében. Ez az első alkalom, hogy valaki kivételt élvez a törvény alól az államban. “A deszkámba ragadt. Soha nem ölnék meg egy cápát a fogáért, de ez elvette a lábam és nem látok okot arra, hogy én miért ne kaphatnám meg a fogát” – jegyezte meg a szörfös. Blowes, aki ma már műlábbal is bátran meglovagolja a hullámokat, otthonában őrzi a cápafogat és rendszeresen magával viszi, amikor motivációs beszédeket tart balesetéről. “Ez egy jó kis szuvenír, amelyet majd megmutatok az unokáimnak” – jegyezte meg a férfi.

Tovább olvasom

Utazás

A háztartásoknak is termel áramot a Bieli-tó napelemes katamaránja

Létrehozva:

|

Szerző:

A hajó évente tíz háztartás működéséhez szükséges áramot állít elő. A Bieli-tó közlekedésébe 17 évvel ezelőtt kapcsolódott be az első napelemes katamarán, amely a kizárólag napenergiával hajtott katamaránok között a legnagyobb volt.

A hajó az akkori Expo.02 kiállításra készült, most pedig felújították, amiből az Energie Service Biel nevű áramszolgáltató is profitált. A felújítás keretében az eddigi ólomakkumulátorokat lítiumion-akkumulátorokra cserélték le. A módosításoknak köszönhetően a katamarán már nem csupán a saját működéséhez szükséges áramot állítja elő, hanem tíz bieli háztartás éves áramszükségletét is biztosítja. A megmaradó energiát ugyanis az Energie Service Biel rendszerébe táplálják. Mindezt megerősítette Thomas Mühlethaler, a Bieli-tó Hajózási Társaság ügyvezetője is. A katamarán rendszerében átlagosan évente 25 000 kilowattóra áram marad meg. Ez fedezi tíz háztartás éves áramszükségletét. Thomas Mühlethaler elmondta, hogy mindez nem tűnik soknak, de nem is akartak nagy naperőművet építeni. Szerinte az áramtermelés jövőjét a decentralizálás, például a lakóházakban vagy a gyárépületekben elhelyezett napelemes rendszerek jelentik. S a napelemes katamarán, mint önjáró erőmű, jól illeszkedik ebbe a koncepcióba.

forrás: alternativenergia.hu

 

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák